Még nem teljes az átjárás a magán és az állami között. Bizonyos egészségügyi magánszolgáltatásokat csak 2023-tól, illetve 2025-től finanszíroz majd a biztosító
Fotó: Veres Nándor
Mégsem vehetik igénybe állami pénzen magánklinikák bizonyos szolgáltatásait ettől az évtől az egészségbiztosítással rendelkezők, a tervezett intézkedés bevezetését ugyanis ismét elhalasztották, ezúttal 2025-re. A döntés oka az, hogy a járványhelyzet kezeléséhez többletkiadások szükségesek.
2022. január 30., 21:572022. január 30., 21:57
Idén januártól tervezték bevezetni az egészségbiztosítási rendszerben azt az intézkedést, amelynek értelmében az egészségbiztosítással rendelkezők az ambuláns – tehát a járóbeteg-ellátás részét képező – egészségügyi szolgáltatásokat, laborvizsgálatokat is igénybe vehették volna a magánklinikákon.
A tervezet szerint ezeknek a szolgáltatásoknak a költségét jórészt az egészségbiztosítási pénztár költségvetéséből finanszírozták volna, a páciensek csak részhozzájárulást kellett volna fizessenek: a szolgáltatás alapára és a magánszolgáltató által megszabott ár közti különbözetet. Az egészségügyi reformtörvény részét képező intézkedés januári bevezetését azonban – mint ahogyan már megtörtént korábban – ismét elhalasztották, ezúttal 2025-re.
„Két intézkedést halasztottak el. Az egyik a magánklinikák esetében az egyéni hozzájárulás lehetőségének a bevezetése, amit a 2025-ös esztendő költségvetésének a jóváhagyásától számított 60 nap leteltéig halasztották” – tájékoztatott Duda Tihamér, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezérigazgatója.
„A tervezet szerint azok a szakorvosok, akik nem állnak szerződéses viszonyban az egészségbiztosítási pénztárral, írhatnának küldőpapírt klinikai és paraklinikai szolgáltatásokra, illetve ártámogatott gyógyszerrecepteket is. Ez korábban folyamatosan halasztódott, és most ezt is elhalasztották a 2023-as év költségvetésének a jóváhagyásától számított 60 nap leteltéig. Tehát ezek az intézkedések, amelyeket az elmúlt esztendőkben hoztak, egyelőre nem lesznek alkalmazva, ezeknek az alkalmazása eltolódik 2023-ra, illetve 2025-re” – magyarázta a megyei egészségbiztosítási pénztár vezetője.
Az utóbbi intézkedésnek az elhalasztását azzal indokolják a döntéshozók, hogy az egészségbiztosítási rendszerben a küldőpapírok és receptek kiállítása csak az egészségbiztosítási pénztárral megkötött szerződésben foglalt szolgáltatások, illetve konzultációk eredményeként történhet, ezért az egységes informatikai rendszer nem ismerné fel és nem érvényesítené a rendszeren kívülről érkező küldőpapírokat és recepteket, ami ellenőrizhetetlenné tenné az egészségbiztosítási pénztár költségvetésében felmerülő kiadásokat.
Egyébként nem minden, az egészségügyi reformtörvénybe foglalt, magánklinikákra vonatkozó újdonság bevezetését halasztották el. Tavaly július elseje óta például a biztosítottak magánklinikákon is kezeltethetik magukat úgy, hogy az egészségbiztosítási pénztár kifizeti az intézménnyel szerződéses viszonyban álló magánkórháznak az adott szolgáltatásra jóváhagyott állami finanszírozást. A betegnek ilyen esetben az állami finanszírozás és a magánkórház szolgáltatásának az ára közti különbözetet kell fizetnie. A páciensek nem csak megyéjük egészségbiztosítási pénztárával szerződéses viszonyban álló magánklinikán kaphatnak ilyen ellátást, hanem az ország bármelyik magánkórházában, amely szerződést kötött valamelyik megye egészségbiztosítási pénztárával.
Az emlékezés felelőssége mindannyiunké, hiszen csak akkor lehetünk méltóak az ’56-os hősök örökségéhez, ha továbbvisszük a szabadság eszméjét és a nemzeti összetartozás ügyét – hangzott el szerda este Székelykeresztúron.
Többszázan vonultak fel fáklyákkal Székelyudvarhely központjában szerdán este, az 1956-os forradalom áldozataira és eredményeire emlékezve. A felszólalók az összetartás, értékeink megőrzésének fontosságát hangsúlyozták.
Ha a délelőtti sepsiszentgyörgyi megemlékezéseken még csupán maroknyi ember vett részt, a városi önkormányzat által szervezett esti ünnepségen már közel kétszázan rótták le tiszteletüket az '56-os forradalom hősei előtt.
„Magyarország alkotmánya is rögzíti, mai szabadságunk 1956-os forradalmunkból sarjad ki. 1956 öröksége pedig segít bennünket évszázados megmaradásunkban” – fogalmazott Gulyás Gergely miniszter szerdán este Csíkszeredában.
Gyergyószentmiklóson szerdán a római katolikus temetőben lévő 1956-os emlékműnél zajlott az ünnepség, ahol a forradalom hősei, mártírjai előtt hajtott fejet a kisszámú résztvevő közönség. Felvetődött: van-e szabadság ma?
Égő fáklyákkal vonultak az 1956-os megemlékezésre a marosvásárhelyi magyarok szerdán délután, így is tisztelegve azok emléke előtt, akik életüket adták a szabadságért.
A művészetterápia eszközeivel fordulnak a különleges igényű gyerekekhez az ART-JOY – Művészetterápia a különleges igényű gyerekek számára projekt keretében. Ebbe bárki betekinthet csütörtökön 10 órától az Alpha Transilvana Alapítvány székhelyén.
Ünnepi műsorral tisztelegtek a meghurcoltak előtt az erdővidéki fiatalok, és azok is, akiket nem kell emlékeztetni a kommunizmus sötét éveire. Kelemen Csongor egykori politikai fogoly jelenlétében emlékeztek 1956-ra Baróton.
A vízhálózat mosási és fertőtlenítési munkálatai miatt a nyárádszeredai önkormányzat felhívja a lakosság figyelmét, hogy csak háztartási célokra használják a vizet csütörtökön.
Egyesek belehaltak a szabadságszeretetbe: emlékük előtt tisztelegve koszorúztak szerdán délben a sepsiszentgyörgyi önkormányzat képviselői a volt politikai foglyokkal együtt, este pedig az 56-os emlékparkban tartanak hosszabb megemlékezést.
szóljon hozzá!