„Nincs túl jó hangulat a növénytermesztők körében”

Tavasz közepén még az erősödő szárazság, most a túl sok csapadék gyűjti meg a gazdák baját

Fotó: Gecse Noémi

Az aszály után a túl sok eső okoz gondokat a mezőgazdaságban, májusban a csapadék sokéves átlagának több mint dupláját mérték. Ez akadályozza a mezőgazdasági munkák elvégzését, és elősegítheti a levélbetegségek megjelenését. A Hargita megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője szerint nincs túl jó hangulat a növénytermesztők körében.

Széchely István

2019. június 11., 11:422019. június 11., 11:42

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

A rendkívül csapadékos májusi időjárás miatt a gazdák egy része nem vagy csak hiányosan tudta elvégezni a szükséges gyomirtási, növényvédelmi munkálatokat a földeken. A probléma leginkább a burgonyatermesztést érinti.

„Annyi eső esett, hogy alig lehet dolgozni. Félünk, nehogy megismétlődjön a tavalyi probléma. Nincs túl jó hangulat a növénytermesztők körében” – vázolta a helyzetet Török Jenő, a Hargita Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezetője. Elmondta, májusban négyzetméterenként 160–190 liternyi csapadék esett, ami több mint duplája a sokéves májusi átlagmennyiségnek. Az igazgatósághoz mintegy 90 hektárnyi mezőgazdasági földterületre vonatkozóan érkezett kárbejelentés.

Vannak parcellák, ahol a sorok között megállt a csapadék, máshol kaszálókat öntött el a víz, ami a takarmánykészítést akadályozza.

A gabonaföldeken nincs gond, ha megművelőik ki tudták szórni a növényvédelmi szereket, de később a sok csapadék miatt még azokon is megjelenhetnek a levélbetegségek, azonban ez főképp a burgonyaföldeket veszélyezteti – magyarázta Török Jenő.

A mezőgazdaságból élőknek nem kedvez az idei szezon kiegyensúlyozatlan időjárása. Igaz ugyan, hogy jól kezdődött az idény, és a gazdák el tudták végezni a tavaszi munkálatokat, de később az egyre fokozódó csapadékhiány és a hajnali fagyok miatt szinte teljesen megálltak a fejlődésben a gabonafélék az őszi és tavaszi vetésekben, és a legelők, kaszálók is kiszáradtak. Az említett tényezők miatt

Török Jenő már április végén 25–30 százalékos terméskiesést valószínűsített,

noha elmondta, hogy parcellánként eltér az időjárás okozta károk mértéke. Akkor négyzetméterenként még legalább 60–70 liter csapadékra lett volna szükség a földeken ahhoz, hogy legalább a talaj felső rétegében kiegyenlítse a több mint fél év alatt kialakult csapadékhiányt.

Nehéz év volt a tavalyi is a gazdálkodásból élőknek Hargita megyében: tavasszal a szárazság, később pedig a túl sok csapadék veszélyeztette a termést. Tavaly júniusban olyan nap is volt, amikor a lehullott eső mennyisége megközelítette az egyhavi átlagot. A mezőgazdasági idény végére azonban szerencsésen alakult az időjárás, és a növényvédelmi munkák is eredményesek voltak, így viszonylag jó lett a termésátlag.