Hirdetés
Hirdetés

„Megszállták” Maros megyét a törvénytelen fakivágásokat vizsgáló ellenőrök

Costel Alexe Marosvásárhelyen •  Fotó: Haáz Vince

Costel Alexe Marosvásárhelyen

Fotó: Haáz Vince

Maros megyében idén 58 esetben indítottak bűnügyi eljárást fatolvajok ellen, az eddigi jelentések szerint 3080 köbméternyi fát vágtak ki törvénytelenül. Noha az elmúlt három évben a környezetvédelmi minisztériumhoz számos panasz és jelzés érkezett, hogy Maros megyében az erdőgazdálkodás terén gondok vannak, Bukarestből senki nem jött ellenőrizni ezek valóságalapját. Eddig.

Simon Virág

2020. augusztus 18., 20:382020. augusztus 18., 20:38

Kedden a környezetvédelmi minisztérium ellenőrző szervének 11 csapata „szállta meg” az erdészeti igazgatóságot és az erdészeti hivatalokat. Minderről maga a miniszter, Costel Alexe számolt be Marosvásárhelyen. Maros megye, országos szinten az első tíz olyan megye között van, ahol nagy területeken történtek törvénytelen fakivágások, és ahol úgy tűnik, hogy az erdészeti hivatalok alkalmazottai is részesei a falopásoknak.

Costel Alexe környezetvédelmi miniszter marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy sok panasz és fényképekkel alátámasztott beszámoló érkezett az általa vezetett minisztériumhoz, amelyek a Maros megyei illegális fakivágásokról számoltak be.

Idézet
A lakosság, a civil szervezetek, de a sajtó is többször cikkezett a Maros megyei fakivágásokról. Ezért is jöttünk Marosvásárhelyre, hogy alapos ellenőrzést tartsunk, megnézzük, hogy hogyan történtek a ritkítások, fakivágások, mi szerepel a nyilvántartásokban és mi a valóság a terepen. Tudjuk, hogy minden jó fának van férges gyümölcse is, s azt szeretnénk, hogy ezeket megtaláljuk. Aki törvénytelenséget követett el, annak felelnie kell

– hangoztatta a környezetvédelmi miniszter.

Hirdetés

Az illetékes arról is beszélt, hogy országos szinten több helyen ellenőriznek, ezzel kapcsolatban kiemelte: fontos, hogy a helyi közösségek érezzék, hogy az erdő az övék, fontos legyen számukra annak megőrzése, gyarapítása. Példaként említette, hogy Máramaros megyében két év alatt 340 hektárnyi területen végeztek tarvágást, lopták, tüntették el a fát.

„Ezt csak úgy tehették meg, hogy a rendőr, a polgármester, a pap és a háziorvos, de az egész helyi közösség elnézte, hallgatott, cinkosai voltak ennek a felmérhetetlen pusztításnak. Tudom, hogy csak a minisztériumból nem tudom sem megállítani, sem csökkenteni a falopások, az illegális fakitermelés ütemét, ehhez szükség van a helyi közösségekre, az erdőt és környezetüket szerető emberekre."

Costel Alexe szerint – az eddigi felmérések alapján – az elmúlt években a legnagyobban erdőirtás Máramaros, Beszterce, Bihar, Szeben és Maros megyében történt. Idén a legtöbb bűnügyi feljelentés illegális fakitermelésért, falopásért Brassó (131),  Bákó (72), Kovászna (71) és Maros (58) megyében volt.

A környezetvédelmi miniszter kedden délután Segesvárra is ellátogatott, ahol az elmúlt hetekben, napokban többször kigyulladt a szeméttelep, fekete füsttel borítva be a környéket. Keresik a megoldást, hogy megakadályozzák az újabb tűzeseteket.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. július 23., csütörtök

Fokozott hatósági jelenlét Tusványoson

Több mint száz alkohol és drogtesztet végzett a közúti rendőrség Tusványos első két napján, azonban mindegyik eredménye negatív lett. Műszaki meghibásodások miatt azonban kilenc sofőrt büntettek összesen valamivel több mint 5 ezer lejes bírsággal.

Fokozott hatósági jelenlét Tusványoson
Fokozott hatósági jelenlét Tusványoson
2026. július 23., csütörtök

Fokozott hatósági jelenlét Tusványoson

Hirdetés
2026. július 23., csütörtök

Hosszú küzdelemként írták le az autonómia ügyét

A magyar autonómiatörekvések jelenéről és jövőjéről vitáztak Tusványos második napján politikusok, jogászok és nemzetpolitikai szereplők. A beszélgetés középpontjában Székelyföld, Vajdaság és az európai kisebbségvédelem állt.

Hosszú küzdelemként írták le az autonómia ügyét
2026. július 23., csütörtök

Sárga jelzésű viharriasztás Székelyföldre

Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Románia több megyéjére és Bukarestre.

Sárga jelzésű viharriasztás Székelyföldre
Sárga jelzésű viharriasztás Székelyföldre
2026. július 23., csütörtök

Sárga jelzésű viharriasztás Székelyföldre

Hirdetés
2026. július 23., csütörtök

Elnöki jelentés: nem csak a manipuláció miatt terjed a szélsőségesség

A szélsőségesen identitásközpontú és szuverenista irányzatok térnyerése nem magyarázható kizárólag manipulációval – olvasható a „Románia az EU-ban” stratégiai elemzőcsoportnak az elnöki hivatal által szerdán közzétett jelentésében.

Elnöki jelentés: nem csak a manipuláció miatt terjed a szélsőségesség
2026. július 23., csütörtök

Hol marad a nyár? Késő őszt idéz a július Székelyföldön

Pulóveres reggelek, 20 Celsius-fok alatti nappali csúcshőmérsékletek – az idei július továbbra sem a megszokott arcát mutatja. Székelyföldön a hajnali minimumok és a nappali maximumok is inkább egy késő őszi napot idéznek, mint a nyár derekát.

Hol marad a nyár? Késő őszt idéz a július Székelyföldön
2026. július 23., csütörtök

Tánczos Barna: fokozatosan újra kell indítani a romániai juhpiacot

Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter a Várhelyi Olivér egészségügyért és állatjólétért felelős uniós biztossal folytatott megbeszélésen nagyobb rugalmasságot kért az Európai Bizottság (EB) részéről a juhkivitel feltételeinek alkalmazásában.

Tánczos Barna: fokozatosan újra kell indítani a romániai juhpiacot
Hirdetés
2026. július 23., csütörtök

Festési tippek a Hérával

A beltéri falfestés végeredményét, noha maga a feladat egyszerűnek tűnhet, számos apró részlet alakítja ki.

Festési tippek a Hérával
Festési tippek a Hérával
2026. július 23., csütörtök

Festési tippek a Hérával

2026. július 23., csütörtök

A bírákhoz és ügyészekhez kerül 5 milliárd lej vagy az államnál marad? – erről dönt a legfelsőbb bíróság

A legfelsőbb bíróság várhatóan csütörtökön dönt abban a perben, amelyet maga indított a kormánnyal és a pénzügyminisztériummal szemben a bírák és ügyészek felhalmozódott bérhátralékainak kifizetésével kapcsolatban, és első fokon meg is nyert.

A bírákhoz és ügyészekhez kerül 5 milliárd lej vagy az államnál marad? – erről dönt a legfelsőbb bíróság
Hirdetés