Csíkcsomortánban üzemelik be rövidesen Hargita megye első állandó vágópontját

Hajdúnánási példát ültettek gyakorlatba Csíkcsomortánban, községi vágópontot hozott létre ugyanis pár gazdálkodni szerető helybéli. Petres Kálmán ötletgazda érdeklődésünkre elmondta, az említett magyarországi település polgármesterével, Szólláth Tiborral – aki maga is elkötelezett biogazda – való jó kapcsolata okán fogalmazódott meg az az ötlete, hogy több fiatal gazdával utazzanak Hajdúnánásra tapasztalatcserére.

A tavaly ősszel ott látott pozitív példa volt az, ami a gazdáknak megadta a kellő motivációt, hogy elinduljon egyfajta közös gondolkodás.

Ezt mozdította előre az a 2017- ben megjelent törvény, amely lehetőséget biztosít kis méretű vágópontok létrehozására: az év elején

mintegy 15-20 gazda hozzáfogott ugyanis a létesítmény kialakításához, elindították az engedélyeztetési folyamatot.

Első lépésként az Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság szakembereivel egyeztettek az engedélyeztetéssel kapcsolatban, az ő segítő hozzáállásukkal nem jelentett problémát ez a folyamat. Mivel arra törekedtek, hogy minél gazdaságosabban tudják létrehozni a vágópontot, így

amellett döntöttek, hogy az egyik gazda portáján lévő gazdasági épületet alakítják át az előírt elvárások, szabályok szerint

– részletezte az ötletgazda. Hozzátette, a tennivalókhoz szükséges anyagiakat az ebben érdekelt gazdák biztosították, mellettük pedig voltak olyanok, akik munkájukkal – villanyszerelő, kőműves, vízgázszerelő – kapcsolódtak be a kezdeményezésbe. Így kalákában alakították át a gazdasági melléképületet, amelyben

jelenleg öltöző, mosdó áll a mészáros rendelkezésére, továbbá külön felület az állatok érzéstelenítésre, kivéreztetésére, és megfelelő helyiség hűtőkkel a hasított állatok tárolására.

Meggyőződésük, hogy egy ilyen létesítmény szavatolja a biztonságos felvásárlást és a megfelelő árakat a gazdák számára, továbbá az állattenyésztéssel való foglalkozást is vonzóbbá teheti a faluban, községben – fejtegette Petres Kálmán. Azt is fontosnak tartotta elmondani, hogy nem igaz az a vélekedés, hogy ma már senki nem akar Székelyföldön gazdálkodni, hiszen a meghirdetett, de végül a megyében el nem indult sertéstenyésztési De minimis-támogatásra mintegy húsz csomortáni gazda tett le igénylést több mint 150 malac továbbtartására. Amikor kiderült, hogy nem indul el a program, Hátszeg környékéről vásároltak báznai sertésállományt, amelynek egy részét már ki is osztották helyi gazdáknak bértartásra.

Cél ugyanis, hogy egy prémiumkategóriájú sertéstenyésztés is elinduljon a vágóhíd közelében

– mutatott rá.

Azt is felismerték már, hogy a legelőnyösebb piaci megjelenés az lenne, ha feldolgozott termékeket tudnának értékesíteni. Ennek érdekében

a nemrég felavatott vágópont mellett egy kis mészárszéket is létrehoznának, illetve azt követően egy feldolgozó létrehozását is megvalósítanák

– osztotta meg terveiket az ötletgazda. Kifejtette továbbá, hogy a mészárszék – ahol a hasított állatokat feldarabolják – megvalósításához még idén hozzálátnak, számításaik szerint azt ugyanis még önerőből meg tudják oldani. A feldolgozó egy későbbi lépés lenne, amely megvalósításához valamilyen gazdaságélénkítő programba kapcsolódnának be.

Csak háztáji gazdaságokból származó állatokat vásárolnának meg, abból is a prémium minőséget, tehát nem a nagybani termelés a cél, hanem egy minőségi, egészséges portéka „előállítása”. A törvény előírásának megfelelően a vágópont teljesítménye sertés, juh- és kecskefélék esetében 200 darab havonta, szarvasmarhák esetében 40 egyed/hónap. S habár minden feltétel adott, hogy ennek megfelelően működhessenek, a csomortáni gazdák úgy döntöttek, hogy

amíg legalább a kis mészárszék nincs meg, addig nem üzemelik be a létesítményt – a hasított állatokként való értékesítés ugyanis nem lenne jövedelmező sem a gazdának sem a vágópontnak.

Az elindítást követően, míg a faluban lévő sertéstenyésztés nem fedi le a vágópont kapacitását, addig szomszédos településekről, Csíkszéki falvakból is felvásárolják majd háztáji állatokat.