– teszi fel a könyv elején a kérdést a szerző, és a közel 350 oldalon ezt igyekszik körüljárni.

Az ötlet, hogy szülessen egy átfogó életrajzi kötet Böjte Csabáról, öt évvel ezelőtt merült fel, Csender Levente 2019 karácsonyán ismerkedett össze a ferences szerzetessel, aki az ötletre azt válaszolta: „szeretem a kihívásokat”. A járványhelyzet miatt azonban csak fél év múlva kezdődhetett el a közös munka, a székelyudvarhelyi születésű, Magyarországon élő József Attila-díjas szerző 2020 júniusában utazhatott el Dévára.

Felkerestem a gyerekkori barátait, Molnár Vilmost, Bodor Károly Kareszt, Barabás Attilát, Hátszegi Csabát. Ez mind időbe telt” – magyarázta a szerző. Időközben, 2020-ban megjelent szintén Csender Levente tolmácsolásában a Csaba testvér bölcsességeit, tanításait tartalmazó Böjte Csaba füveskönyve – Örömhöz segítő gondolatok című kötet első része, majd 2021-ben a második része is. És noha 2022-re a könyv anyagának nagy része már készen volt, a szerzetes körül kirobbant botrányok és a kiadás körül kialakult huzavona miatt kérdéses volt, hogy egyáltalán megjelenik-e, de végül 2023 karácsonyán napvilágot látott a Fényből és sárból – Böjte Csaba élete című kötet – mesélte Csender Levente.

korábban írtuk

Örömhöz segítő gondolatok Böjte Csabától

Csender Levente József Attila-díjas író és Lettner Krisztina fotográfus a nyáron öt héten keresztül kísérte Böjte Csaba ferencrendi szerzetest, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány létrehozóját a mindennapi útjain. Közben pedig beszélgettek vele az élet dolgairól, és ebből született most könyv. 

„Csaba testvérrel sok időt töltöttünk együtt. Amikor először elmentem Dévára, gondoltam, hogy leülünk a kolostor udvarára és minden nap beszélgetünk, én azt napközben leírom, ő meg végzi a tennivalóit, s másnap ugyanez. Ő azonban azt mondta, hogy üljek be mellé az autóba, és útközben majd beszélgetünk. Így mentünk mindenfelé, és közben jöttek a történetek. Akkortájt ő minden nap misézett, s a prédikációiban is előjöttek személyes történetek, és így, mozaikokból kellett összerakni az életrajzát.

– mutatott rá a szerző.

Mint mondta, amikor megkérdezte Böjte Csabát, hogy ki is ő, a szerzetes azt válaszolta:

És ha meg kellene határozza magát, azt szeretné, hogy a fejfájára majd azt írják: Csaba testvér, a vigasztaló.

„Annyi mindent tudunk, olvastunk, hallottunk róla, de egyet nem, hogy ő ki. Ő egy vigasztaló szeretne lenni, aki a környezetét felemeli, aki szurkol a gyerekeinek, hogy igen, meg tudják csinálni.

Két telefonról intézi az ügyeit. Műemlékek, gyerekek, felnőttképzés, egyházi ügyek, papi teendők, ő nem nagyon tér ki a feladatok elől. És valami csoda folytán ezek nagy részét végig is tudja vinni.

– emelte ki Csender Levente.

Volt egy csapatzászlójuk, a The Young Cannibal Band, és ezt Barabás Attila barátjuk megőrizte. Eddig nem nagyon tudtunk semmit Csaba testvérnek erről a korszakáról, mert valahol a dévai szolgálattól ismertük az ő életét, de addig ő nagyon sok mindenen átment, amíg Dévára került.

A barátaival annak idején például rengeteget vitatkoztak az istenkérdésekről. Aztán Csaba testvér már a teológiai évek alatt látogatta az ápoltakat a gyulafehérvári elmegyógyintézetben, vagy vitte a csíksomlyói árvaházban élő gyerekeket fagyizni, moziba, kirándulni. Valószínűleg az, hogy ő apa nélkül nőtt fel, fontos szerepet játszott abban, hogy gyerekeket fogadott be, és végül 6000 gyereknek »lett« az apja. Ez az út érdekelt engem” – osztotta meg az író.

Csender Levente azt szerette volna a könyv struktúrájának felépítése során, hogy minél többrétűen tudja bemutatni a főszereplőt, hogy

A Böjte Csabát ismerő, őt körülvevő emberekkel való interjúkon kívül a szerzetesről szóló, korabeli sajtóanyagokat, valamint a Böjte család fotóarchívumát is felhasználta.

„A könyv megjelenése óta is kerültek elő anyagok, jelentkeztek emberek, úgyhogy biztos, hogy egyszer bővülni fog az anyag. Csaba testvér elég nagy »téma«, hiszen ott van a Dévai Szent Ferenc Alapítvány élete – a kezdetektől a jelenkorig. Csaba testvérnek annyi új ötlete van, annyi új vállalkozása, próbálkozása, hogy a könyv megjelenése óta is rengeteg minden történt.

– foglalta össze az alkotói folyamatot Csender Levente.

– hangsúlyozta Csender Levente. Többek között ezért is tartotta fontosnak megmutatni az élet sötét oldalát is, nevezetesen a Böjte Csaba körül kirobbant botrányokat, hiszen ezek is hozzátartoznak az életéhez. „Úgy gondoltam, hogy ha egy őszinte könyvet akarok írni – márpedig mást nem nagyon érdemes –, akkor ez is része.

Amikor elkezdtük, akkor nem tudtunk erről semmit, később jött ez a lavina. Ennek kapcsán engem az érdekelt, hogy Csaba testvér ezt hogyan kezeli, hogyan éli meg, mit gondol erről az egészről, és hogy lép ezen túl. Én időről időre beszélgettem vele, amikor jöttek az újabb és újabb fordulatok, és leginkább ez került bele a könyvbe, hogy a környezete miként látta, hogy ez őt mennyire viselte meg.

Nyilván, a sajtó egy részének ez kevés volt. A botrány csúcsán az volt az elvárás, hogy ő mindent adjon fel, hagyjon ott, dobja be a kulcsokat a Marosba, és tűnjön el a Föld színéről, mintha nem is lett volna. És akkor ezek az emberek elégedetten hátradőltek volna. De ő nem nekik szentelte az életét, hanem az árva gyerekeknek, és nem az újságíróktól kapta a hívást, hanem a Jóistentől, neki tartozik számadással.

Mindezeket bele kellett venni a könyvbe, mert ez is része az ő életének, de az ő élete ennél sokkal több és gazdagabb, és engem az ő eddigi életének az egésze érdekelt” – emelte ki a botrány feldolgozásának folyamatait Csender Levente.