
Fotó: Gecse Noémi
Juhok, kecskék, szarvasmarhák és sertések vágására alkalmas az a vágópont, amelyet pár vállalkozó kedvű csomortáni hozott létre az idén. A nemrég felavatott létesítmény beüzemelését egy kis mészárszék elindításával egyszerre tervezik.
2018. augusztus 08., 11:442018. augusztus 08., 11:44
2018. augusztus 08., 12:492018. augusztus 08., 12:49
Hajdúnánási példát ültettek gyakorlatba Csíkcsomortánban, községi vágópontot hozott létre ugyanis pár gazdálkodni szerető helybéli. Petres Kálmán ötletgazda érdeklődésünkre elmondta, az említett magyarországi település polgármesterével, Szólláth Tiborral – aki maga is elkötelezett biogazda – való jó kapcsolata okán fogalmazódott meg az az ötlete, hogy több fiatal gazdával utazzanak Hajdúnánásra tapasztalatcserére.
Fotó: Gecse Noémi
Ezt mozdította előre az a 2017- ben megjelent törvény, amely lehetőséget biztosít kis méretű vágópontok létrehozására: az év elején
Fotó: Gecse Noémi
Első lépésként az Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság szakembereivel egyeztettek az engedélyeztetéssel kapcsolatban, az ő segítő hozzáállásukkal nem jelentett problémát ez a folyamat. Mivel arra törekedtek, hogy minél gazdaságosabban tudják létrehozni a vágópontot, így
– részletezte az ötletgazda. Hozzátette, a tennivalókhoz szükséges anyagiakat az ebben érdekelt gazdák biztosították, mellettük pedig voltak olyanok, akik munkájukkal – villanyszerelő, kőműves, vízgázszerelő – kapcsolódtak be a kezdeményezésbe. Így kalákában alakították át a gazdasági melléképületet, amelyben
Fotó: Gecse Noémi
Meggyőződésük, hogy egy ilyen létesítmény szavatolja a biztonságos felvásárlást és a megfelelő árakat a gazdák számára, továbbá az állattenyésztéssel való foglalkozást is vonzóbbá teheti a faluban, községben – fejtegette Petres Kálmán. Azt is fontosnak tartotta elmondani, hogy nem igaz az a vélekedés, hogy ma már senki nem akar Székelyföldön gazdálkodni, hiszen a meghirdetett, de végül a megyében el nem indult sertéstenyésztési De minimis-támogatásra mintegy húsz csomortáni gazda tett le igénylést több mint 150 malac továbbtartására. Amikor kiderült, hogy nem indul el a program, Hátszeg környékéről vásároltak báznai sertésállományt, amelynek egy részét már ki is osztották helyi gazdáknak bértartásra.
– mutatott rá.
Fotó: Gecse Noémi
Azt is felismerték már, hogy a legelőnyösebb piaci megjelenés az lenne, ha feldolgozott termékeket tudnának értékesíteni. Ennek érdekében
– osztotta meg terveiket az ötletgazda. Kifejtette továbbá, hogy a mészárszék – ahol a hasított állatokat feldarabolják – megvalósításához még idén hozzálátnak, számításaik szerint azt ugyanis még önerőből meg tudják oldani. A feldolgozó egy későbbi lépés lenne, amely megvalósításához valamilyen gazdaságélénkítő programba kapcsolódnának be.
Fotó: Gecse Noémi
Csak háztáji gazdaságokból származó állatokat vásárolnának meg, abból is a prémium minőséget, tehát nem a nagybani termelés a cél, hanem egy minőségi, egészséges portéka „előállítása”. A törvény előírásának megfelelően a vágópont teljesítménye sertés, juh- és kecskefélék esetében 200 darab havonta, szarvasmarhák esetében 40 egyed/hónap. S habár minden feltétel adott, hogy ennek megfelelően működhessenek, a csomortáni gazdák úgy döntöttek, hogy
Az elindítást követően, míg a faluban lévő sertéstenyésztés nem fedi le a vágópont kapacitását, addig szomszédos településekről, Csíkszéki falvakból is felvásárolják majd háztáji állatokat.
Huszárokkal, zászlókkal és kokárdákkal, tánccal és énekkel, időnként pedig elcsendesedve ünnepelték március 15-ét Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen, a Nyergestetőn, Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen.
Felemelő volt, amikor 120 gyermek és fiatal egy hangon énekelte az „Egy szabad országért” című dalt. Ez volt a március 15-i gyergyószentmiklósi ünnepség legmeghatóbb pillanata. Az eseménynek két ország miniszterelnök-helyettesei is részesei voltak.
Székelyföld-szerte jelen voltunk a március 15-i ünnepségeken, képes anyagunkban abból adunk ízelítőt, hogy Marosvásárhelytől Csíkszeredáig, Székelyudvarhelytől Sepsiszentgyörgyig hogyan ünnepeltek a székelyek.
A kis közösségükben elismert, a magyarságért sokat tevékenykedő hétköznapi hősöket tüntettek ki vasárnap délután Könyv és Gyertya díjjal Marosvásárhelyen. Az alkalmat a legendás Szentegyházi Gyermekfilharmónia koncertje tette emlékezetessé.
Koszorúzással, beszédekkel, néptánccal és imával emlékeztek meg vasárnap késő délután Nyergestetőn az 1848–1849-es szabadságharc hőseiről. A történelmi helyszínen tartott ünnepségen több százan rótták le tiszteletüket a székely honvédek előtt.
„A magyarok Istene mindenütt ott van, ahol a világon magyarok élnek” – fogalmazott a Sepsiszentgyörgy központjában tartott március 15-i ünnepségen Répássy Róbert igazságügyi államtitkár.
Száraz növényzet gyúlt ki a Marosvásárhely közeli Jedd területén március 15-én délután. A tűzoltók nehezen megközelíthető területen küzdenek a lángokkal, amelyek már átterjedtek az erdős terület aljnövényzetére és egy hétvégi ház kerítésére is.
Katonai eledeleket idéző gulyással, történelmi visszatekintéssel és muzsikával emlékeztek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseire a gyergyószentmiklósi Népművészeti Alkotóház udvarán. Ez volt a huszadik márciusi katonaeledel-kóstoló.
Sohasem fogjuk megengedni, hogy Magyarországot gyűlölet és düh kormányozza – jelentette ki a miniszterelnök a budapesti Kossuth Lajos téren az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján mondott ünnepi beszédében.
Tűz ütött ki vasárnap délelőtt a Prahova megyei Puchenii Moșneni település műemlék templomában, nincsenek áldozatok.
szóljon hozzá!