Fotó: Veres Nándor
Mivel betegség miatt nem tudott Budapestre utazni, a díjazó megbízásából az RMPSZ elnöke adta át szerdán Csíkszeredában Borbáth Erzsébetnek a Petrás Incze János-díjat.
2014. február 19., 15:152014. február 19., 15:15
2014. február 19., 15:342014. február 19., 15:34
A Moldvai Magyar Oktatásért Alapítvány (AMMOA) által alapított Petrás Incze János-díjat ettől az évtől azoknak osztják ki minden esztendőben, akik a moldvai csángómagyarok oktatása keretében fejtettek ki kimagasló tevékenységet. Az első díjazott Borbáth Erzsébet csíkszeredai nyugalmazott pedagógus, volt iskolaigazgató. Az elismerést a múlt hétvégén lezajlott Csángó Bálon adták volna át, a díjazott betegsége miatt azonban a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) közvetítésével jutott el az elismerés Csíkszeredába, és szerdán nyújtották át kis ünnepség keretében.
Méltó kezekbe került a díj
Burus Siklódi Botond, az RMPSZ elnöke kiemelte, jó választás volt első alkalommal Borbáth Erzsébetnek adni a Petrás Incze Jánosról elnevezett díjat, hisz a kezdetektől részt vállalt a csángó fiatalság oktatásában. Önzetlenül végzett úttörő tevékenységének köszönhetően számos csángó gyerek tanulhatott tovább, megalapozva a csángó értelmiségi réteg kialakulását – mondta az RMPSZ elnöke, hozzátéve, Borbáth Erzsébet jelenleg is tagja az RMPSZ irányításával működtetett Csángómagyar Oktatási Program felügyelőbizottságának, és munkájára továbbra is számítanak.
Az oklevélből, Petrás Mária egy kerámiájából és pénzdíjból álló díj átadása után Lászlófy Pál, az RMPSZ tiszteletbeli elnöke idézte fel, Borbáth Erzsébet a csángók számára olyan volt, mint egy tyúkanyó, összegyűjtötte, védelmezte, nevelte a csibéket, és a csángó közösség tagjai, idősek és fiatalok egyaránt nagy szeretettel beszélnek róla. Lászlófy Pál rámutatott, Borbáth Erzsébet az elsők között vállalta fel a csángó gyerekek székelyföldi oktatását, amelynek nyomán később elindulhatott a szakszerű magyar nyelvoktatás Moldvában.
A köszönet szavai
Borbáth Erzsébet megtiszteltetésnek nevezte, hogy az általa a legnagyobb moldvai magyarnak tartott, lelkipásztorként, néprajzi gyűjtőként, tudósítóként népét szolgáló Petrás Incze János nevével fémjelzett díjat vehetett át. Örült ugyanakkor annak, hogy – mint megtudta – a csángómagyar közösség képviselői javasolták az elismerésre. Hangsúlyozta, egy pedagógus számára nem a díjak a fontosak, hanem az jelenti az örömet, ha munkája nyomán kivirágzanak a tehetségek. Ezekről szólva több volt tanítványa - köztük a Csángó Bálon a méltatását elvégző Iancu Laura - nevét felsorolta, és rámutatott, olyanok kerültek ki a \'89-es változás után beindult oktatás első generációiból, akik jelenleg a moldvai csángómagyar értelmiség derékhadát képviselik.
Munkája kapcsán Borbáth Erzsébet köszönettel emlegette az RMPSZ-t, kiemelte Beder Tibor volt főtanfelügyelő nevét, aki kezdeményezte a csángó gyerekek székelyföldi oktatását, és a József Attila Általános Iskola akkori munkaközösségét is, amely vele együtt felvállalta a csángó gyerekek tanítását, kezdve a magyar ábécétől egészen a középiskolai felvételire való felkészítésig.
Borbáth Erzsébet intézményvezetőként és magyartanárként 1990-től vállalta fel a moldvai csángó gyerekek oktatását a csíkszeredai József Attila Általános Iskolában, ahol 2000-ig, a szakszerű moldvai magyar oktatás beindulásáig az iskola felső tagozatán minden évben egy osztálynyi csángó fiatal kezdhette el a magyarul tanulást. A fakultatív magyarórák moldvai elindítása után, 2000-től 2004-ig a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének megbízásából szakirányítója volt a programnak, 2011-től pedig, mióta ismét az RMPSZ irányítja a Csángómagyar Oktatási Programot, a felügyelőbiztosság tagja.
Tizenöt éve indult útjára a Kaszáló Kaláka, amely idén is háromnapos eseménysorozattal várja a kézi kaszálás, a népi hagyományok, a közösségi lét és az értékőrző szórakozás iránt érdeklődőket Csíkszentkirályra.
Az utolsó csomagokat is elpakolta kedden a Városi Művelődési Házból a Hargita Székely Néptáncszínház, ezzel befejeződött az együttes költözése. Csíkszeredában több intézmény is ideiglenes helyszínen folytatja a középületek felújítási munkálatai miatt.
Közös táncban csúcsosodott ki az Ezer Székely Leány Napja szombaton a csíksomlyói nyeregben. A rendezvényre a nagy hőség ellenére is sokan kilátogattak, ki gyalog, ki lovas szekérrel, ki népviseletben, ki anélkül.
Az elmúlt harminc év szakmai munkásságát ismerte el Csíkszereda önkormányzata András Mihálynak, a Hargita Székely Néptáncszínház vezetőjének. A Pro Urbe díjat szombaton adták át a csíksomlyói nyeregben.
Folyamatban van a szerkezetépítés a csíkszentkirályi tanuszodánál, amelynek alapozását tavaly ősszel kezdte el a kivitelező. A munkával jól haladnak, így tarthatónak tűnik a határidő, amelynek értelmében idén el kell készülnie a létesítménynek.
Elkezdődött szombaton reggel az Ezer Székely Leány Napja a találkozó első állomása a csíkszeredai Szabadság téren zajlott, ahol szép számban gyűltek össze a székely népviseletbe öltözött leányok és legények.
Szombaton ismét székelyruhás fiatalok serege népesíti be Csíkszerda főterét, illetve a somlyói nyerget. Az Ezer Székely Leány Napját először 1931. június 7-én tartották meg ugyanitt – nézzük, miként vezették fel, értékelték a korabeli sajtóban.
Az Ezer Székely Leány Napjának biztonságos megszervezése érdekében szombaton reggel útlezárásra lehet számítani két csíkszeredai utcában.
Noha hét éve megvásárolta a csíkdánfalvi önkormányzat a volt kerámiagyártó műhelyeket, illetve az egykori szövödét, ezek azóta is használatlanul, bezárva állnak, mert felújításuk érdekében nem sikerült pályázati támogatást szerezni.
Johann Sebastian Bach zeneszerző életműve köré épül az idei Csíkszeredai Régizene Fesztivál: július 5–13. között 17 koncert, 250 fellépő és templomi terekben megszólaló mesterművek várják a közönséget – a h-moll mise lesz az egyik fénypont.
szóljon hozzá!