
Fotó: Rel-kampány
Cilip Árpád, a Hargita Megye Fejlesztési Ügynökségének igazgatójával és a Székely Termék védjegy koordinátorával beszélgettünk a rövid ellátási láncok létjogosultságáról, a Székelyföld-szerte egyre megerősödő tudatos vásárlói rétegről és a háztáji gazdaságok felkarolásának nehézségeiről.
2024. február 09., 10:002024. február 09., 10:00
2024. február 09., 12:292024. február 09., 12:29
– Miként kapcsolódik a REL, azaz a rövid ellátási láncok fogalmához?
– Már egészen fiatalon mezőgazdasággal és állattenyésztéssel kezdtem el foglalkozni, így testközelből ismerem a kistermelők, a gazdák mindennapi problémáit. Összetett kérdés a rövid ellátási láncok mibenléte, hiszen ez egy kétoldalú dolog: szükség van a termelőkre, de ugyanakkora szükség van a tudatos vásárlói rétegre is. A rendszer csak akkor működhet, ha mindkét oldal kiegyenlítve megtalálható egy adott térségben.
– Milyen nehézségeket tapasztalnak a helyi, háztáji termelők?
– A környezeti adottságaink miatt térségünkben leginkább kisebb gazdaságok tudnak kialakulni. Egy kisgazdaság azonban önállóan nem tud sem mennyiségben, sem minőségben a multiknak megfelelő standard számokat biztosítani. Mindemellett természetesen óriási bürokratikus rendszeren kell átverekedniük magukat. Mi minden nap azért küzdünk, hogy ezekben az útvesztőkben tanácsot, kézzelfogható segítséget nyújtsunk a hozzánk fordulóknak. A fiatalok külföldre való kivándorlása is egy összetett probléma-halmazt jelent, amivel foglalkoznunk kell.
Fotó: Rel-kampány
– A Hargita Megye Fejlesztési Ügynökség milyen célok mentél igyekszik felkarolni a kistermelőket, akik a rövid ellátási lánc egyik kulcsfontosságú szereplői?
– A háztáji kisgazdaságokat működtető személyek, családok megélhetésének biztosítása, a mindennapjaikat megkeserítő körülmények megkönnyítésének célja vezetett el többek között a Székely Termék védjegy megalkotásához is. Úgy vélem, hogy a Fejlesztési Ügynökség jó úton jár, hiszen ma már egy 12-13 éves múltra tekinthetünk vissza a védjegy létrehozása óta.
Azt tapasztaljuk, hogy egyre több székelyföldi termelő igyekszik csatlakozni hozzánk, ami azt mutatja, hogy a közösség is felismerte munkánk eredményességét. Minden ténykedésünk célja az, hogy munkahelyeket teremtsünk, és a termelésből adódó profit lecsapódása a székelyföldi gazdák megélhetését biztosítsa. Főként az élelmiszereket előállító gazdák azok, akiknek segítséget tudunk nyújtani. Ezt a támogatást különböző forrásoknak, pályázati lehetőségeknek köszönhetjük.
A különböző forrásokat igyekszünk olyan tevékenységekre fordítani, mint a kisgazdák számára információátadási célzattal találkozók, különböző szakmai utak szervezése, vagy éppen az online értékesítés megalapozása és fejlesztése.
Munkánkat számos más szervezet is támogatja, mint például az Állategészségügyi Igazgatóság, Hargita Megye Tanácsa, a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesülete, Civitas Alapítvány a Polgári Társadalomért, a Helyénvaló helyi bolt, amely intézmények vezetőivel és munkatársaival számos szakmai kérdést meg tudunk vitatni. A csapatmunka az egyik mozgatórugója annak, hogy fejlődni tudunk.
– Mennyire számít divatosnak manapság, hogy a fiatalok mezőgazdasággal vagy állattenyésztéssel foglalkozzanak?
