Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

20:56

Szilveszterkor a székelyföldiek is megkérik a szállások árát, de mit kínálnak cserébe?

20:47

Újra felhasználják Marosvásárhely régi köztéri gránitköveit

20:32

A kovásznai unitáriusok évszázados álma valósulhat meg

20:30

Székelykeresztúron meccselnek a női kézilabdázók

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Elhunyt a székelyudvarhelyi földrajztanár, akinek felépüléséért sokan összefogtak

Megszálltak a rendőrök egy Maros megyei községet

Képeken a hétfő reggeli iskolabusz-baleset

Élelem nélkül, embertelen körülmények között dolgoztattak Kovászna megyeieket Magyarországon

Csíkszeredai szórakozóhelyeken, üzletekben és az utakon is razziáztak a rendőrök

A bíróság sem tartja törvénysértésnek a fakeresztek elhelyezését az úzvölgyi haditemetőben

Elkezdték telepíteni a digitális hulladékgyűjtőpontokat Csíkszeredában

Nem aprózták el: rögtön huszonöt százalékkal drágítottak a csíkszeredai taxisok

A soron következő három vasárnap fontosságáról

Az FK Csíkszereda női labdarúgóival is találkozott Szijjártó Péter miniszter

Csíkcsomortánban üzemelik be rövidesen Hargita megye első állandó vágópontját

Fotó: Gecse Noémi

Juhok, kecskék, szarvasmarhák és sertések vágására alkalmas az a vágópont, amelyet pár vállalkozó kedvű csomortáni hozott létre az idén. A nemrég felavatott létesítmény beüzemelését egy kis mészárszék elindításával egyszerre tervezik.

Szabó Kamilla-Mária

2018. augusztus 08., 11:442018. augusztus 08., 11:44

2018. augusztus 08., 12:492018. augusztus 08., 12:49

Hajdúnánási példát ültettek gyakorlatba Csíkcsomortánban, községi vágópontot hozott létre ugyanis pár gazdálkodni szerető helybéli. Petres Kálmán ötletgazda érdeklődésünkre elmondta, az említett magyarországi település polgármesterével, Szólláth Tiborral – aki maga is elkötelezett biogazda – való jó kapcsolata okán fogalmazódott meg az az ötlete, hogy több fiatal gazdával utazzanak Hajdúnánásra tapasztalatcserére.

Fotó: Gecse Noémi

A tavaly ősszel ott látott pozitív példa volt az, ami a gazdáknak megadta a kellő motivációt, hogy elinduljon egyfajta közös gondolkodás.

Ezt mozdította előre az a 2017- ben megjelent törvény, amely lehetőséget biztosít kis méretű vágópontok létrehozására: az év elején

mintegy 15-20 gazda hozzáfogott ugyanis a létesítmény kialakításához, elindították az engedélyeztetési folyamatot.

Fotó: Gecse Noémi

Munkálatok kalákában

Első lépésként az Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság szakembereivel egyeztettek az engedélyeztetéssel kapcsolatban, az ő segítő hozzáállásukkal nem jelentett problémát ez a folyamat. Mivel arra törekedtek, hogy minél gazdaságosabban tudják létrehozni a vágópontot, így

amellett döntöttek, hogy az egyik gazda portáján lévő gazdasági épületet alakítják át az előírt elvárások, szabályok szerint

– részletezte az ötletgazda. Hozzátette, a tennivalókhoz szükséges anyagiakat az ebben érdekelt gazdák biztosították, mellettük pedig voltak olyanok, akik munkájukkal – villanyszerelő, kőműves, vízgázszerelő – kapcsolódtak be a kezdeményezésbe. Így kalákában alakították át a gazdasági melléképületet, amelyben

jelenleg öltöző, mosdó áll a mészáros rendelkezésére, továbbá külön felület az állatok érzéstelenítésre, kivéreztetésére, és megfelelő helyiség hűtőkkel a hasított állatok tárolására.

Fotó: Gecse Noémi

A sertéstenyésztést is fellendítenék

Meggyőződésük, hogy egy ilyen létesítmény szavatolja a biztonságos felvásárlást és a megfelelő árakat a gazdák számára, továbbá az állattenyésztéssel való foglalkozást is vonzóbbá teheti a faluban, községben – fejtegette Petres Kálmán. Azt is fontosnak tartotta elmondani, hogy nem igaz az a vélekedés, hogy ma már senki nem akar Székelyföldön gazdálkodni, hiszen a meghirdetett, de végül a megyében el nem indult sertéstenyésztési De minimis-támogatásra mintegy húsz csomortáni gazda tett le igénylést több mint 150 malac továbbtartására. Amikor kiderült, hogy nem indul el a program, Hátszeg környékéről vásároltak báznai sertésállományt, amelynek egy részét már ki is osztották helyi gazdáknak bértartásra.

Cél ugyanis, hogy egy prémiumkategóriájú sertéstenyésztés is elinduljon a vágóhíd közelében

– mutatott rá.

Fotó: Gecse Noémi

Feldolgozott termék a cél

Azt is felismerték már, hogy a legelőnyösebb piaci megjelenés az lenne, ha feldolgozott termékeket tudnának értékesíteni. Ennek érdekében

a nemrég felavatott vágópont mellett egy kis mészárszéket is létrehoznának, illetve azt követően egy feldolgozó létrehozását is megvalósítanák

– osztotta meg terveiket az ötletgazda. Kifejtette továbbá, hogy a mészárszék – ahol a hasított állatokat feldarabolják – megvalósításához még idén hozzálátnak, számításaik szerint azt ugyanis még önerőből meg tudják oldani. A feldolgozó egy későbbi lépés lenne, amely megvalósításához valamilyen gazdaságélénkítő programba kapcsolódnának be.

Fotó: Gecse Noémi

Még várni kell az elindításra

Csak háztáji gazdaságokból származó állatokat vásárolnának meg, abból is a prémium minőséget, tehát nem a nagybani termelés a cél, hanem egy minőségi, egészséges portéka „előállítása”. A törvény előírásának megfelelően a vágópont teljesítménye sertés, juh- és kecskefélék esetében 200 darab havonta, szarvasmarhák esetében 40 egyed/hónap. S habár minden feltétel adott, hogy ennek megfelelően működhessenek, a csomortáni gazdák úgy döntöttek, hogy

amíg legalább a kis mészárszék nincs meg, addig nem üzemelik be a létesítményt – a hasított állatokként való értékesítés ugyanis nem lenne jövedelmező sem a gazdának sem a vágópontnak.

Az elindítást követően, míg a faluban lévő sertéstenyésztés nem fedi le a vágópont kapacitását, addig szomszédos településekről, Csíkszéki falvakból is felvásárolják majd háztáji állatokat.

Csíkcsomortán