
A jelenléti törlesztésben bízva. Sokan továbbra is személyesen fizetik be az adókat és illetékeket. Archív
Fotó: Barabás Ákos
Az előző évekhez hasonlóan idén is jónak mondható a marosvásárhelyiek, székelyudvarhelyiek és csíkszeredaiak adófizetési kedve, a szeptember végi második határidőig viszonylag sokan törlesztették a lakás-, autó- és területadóikat. A megkérdezett illetékesek egyelőre nem tudják, hogy jövőre milyen mértékű adókat rónak ki – Bukarestből várják a végső utasításokat.
2022. október 12., 12:002022. október 12., 12:00
2022. október 12., 12:332022. október 12., 12:33
A polgármesteri hivatalokban az idén befolyt adókat és illetékeket a napokban összesítik. Mint ismert
A bekért számadatokból azt látszik, hogy Csíkszeredában különösen odafigyeltek a kirovások törlesztésére, de Marosvásárhelyen és Székelyudvarhelyen is elég nagy volt az adófizetési hajlandóság. Azt még nem tudni, hogy 2023 januárjától milyen rendelkezések lesznek érvényesek, de kilátásba helyezték, hogy nőni fognak (ráadásul jelentősen) a helyi adók és illetékek.
Marosvásárhelyen a szeptember végén lejárt határidőig az adófizetők 85 százaléka fizette ki a helyi adókat és illetékeket. Az érintettek 80 százaléka a köztisztasági díjat is törlesztette, ami az adóügyi hivatal vezetője, Szövérfi László szerint jó arány, hiszen ennek a díjnak a kifizetési határideje december 15-e.
Marosvásárhelyen nyolcezer olyan magánszemélyt tartanak nyilván, akiknek több éves adóhátralékuk van, ellenük elindult a kényszervégrehajtás is. Az adós cégek száma tízezerre tehető Marosvásárhelyen. Szövérfi azt is elmondta, hogy aki szeptember végéig nem törlesztette az idei évre érvényes épület-, terület- és gépkocsiadóját, büntetőkamatra számíthat.
Szövérfi László azt is elmondta, egyelőre nem tudják, hogyan kell kiszámítani a jövő évi adókat és illetékeket. Az biztos, hogy az infláció értékével, tehát 5,1 százalékkal nőnek a kirovások. De az adótörvénykönyvet módosító, július 15-én elfogadott, 16-os számú sürgősségi rendelet többek között kimondja, hogy
Ez Marosvásárhely esetében nehezen, de alkalmazható, hiszen elkérik az adatokat a közjegyzői irodáktól; ugyanakkor más nagyvárosok már jelezték, hogy januártól ezt nem tudják életbe ültetni. Több nagyváros kérte, hogy halasszák el ezt a rendelkezést 2024-re. Noha ígéretet kaptak erre, egyelőre nincs hivatalos döntés.
Legalább három-négy hétre lesz szükségünk, hogy az adatokat bevezessük a számítógépes rendszerbe, és kiszámítsuk, hogy utcánként mennyi lesz az épületadó.
A cégek esetében még ennél is bonyolultabb lesz a számítás, mert ott, ha a júliusi határozat érvényes marad, négyzetméterenként kell kiszámítani majd a befizetendő összeget. Ez azt jelenti, hogy minden cégnek jelentenie kell, mekkora az épülete, cégszékhelye, gyára, és annak alapján számítjuk majd ki az adót. Egyelőre azonban kivárunk, hogy lássuk, lesz-e változás vagy sem” – magyarázta a pillanatnyi helyzetet az illetékes.
Mint megtudtuk, Marosvásárhelyen novemberben szokták elfogadni a helyi tanácsosok a következő évi adókat és illetékeket, és ez a döntés azért is fontos, mert a jövő évi költségvetéskor figyelembe kell venni, hogy a városnak milyen bevételei lesznek.
Székelyudvarhelyen – mint Zörgő Noémitól, a városháza sajtószóvivőjétől megtudtuk – szeptember végéig a magánszemélyek 73,55 százaléka, míg a jogi személyek 75,71 százaléka törlesztette a helyi adót és illetéket. Ami a jövő évi adókat illeti, az illetékes azt mondta, hogy
de még nem tudják, hogy kormányszinten milyen döntés születik majd ezzel kapcsolatban.
Csíkszeredában a városháza sajtóirodájától megtudtuk, a magánszemélyek 95 százaléka fizette be a helyi adókat, a jogi személyeknek pedig 93 százaléka. Ez összegben azt jelenti, hogy a csíkszeredai magánszemélyektől 6 millió 845 ezer lej folyt be, ennek nagyobb része épület- és gépkocsiadó. A jogi személyek összesen 9 millió 146 ezer lejt fizettek be, ebből valamivel több mint hatmillió lej az épületadó.
Ami a jövő évi adókat és illetékeket illeti, a csíkszeredai városháza illetékesétől megtudtuk, hogy lesz egy 5,1 százalékos inflációarányos növelés, amit a törvény megkövetel. Ezen felül azonban a 2023-as helyi adók és illetékek mértéke attól függ, hogy mi lesz a sorsa a 16-os számú kormányrendeletnek.
A gyergyószentmiklósi városházától nem kaptunk választ az adóbefizetéssel kapcsolatos kérdéseinkre.
A kormány elfogadta a közigazgatási reformról és a gazdaságélénkítésről szóló sürgősségi rendeleteket – jelentette be kedden este Ilie Bolojan miniszterelnök.
A hódgátak miatti árvízveszély, az útmenti parkolás gondja, valamint a Kútpatak utca elhanyagoltsága került többek között terítékre a kedd esti lakossági fórumon, amelyet a zsögödi városrész lakói számára szervezett a csíkszeredai városvezetés.
Románia továbbra is minden szükséges támogatást megad Ukrajnának - közölte kedden Nicușor Dan államfő, miután részt vett a tettre készek koalíciójának ülésén.
A kormány a kedd esti rendkívüli ülésén fogadja el a közigazgatási reformcsomagról és a gazdaságélénkítő intézkedésekről szóló sürgősségi rendeleteket.
A képviselőház és a szenátus március 10-én 13 órától együttes ülést tart, amelyen megválasztják az új ombudsmant, az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) vezetőségének több tagját és a Számvevőszék egyik tanácsosát.
Az Országos Erdőőrség 2025 decemberében 3560 köbméter illegálisan kitermelt faanyagot foglalt le, az okozott kárt mintegy kétmillió lejre becsülik – tájékoztatott kedden a Facebook-oldalán a környezetvédelmi minisztérium.
„Lazító robbantásokat” végzett az Országos Sóipari Társaság tavaly májusban a parajdi sóbánya felszíni sórétegében, amikor új medret próbáltak kialakítani a megnövekedett hozamú Korond-patak elterelésére. A robbanások lehetséges hatásáról érdeklődtünk.
Megnyílt az a kijárat Csíkszeredában, amely az Erőss Zsolt Aréna parkolóját tehermentesíti és a tervek szerint az ottani forgalmat is gördülékenyebbé teszi.
Az ukrajnai háború ötödik évébe lépve az ukrán gyermekek több mint egyharmada, csaknem 2,6 millióan továbbra is menekültként élnek - közölte kedden az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF).
A kiskereskedelmi láncok saját márkás termékeinek arányát legfeljebb 20 százalékban korlátozná, azonos termékkategórián belül pedig egységes árrést vezetne be Florin Barbu mezőgazdasági miniszter.
4 hozzászólás