„Amikor belevágtunk ebbe a nagy feladatba, akkor első pofonként rá kellett döbbennünk arra, hogy bizony kicsik vagyunk, kevesek, gyengék ahhoz, hogy a Szent László-i erőt ki tudjuk fejezni a színpadon. És akkor csatlakozott hozzánk Tóth Larissa és Zaiba Anikó a balettos lányaikkal, csodaszép légies táncaikkal, és akkor bekapcsolódtak a közös munka nagy álmába a Kelemen Szilveszter és Kósa Gabriella vezette csíkszentkirályi és csíktaplocai néptáncos fiatalok, akik erőt és lendületet adtak nekünk.” Időközben pedig egyre erősödött a kórus, csatlakozott hozzájuk Gergely Simon Ibolya kórusvezető is. A darab rendezésére Tarjányi Krisztina érkezett haza Németországból, a vonósok is bekapcsolódtak a munkába Péter Ernő vezetésével, ugyanakkor sokan segítettek a próbákon, szervezésben, technikában.

– hangsúlyozta Nagy Tivadar.

Tarjányi Krisztina elmondta, az előadásba átemelt a Szent László-legenda és hitrege köréből bizonyos elemeket, és megpróbálta aktualizálni. „Ha ma azt mondjuk, hogy Szent László, akkor miben kérnénk az ő segítségét. Mi az, ami probléma a népünk számára, mi a csata ma? Ezeket a kérdéseket próbáltam körbejárni.”

A néptáncosok – 15–20 év közötti fiatalok – egy háromnapos lázárfalvi táborban készültek fel, az előadásban különböző tájegységek táncait járják majd – sóvidéki, mezőségi, vajdaszentiványi stb.

„Szent László, légy velünk! az előadás címe, és valóban velünk van, és még velünk is kell legyen. Tudja mindenki, hogy nagyon sok fiatal elmegy külföldre, érezzük is ezt. Ezzel szembesülni kell. Ilyen esetben mit csináltak régebb is? Jött a jégkorszak, visszahúzódtak a meleg vizes forrásokhoz és úgy vészelték át, és tudták, hogy valamikor lesz kibontakozó élet. Mi is jelenleg ezt csináljuk, visszahúzódunk a forrásokhoz, jelenleg a Role forrás, és akik még vagyunk, megpróbáljuk összeszedni a fiatalokat, és egy olyan művet készíteni, amely a nagyvárosi színpadokon is megállja a helyét” – magyarázta Kelemen Szilveszter.