– Azt tapasztaljuk, hogy egyre többen látnak fantáziát az itthonmaradásban, és abban, hogy kialakítsanak kisebb szövetkezeteket, ezáltal is megerősítve megélhetésüket. Megteszünk mindent annak érdekében, hogy egyre több fiatalhoz eljuthassanak eme szakmai előnyei. Úgy látom, hogy
A kistermelők életbenmaradása közös érdek kell legyen, hiszen minden ember számára, legyen az fiatal vagy idős, egyaránt fontos, hogy milyen forrásból érkező táplálékot fogyaszt. Az, hogy egy termék egészséges, lekövethető és megbízható önmagában egy olyan érték, amelyet óvni kell. Annak köszönhetően, hogy egyre több fogyasztó látja be, hogy mennyire szükségünk van a háztáji gazdaságokból beszerezhető termékekre, egyre több biogazdaság jelenik meg Székelyföld palettáján. A mi célunk, hogy ezeket a gazdaságokat feltérképezzük és piacra juttassuk.
Ha Ön is fontosnak tartja támogatni a helyi termelőket, számít, hogy milyen élelmiszer kerül a családi asztalra, akkor támogassa a Civitas Alapítvány rövid ellátási láncok népszerűsítését megcélzó kampányt azzal, hogy megosztja ismerőseivel a cikket, hogy minél több emberhez eljuthasson. Maradjon velünk a továbbiakban is, hiszen az elkövetkező cikkekben, interjúkban tovább boncolgatjuk a REL, azaz a rövid ellátási láncok mibenlétét, előnyeit. Helyi gazdák, rövid élelmiszer-ellátási láncszakértől és lelkes vásárlók mesélnek majd tapasztalataikról. Ha szeretne helyi, zamatos, megbízható forrásból származó élelmiszereket vásárolni, akkor térjen be a székelyudvarhelyi Helyénvaló boltba (Székelyudvarhely, Solymossy utca 31. szám). Interjúinkat meghallgathatja a Rádió GaGa műsorában is, ahol további érdekességeket tudhat meg a REL-ről. További infók: helyenvalo.ro/REL.
Fotó: Rel-kampány
(X – fizetett hirdetés)
Több mint 4,2 millió lej értékben szabott ki bírságot a szeptember 21-25. közötti ellenőrzései során az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC).
Februárban szűnt meg a Csejdet és Tófalvát Marosvásárhellyel összekötő buszjárat, és bár most sokan hiányolják, korábban kevesen vették igénybe a csejdi buszjáratot. Körvonalazódik a megoldás, de a bürokrácia miatt ez jócskán elhúzódhat.
Egy 27 éves férfit 30 napra előzetes letartóztatásba helyezett pénteken a Temes megyei törvényszék gyermekpornográfia és kiskorú elleni nemi erőszak gyanúja miatt.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is döntöttek arról, hogy kik lennének a minisztereik a Siegfried Mureșan által vezetett kormányban.
Az előválogatás során 1003 filmet nézett meg az előzsűri, amely 44 alkotást választott be az Alter-Native Nemzetközi Rövidfilm Fesztivál nemzetközi versenyprogramjába.
Rendhagyó megemlékezést és lovas napot tartanak szeptember 26-án, szombaton a bekecsi csata 110. évfordulója tiszteletére.
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) tájékoztatása szerint az egészségbiztosítások informatikai platformja (PIAS) pénteken 22 órától 2026. szeptember 28-án, hétfőn 2 óráig nem lesz elérhető.
Nicușor Dan államelnök pénteken kihirdette a törvényt, amely eltörli annak lehetőségét, hogy a középiskolák külön felvételi vizsgát szervezzenek a kilencedik osztályba lépőknek.
Tavaly 8716 lej volt a havi bruttó átlagbér Romániában, 655 lejjel, azaz 8,1 százalékkal nagyobb, mint egy évvel korábban; a nettó átlagbér 2024-hez képest 307 lejjel (6,2 százalékkal) 5266 lejre nőtt 2025-ben – közölte az Országos Statisztikai Intézet.