Bő száz éve nem volt püspöki vizitáció Farcádon

A gyülekezetek apraja-nagyja szívvel és tettekkel készült a korszakos eseményre. A két falu és Felsőboldogfalva község életében egyként piros betűs ünnepen Farcád határában egyházmegyei, egyházközségi és polgári elöljárók köszöntötték a vizitációs bizottságot. A farcádi parókia udvarán Szász Lóránt Levente helyi lelkipásztor igei gondolatokkal, az énekkar püspökköszöntő kórusművel, az óvodások és kisiskolások a szülőhely szeretetéről valló gitáros énekkel lepték meg a vendégeket.
Az egyháztörténelmi jelentőségű napon Kató Béla püspök kiemelte: átgondoltan és azonos szempontok szerint választják ki évente az egyházmegyék egy-egy gyülekezetét, akikhez a Generális Vizitáció ellátogat. Nagy kár lett volna, ha nem Farcádot választják a Székelyudvarhelyi Református Egyházmegyéből, mert lám,

A farcádi, 1450 körül, késő gótikus stílusban épült, gyönyörű kazettás mennyezetű, freskótöredékes templomban tartott istentiszteleten testületileg megjelent az egyházmegye lelkészi kara.
Az ünnepi prédikációt Kató Béla püspök tartotta a 126. Zsoltár alapján. Elmondta, hogy a vizitációra készülve meghallgatott egy rádióriportot Farcádról, amely mély benyomást tett rá. Három idősebb asszony mondta el, hogy mi az, amiért érdemes otthon maradni a szülőfaluban, mi az a szépség és érték, mely minden mást felülhalad. Felsorolták a közös munkát, összetartást, a kulturális tevékenységeket, a templomi alkalmakat, a dombok, a hegyek, a gyümölcsösök páratlan hangulatát. A püspök örömmel hallotta a nap folyamán folytatott személyes beszélgetésekben a fiataloktól, középkorúaktól ugyanezt. Kiemelte:

Dézsi Zoltán egyházkerületi főgondnok az előző nemzedékek munkáját méltatta. Boldog lehet a nép, melynek jó lelkészei és egyházi vezetői vannak. Patakfalvi József, farcádi gondnok meghatódottan mondott köszönetet a vizitátoroknak, és szeretettel köszöntötte a gyülekezet nevében a lelkészi kart valamint a vendégeket.

Szellemi és lelki bőségtarisznya

Aztán a gyermekek, az ifik, a dalárda, a fiatal házaspárok csoportos és együttes énekszámai csendültek fel, hangszeres kísérettel. Veretes költemények hangzottak el – az erre az alkalomra írt püspökköszöntő verssel együtt. Farcádi Sándor Levente nem csak eme írásművel tette emlékezetessé az alkalmat, hanem a gyülekezet ajándékát is ő készítette: festményén a megújult farcádi templomot ábrázolta, egy úrvacsorai jelenettel. Végezetül a püspök köszönetet mondott a szíves és emlékezetes fogadtatásért, a gyönyörű élményért, és Isten további áldását kérte mindenkire.

A kultúrházban, a vacsora előtt meglepetés várta a vendégeket: a közelmúltban alakult helybéli néptánccsoport fergeteges hangulatot teremtett. Az azt követő rövid, de kellemes együttlét méltó megkoronázása volt a felejthetetlen napnak.