Célegyenesben a Petru Maior és az orvosi egyetem egyesítése

•  Fotó: Haáz Vince

Fotó: Haáz Vince

Semmibe véve a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar tagozatának kérését egy szélesebb konzultációra, a felsőoktatási intézmény vezetősége szenátusi ülést hívott össze szerdára, ahol előreláthatóan aláírják a MOGYE és a Petru Maior Egyetem egyesítését. Szabó Béla professzor szerint egy ilyen döntés a magyar nyelvű orvosképzés elsorvasztását vonja maga után.

Antal Erika

2018. április 16., 16:282018. április 16., 16:28

Mindkét egyetem szenátusa szerdán ülésezik, és várhatóan aláírják az egyesítésre vonatkozó szerződést is. Cornel Sigmirean, a Petru Maior Egyetem szenátusának elnöke lapcsaládunknak elmondta, a szerződéskötést még egy hosszabb folyamat követi, csak ezt követően valósul meg a gyakorlatban az egyesülés.

Anyagi nehézségek a Petru Maioron

Az összeolvadás ellen senkinek nincs kifogása a Petru Maioron, ugyanis az intézménynek érdeke, hogy a nagyobb és elismertebb, hírnevesebb orvosihoz csatlakozzon. Lapunknak egy, a Petru Maior Egyetemen tanító, nevét nem vállaló tanár arról beszélt, hogy

az anyagi csőd szélére került a felsőoktatási intézmény. Már nem tanulnak annyian az egyetemen, mint például öt évvel ezelőtt, és a korábbiaknál kevesebb pénz jut a működtetésre.

Ezért „a megmaradásnak az a legnagyobb esélye, ha összeolvadunk a MOGYE-val” – fogalmazott a tanár, aki arról is beszélt lapunknak, hogy egy évvel ezelőtt az egyetem rektora végigjárta a tanszékeket és elmondta, olyan anyagi nehézségei vannak az egyetemnek, hogy megkezdik az egyesítésre vonatkozó tárgyalásokat a MOGYE vezetőségével.

Idézet
Úgy látom, ki vagyunk szolgáltatva az orvosinak.

„Érdeklődtem, de senki nem tudja, hogy pontosan mi is várható, hogyan fog működni ez az új, nagy egyetem” – tette hozzá.

Elsorvadhat a magyar orvosképzés

Szabó Béla, a MOGYE professzora, a magyar tagozat nem hivatalos vezetője úgy véli, a multikulturalitást csak papíron vállaló vezetőségnek az egybeolvadást követően már könnyű dolga lesz az önálló magyar kar létrejöttéért küzdő magyar tanárokkal szemben. „Eddig 29 százalékos volt a magyarok aránya az egyetemen, az összeolvadás után 20 százalék alá esik ez az arány. Ami azt jelenti, hogy

semmibe nem lesz beleszólásunk”

– figyelmeztetett az orvos-professzor, aki elmondta, így sem tudnak beleszólni abba, amit a vezetőség elhatároz, mert túl kevesen vannak a szenátusban ahhoz, hogy saját akaratukat érvényesítsék, illetve megakadályozzák a számukra hátrányos döntéseket. „Mi már most sem tesszük ki az egyharmadát a szenátusnak, így simán meghozzák a döntéseiket nélkülünk is” – tette hozzá.

Archív •  Fotó: Haáz Vince Galéria

Archív

Fotó: Haáz Vince

Előkészületek fű alatt

A magyar tanárok szerint az előkészületek „fű alatt” történtek, hiszen ahhoz képest, hogy januárban még az egyesülés lehetőségéről tárgyalt a két egyetem erre a célra létrehozott bizottsága, és egy részletes technikai terv kidolgozásáról is szó volt, a múlt héten már egy teljesen kidolgozott tervet tett az egyeztető bizottság asztalára Azamfirei, sőt a jegyzőkönyv is készen áll, amelyre csupán a neveket kell beírni.

Az egyesülés előtt álló egyetemek vezetői szerint ez európai trend, számos közös tudományos és kutatási projekt, infrastrukturális és anyagi gyarapodási vágy teszi indokolttá egy nagy, multikulturális egyetem létrehozását, amely egész Marosvásárhely kulturális, tudományos életére pozitív hatást gyakorolna, fejlődést vonna maga után.

