
Szennyvízrendszer-kiépítés Udvarhelyszéken. Máshol is elkélne. Képünk illusztráció
Fotó: László Ildikó
Az Európai Unió Bírósága elé idézi az Európai Bizottság (EB) Romániát és Bulgáriát a települési szennyvíz kezeléséről szóló irányelvben (91/271/EGK) előírt szennyvízgyűjtési és -feldolgozási kötelezettségek teljes körű betartásának elmulasztása miatt.
2024. november 14., 15:142024. november 14., 15:14
Az EB csütörtöki közleményében emlékeztettek, az irányelv előírja, hogy
A városokban (és az agglomerációkban) ki kell alakítani az ehhez szükséges infrastruktúrát. A kezeletlen szennyvíz veszélyes lehet az emberi egészségre, és szennyezheti a tavakat, folyókat, a talajt és a felszín alatti vizeket. A csatlakozási szerződésben mind Bulgária, mind Románia haladékot kapott, hogy tegyen eleget a kötelezettségeknek.
Az EB szerint Romániában
150 nagy agglomeráció (ahol a lakosság száma meghaladja a tízezret) nem teljesíti az irányelv gyűjtőrendszerekre vonatkozó követelményeit,
154 agglomerációban a gyűjtőrendszerekbe kerülő települési szennyvizet nem kezelik megfelelően,
155 nagy agglomerációban pedig nem biztosított a szigorúbb kezelés a szennyvíz kibocsátása előtt.
Ezeknek az agglomerációknak 2015. december 31-ig kellett volna eleget tenniük a követelményeknek – írja az Agerpres hírügynökség.
Az Európai Bizottság 2017 júliusában felszólító levelet, majd 2020 májusában indoklással ellátott véleményt küldött Bulgáriának. Románia 2018 júniusában felszólító levelet, 2020 októberében kiegészítő felszólító levelet, majd 2022 februárjában indoklással ellátott véleményt kapott. A Romániának küldött kiegészítő felszólító levél célja az volt, hogy kiterjessze a felszólítást a nagy agglomerációkra is, amelyekre a 2018 júniusában küldött eredeti felszólító levél nem tért ki.
Az EB álláspontja szerint a bolgár és a román hatóságok eddigi erőfeszítései nem elégségesek, ezért az Európai Unió Bírósága elé idézi Bulgáriát és Romániát.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!