
A jelenléti törlesztésben bízva. Sokan továbbra is személyesen fizetik be az adókat és illetékeket. Archív
Fotó: Barabás Ákos
Az előző évekhez hasonlóan idén is jónak mondható a marosvásárhelyiek, székelyudvarhelyiek és csíkszeredaiak adófizetési kedve, a szeptember végi második határidőig viszonylag sokan törlesztették a lakás-, autó- és területadóikat. A megkérdezett illetékesek egyelőre nem tudják, hogy jövőre milyen mértékű adókat rónak ki – Bukarestből várják a végső utasításokat.
2022. október 12., 12:002022. október 12., 12:00
2022. október 12., 12:332022. október 12., 12:33
A polgármesteri hivatalokban az idén befolyt adókat és illetékeket a napokban összesítik. Mint ismert
A bekért számadatokból azt látszik, hogy Csíkszeredában különösen odafigyeltek a kirovások törlesztésére, de Marosvásárhelyen és Székelyudvarhelyen is elég nagy volt az adófizetési hajlandóság. Azt még nem tudni, hogy 2023 januárjától milyen rendelkezések lesznek érvényesek, de kilátásba helyezték, hogy nőni fognak (ráadásul jelentősen) a helyi adók és illetékek.
Marosvásárhelyen a szeptember végén lejárt határidőig az adófizetők 85 százaléka fizette ki a helyi adókat és illetékeket. Az érintettek 80 százaléka a köztisztasági díjat is törlesztette, ami az adóügyi hivatal vezetője, Szövérfi László szerint jó arány, hiszen ennek a díjnak a kifizetési határideje december 15-e.
Marosvásárhelyen nyolcezer olyan magánszemélyt tartanak nyilván, akiknek több éves adóhátralékuk van, ellenük elindult a kényszervégrehajtás is. Az adós cégek száma tízezerre tehető Marosvásárhelyen. Szövérfi azt is elmondta, hogy aki szeptember végéig nem törlesztette az idei évre érvényes épület-, terület- és gépkocsiadóját, büntetőkamatra számíthat.
Szövérfi László azt is elmondta, egyelőre nem tudják, hogyan kell kiszámítani a jövő évi adókat és illetékeket. Az biztos, hogy az infláció értékével, tehát 5,1 százalékkal nőnek a kirovások. De az adótörvénykönyvet módosító, július 15-én elfogadott, 16-os számú sürgősségi rendelet többek között kimondja, hogy
Ez Marosvásárhely esetében nehezen, de alkalmazható, hiszen elkérik az adatokat a közjegyzői irodáktól; ugyanakkor más nagyvárosok már jelezték, hogy januártól ezt nem tudják életbe ültetni. Több nagyváros kérte, hogy halasszák el ezt a rendelkezést 2024-re. Noha ígéretet kaptak erre, egyelőre nincs hivatalos döntés.
Legalább három-négy hétre lesz szükségünk, hogy az adatokat bevezessük a számítógépes rendszerbe, és kiszámítsuk, hogy utcánként mennyi lesz az épületadó.
A cégek esetében még ennél is bonyolultabb lesz a számítás, mert ott, ha a júliusi határozat érvényes marad, négyzetméterenként kell kiszámítani majd a befizetendő összeget. Ez azt jelenti, hogy minden cégnek jelentenie kell, mekkora az épülete, cégszékhelye, gyára, és annak alapján számítjuk majd ki az adót. Egyelőre azonban kivárunk, hogy lássuk, lesz-e változás vagy sem” – magyarázta a pillanatnyi helyzetet az illetékes.
Mint megtudtuk, Marosvásárhelyen novemberben szokták elfogadni a helyi tanácsosok a következő évi adókat és illetékeket, és ez a döntés azért is fontos, mert a jövő évi költségvetéskor figyelembe kell venni, hogy a városnak milyen bevételei lesznek.
Székelyudvarhelyen – mint Zörgő Noémitól, a városháza sajtószóvivőjétől megtudtuk – szeptember végéig a magánszemélyek 73,55 százaléka, míg a jogi személyek 75,71 százaléka törlesztette a helyi adót és illetéket. Ami a jövő évi adókat illeti, az illetékes azt mondta, hogy
de még nem tudják, hogy kormányszinten milyen döntés születik majd ezzel kapcsolatban.
Csíkszeredában a városháza sajtóirodájától megtudtuk, a magánszemélyek 95 százaléka fizette be a helyi adókat, a jogi személyeknek pedig 93 százaléka. Ez összegben azt jelenti, hogy a csíkszeredai magánszemélyektől 6 millió 845 ezer lej folyt be, ennek nagyobb része épület- és gépkocsiadó. A jogi személyek összesen 9 millió 146 ezer lejt fizettek be, ebből valamivel több mint hatmillió lej az épületadó.
Ami a jövő évi adókat és illetékeket illeti, a csíkszeredai városháza illetékesétől megtudtuk, hogy lesz egy 5,1 százalékos inflációarányos növelés, amit a törvény megkövetel. Ezen felül azonban a 2023-as helyi adók és illetékek mértéke attól függ, hogy mi lesz a sorsa a 16-os számú kormányrendeletnek.
A gyergyószentmiklósi városházától nem kaptunk választ az adóbefizetéssel kapcsolatos kérdéseinkre.
95 éves korában elhunyt Robert Duvall Oscar-, valamint többszörös Emmy- és Golden Globe-díjas amerikai színész filmrendező, forgatókönyvíró és producer – közölte hétfőn a Variety a család közlésére hivatkozva.
Nem csökkentik tíz százalékkal a kórházakban, a mentőszolgálatnál és a sürgősségen dolgozók jövedelmét – közölte hétfőn Facebook-oldalán Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter a kormánykoalíció aznapi döntéseire utalva.
Elkészült annak a jogszabálynak a tervezete, amely biztosítja, hogy március 31. után ne emelkedjen a földgáz lakossági ára – nyilatkozta hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben.
A szenátus hétfőn elutasította azt a törvénytervezetet, amelyik szerint 2026-ban és 2027-ben a politikai pártok nem részesülnek költségvetési támogatásban.
A koalíció vezetői hétfői tanácskozásukon véglegesítették a közigazgatási reformcsomagról és a gazdaságélénkítő intézkedésekről szóló törvénytervezeteket, amelyeket a véleményezési eljárás lezárása után sürgősségi rendelettel fogad el a Bolojan-kabinet.
A következő két hétben országszerte hőmérséklet-ingadozásra és szinte napi jelleggel csapadékra kell számítani – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) február 16-március 1. közötti előrejelzéséből.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kijelentette, hogy nem ért egyet az orvosok, a tanárok, a csendőrök és a „milicisták” fizetésének csökkentésével.
Medvetámadás történt hétfőn délben Nyomáton, egy kilométerre a falutól. A juhait mentő gazdát leütötte a nagyvad, a kutyák kergették el a medvét.
Három Hargita megyei város polgármestere több mint 10 ezer aláírást adott át Bukarestben a miniszterelnök kancellárjának hétfőn, amelyben arra kérték, tegyék lehetővé az önkormányzatoknak, hogy még ebben az évben csökkenthessék az adókat.
Románia az elmúlt évtizedek legsúlyosabb oltási válságával küzd: a gyermekek körében jelentősen csökkent az átoltottság a fertőző betegségek elleni vakcinákkal – hívta fel a figyelmet a Mentsük meg a Gyermekeket romániai szervezete.
4 hozzászólás