„Az utóbbi időben nagyon sok szó esik az egyetemek minősítéséről és besorolásáról. Azt tapasztaljuk, hogy a mindössze egyetlen szakággal rendelkező intézmények nincsenek, nem lehetnek ott a toplistán. Az elvárások akkor nőhetnek, ha megfelelő infrastruktúrával, anyagi háttérrel, költségvetéssel rendelkezel. Ehhez pedig egy és nagy egyetem szükségeltetik.

A jövőt az egységes marosvásárhelyi egyetem jelenti”

– fogalmazott Azamfirei, akit Călin Enăchescu, a Petru Maior-egyetem rektora is megerősített, szerinte ugyanis mindkét félnek nyernivalója van a tervezett egybekelésből.

•  Fotó: Haáz Vince Galéria

Fotó: Haáz Vince

Konkrét döntésre készülnek

Leonard Azamfirei, a MOGYE rektora – akit lapunk reagáltatni szeretett volna, de nem tudott elérni – egy korábbi sajtónyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy a két egyetem közötti kapcsolat megérett a továbbfejlesztésre, amit a hónapokkal ezelőtt Marosvásárhelyre látogató akkori tanügyminiszter is jónak tartott. Liviu Pop akkor azt mondta, „ha a két egyetem vezetősége úgy dönt, hogy jobb, ha együtt folytatják, akkor ezt megtehetik, és ha a döntésük törvényes, alá is írom az egyesülést”.

A Petru Maior Egyetem a rendszerváltás előtt tanárképző főiskolaként, illetve almérnökiként működött, a rendszerváltást követően vált egyetemmé. Jelenleg műszaki, bölcsészeti, közgazdasági, közigazgatási és jogi karokkal rendelkezik.

A MOGYE, amelyet a magyar orvos- és gyógyszerészképzésre hoztak létre, 1962-ig működött teljesen magyar intézményként, akkor vezették be a román tagozatot és román nyelvű oktatást.

A magyar tanári kar úgy véli, a hamarosan bekövetkező egyesüléssel végképp meghiúsul az önálló magyar kar újraalapítása. Amint Szilágyi Tibor volt rektorhelyettes lapcsaládunknak elmondta, hiába akartak szélesebb konzultációt létrehozni, a vezetőség konkrét döntésre készül szerdán.

Hét éve nem tartják be a törvényt

Arra, hogy az orvosis magyar tanári kar aggódik az egyesítés miatt, Azamfirei úgy viszonyult, hogy

nincs okuk arra, hogy ne örüljenek.

Szerinte ugyanis az orvosi magyar tagozata az új, nagy egyetem keretében is képes lesz megtalálni a maga identitását, annál is inkább, mivel senki nem akarja a magyar nyelvű oktatás fontosságát csökkenteni.

Idézet
A magyar tagozat léte teszi különlegessé és egyben egyedivé a marosvásárhelyi egyetemet

– tette hozzá Leonard Azamfirei.

Archív •  Fotó: Haáz Vince Galéria

Archív

Fotó: Haáz Vince

Az 1945. május 29-én létrehozott magyar tannyelvű Bolyai Egyetem orvosi fakultásaként Marosvásárhelyre költöztetett oktatást, az 1948 és 1962 között különálló, kizárólag magyar tannyelvű intézetként működő orvos-, fogorvos- és gyógyszerészképzést, a marosvásárhelyi és romániai magyarság egyik legerősebb egyetemét próbálják összevonás révén megszüntetni, múltunkat feledésbe meríteni – fogalmazott Vass Levente, aki a marosvásárhelyi RMDSZ elnökeként, a MOGYE valamikori diákjaként és oktatójaként, de Maros megyei képviselői minőségében is tiltakozik a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem megszüntetésének kísérlete ellen. „Tudatában vagyunk a Petru Maior Egyetem anyagi kilátástalanságának, és erőnk szerint támogatni is fogjuk annak valamilyen más formában való megoldását, ha erre felkérést kapunk” – hangsúlyozta Vass, hozzátéve, hogy ez a helyzetük azonban nem hatalmazhat fel senkit arra, hogy a több mint 70 éves Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemet eszközként használják, és a marosvásárhelyi magyarság számára reprezentatív intézményt megszüntessék.

„Messzemenően elhatárolódunk attól a magatartásuktól is, hogy az érvényben lévő oktatási törvényi rendelkezéseket nem tartják be, hiszen a MOGYE multikulturális jellegére és a magyar főtanszékek megalakítására vonatkozó törvényi előírást több mint hét éve figyelmen kívül hagyják” – tette hozzá a politikus.

