
A tömbházfelújításokra szánt összegekből nem jut mindenkinek. Képünk illusztráció
Fotó: Pinti Attila
A Szociáldemokrata Pártot (PSD) képviselő polgármester vezette Maroshévíz kapja a legtöbb pénzt Hargita megyében tömbházak felújítására az Országos Helyreállítási Alap (PNRR) támogatásából. Ehhez egy balul végződött megállapodási kísérlet is hozzájárult, amelyet Hargita Megye Tanácsának elnöke próbált szorgalmazni a rendelkezésre álló pénz méltányos elosztása érdekében, de amiből nem lett semmi.
2022. április 22., 20:592022. április 22., 20:59
A szabad versenyre alapozva hirdette meg április 1-jétől az Európai Unió biztosította források felhasználására a Országos Helyreállítási Alap (PNRR) fejlesztési programjait a Fejlesztési Minisztérium. A Felújítási Hullámnak elnevezett komponens négy programja, amely középületek integrált felújítását – földrengés elleni védelem és mérsékelt energetikai felújítását, középületek energetikai felújítását, tömbházak energetikai, illetve integrált felújítását – támogatja, kétségkívül nagy érdeklődésre tart számot, mivel 100 százalékos támogatást jelent a munkálatok számára, meghatározott négyzetméterenkénti ár mellett. Hogy érzékeltessük a különbséget, a szintén uniós támogatású tömbház-hőszigetelési program 50 százalékos finanszírozást biztosít, ehhez a önkormányzatoknak a tervek elkészítése mellett 25, a lakóknak szintén 25 százalékot kell hozzátenni önrészként, csak utóbbi a jelenlegi árak mellett 10 ezer lejt meghaladó kiadást jelenthez egy család számára.
A Felújítási Hullám rendelkezésére álló 2,8 milliárd eurót lakosságarányosan osztották fel a megyék között, Hargita megye számára a szaktárca a tömbházak energetikai felújítására 13,5 millió, integrált felújításra 1,5 millió eurót különített el, a középületek esetében ez 21,9, illetve 3 millió eurót jelent. Ez az első olvasatra sok pénz viszont mégsem fedezi az igényeket, így csak azok a pályázók bízhatnak a sikerben, akik a verseny meghirdetése után a lehető leggyorsabban töltik fel az igénylési dokumentációt az elektronikus rendszerbe.
aki közvetlenül a pályázatok meghirdetése előtt egy belső csoportban közzétett videóban is arra szólította fel a Hargita megyei polgármestereket, hogy várjanak a pályázatok benyújtásával, csak akkor pályázzanak, amikor megtörtént az egyeztetés, és csak az összes igény ismeretében lépjenek. Az elnök azzal érvelt, hogy így kiegyenlített formában jutnának támogatásokhoz az önkormányzatok. Erről egy előzetes megbeszélés is volt a városok, községek polgármestereivel, ezt követte volna egy második, de közben kiderült,
Maroshévíz tíz tömbház energetikai felújítására igényelt támogatást, összesen 9,9 millió euróra a 13,5 milliós keretből, ezzel gyakorlatilag értelmetlenné téve mindenféle további egyeztetést. Dumitru Olariu maroshévízi polgármester elmondása szerint ő az első online egyeztetésen nem vett részt, a várost a városmenedzser képviselte, aki utólag tájékoztatta őt erről, de úgy döntöttek, hogy mivel 30 tömbház felújítására rendelkeznek kész dokumentációval, ebből 10 részére támogatást igényelnek.
– magyarázta érdeklődésünkre a polgármester. Maroshévíz mellett Gyergyóditró is benyújtott egy pályázatot tömbházfelújításra, Gyergyószentmiklós szintén bejelentkezett 3 millió euróért. Noha a keret ezzel kimerült, Csíkszereda önkormányzata április 14-én rendkívüli ülésen döntött arról, hogy két tömbház felújítására igényel PNRR-támogatást, 1,4 millió euró értékben.
Okafogyottá vált – ezt mondta a megállapodási elképzelésről Csergő András Tibor gyergyószentmiklósi polgármester. A város a 13,5 millió lej maradékát pályázta meg 6 tömbház energetikai felújítása érdekében, de időközben kiderült, hogy már csak 5 társasház számára elég a keretösszeg. A városvezető szerint miután kiderült, hogy Maroshévíz „nem állt kötélnek”, illetve Gyergyóditró is pályázott, nem tehettek mást, mint igényelni a támogatást.
– érvelt. Az első megbeszélésről azt mondta, ott feldobták az egyezség lehetőségét, hogy kellene egy elv, amely alapján mindenkinek lehetősége lett volna hozzáférni a támogatáshoz, mert voltak, akik már kész dokumentációkkal rendelkeztek, mások viszont még készítették ezeket. „Az elképzelést felborították már az első tárgyalás után, gyakorlatilag még arra sem volt lehetőségünk, hogy beszéljünk egy elvről, amit mindenki elfogad” – mutatott rá Csergő. A polgármester szerint
Ők ugyanakkor nem igényeltek többet, mint amennyi a városnak járt volna lakosságarányosan a keretből. „Úgy érzem, én senkitől sem vettem el semmit, egy településtől sem vettem el a lehetőséget, azt fogtam meg a maradék összegből, amit amúgy is, bármilyen egyezség alapján a város megkaphatott volna” – jelentette ki az elöljáró, aki nem tud arról, hogy a középületek felújítása esetében lenne ilyen jellegű egyezség Hargita megyében.
A középületek kategóriában egyébként Maroshévíz a városi kórház energetikai felújítására 3,2 millió lejre nyújtott be igénylést, de ott van a sorban Hargita Megye Tanácsa is, amely a csíkszeredai, Temesvári sugárút 4. szám alatti, egykor a MÁV által használt, majd az egypártrendszerben egy időben pártbizottsági székhelyéül szolgáló, később fogorvosi rendelőket befogadó, ma a Hargita Megyei Kulturális Központnak is helyet adó ingatlan felújítására nyújtott be pályázatot 5 millió lejre. A csíkszentmártoni Korai Fejlesztő és Rehabilitációs Központ felújítására ugyanakkor 5,4 millió lejes támogatásért pályázik a megyei tanács. Csíkszereda önkormányzata a zsögödi Nagy Imre Galéria energetikai felújítására igényel 265 ezer eurót.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
3 hozzászólás