Noha korábban annak a lehetősége is elhangzott az egyesítés kapcsán, hogy a nagy, megaegyetemhez csatolnák a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemet is, lapcsaládunk érdeklődésére Balási András dékán elmondta, erről nincs tudomása, semmiféle tárgyalás vagy egyeztetés nem történt erről.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 03., csütörtök

Új kollektív munkaszerződés, jórészt csak „papíron” javuló feltételek a szociális ellátórendszerben

Évente 5-14 nappal hosszabb szabadság, a hétvégi munkára teljes bérpótlék – több kedvező változást is hoz a szociális ellátórendszerben dolgozók számára az új kollektív munkaszerződés. Legalábbis „papíron”, a valóságban kevésbé.

Új kollektív munkaszerződés, jórészt csak „papíron” javuló feltételek a szociális ellátórendszerben
2025. április 03., csütörtök

Vizsgálja a rendőrség a kolozsvári magyar fiatalok bántalmazását

Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor csütörtökön kijelentette, hogy várja a kormánykoalíció reakcióját a kolozsvári magyar fiatalok bántalmazásának ügyére.

Vizsgálja a rendőrség a kolozsvári magyar fiatalok bántalmazását
2025. április 03., csütörtök

Komoróczy Zsolt vette át ideiglenesen a székelyudvarhelyi városi kórház vezetését

Komoróczy Zsoltot nevezte ki a városi kórház ideiglenes vezetőjének Szakács-Paál István, Székelyudvarhely polgármestere, miután lemondott a korábbi menedzserigazgató – közli a polgármesteri hivatal.

Komoróczy Zsolt vette át ideiglenesen a székelyudvarhelyi városi kórház vezetését
2025. április 03., csütörtök

Részleteket közölt a szennyező autók adójáról Tánczos Barna

A kormány a gépjárművek környezetszennyezési adóját a jelenlegi adórendszer módosításakor fogja bevezetni – jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján a pénzügyminiszter.

Részleteket közölt a szennyező autók adójáról Tánczos Barna
2025. április 03., csütörtök

Friss ígéret: nagyhétre megérkezik a 400 lejes támogatás

Két részletben összesen 800 lej támogatást kapnak idén a kisnyugdíjasok, az első kifizetést még április 15-ig megejthetik.

Friss ígéret: nagyhétre megérkezik a 400 lejes támogatás
2025. április 03., csütörtök

Terítik az aszfaltot a Vargyas-szorosba vezető úton

Elkezdték a 132A jelzésű megyei út Homoródalmásról Vargyas-szorosba vezető szakaszának aszfaltozását. Júniusra fogják befejezni a munkálatokat. A túrázókat nem fogja zavarni az építkezés.

Terítik az aszfaltot a Vargyas-szorosba vezető úton
2025. április 03., csütörtök

Kiszámolták, mennyi pénz jön be az oszlopadóból

A kormány elfogadta a különleges ipari létesítményekre kivetett úgynevezett oszlopadó szabályozását módosító sürgősségi rendeletet – jelentette be a Ciolacu-kabinet csütörtöki ülése után a pénzügyminiszter.

Kiszámolták, mennyi pénz jön be az oszlopadóból
2025. április 03., csütörtök

Kezdődhet az intelligens forgalommenedzsment-rendszer telepítése Csíkszeredában

Aláírták a szerződést a csíkszeredai közszállítást és parkoló-üzemeltetést kiszolgáló intelligens forgalommenedzsment-rendszer rendszer beszerzésére. A rendszer beüzemelését 12 hónap alatt kell biztosítania a közbeszerzésen nyertes cégnek.

Kezdődhet az intelligens forgalommenedzsment-rendszer telepítése Csíkszeredában
2025. április 03., csütörtök

Nehéz döntések éve lehet az idei Gyergyószentmiklóson

A tavaly felvett hitel törlesztési részleteinek terhe alapjaiban befolyásolja Gyergyószentmiklós idei költségvetését, amire csütörtök délután bólinthatnak rá. A nehéz anyagi helyzet miatt nehéz döntéseket is meg kell hozni.

Nehéz döntések éve lehet az idei Gyergyószentmiklóson
2025. április 03., csütörtök

Utak, hidak építésére fókuszálnak, kistérségeket kötnek össze

Befejeződött a Sepsikőröspatak központjától a Vadas-tető aljág vezető útszakasz kiépítése, a véglegesített költségvetést csütörtökön fogadta el Kovászna Megye Tanácsa. A kézdiszéki úthálózatot érintő, nagy beruházásra is benyújtották a pályázatot.

Utak, hidak építésére fókuszálnak, kistérségeket kötnek össze