
Saly Noémi, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum muzeológusa ismerteti a Szerzetesek asztalánál című kiállítást a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeumban
Fotó: Szőcs Levente/Tarisznyás Márton Múzeum
Ajánlható a Tarisznyás Márton Múzeum kiállítása mindazoknak, akik járnak vagy régebben jártak hittanra, de azoknak is, akik ettől függetlenül szeretik a jó bort, a jó sört, szeretnek jól enni-inni és adnak a minőségre. Olyan alaptudást szerezhet a látogató, amelyek révén teljesen másként fogja értékelni azt, hogy vidékünkön még ma is vannak, működnek szerzetesek.
2018. április 15., 17:472018. április 15., 17:47
Ezekkel a szavakkal vezette fel Csergő Tibor András, a Tarisznyás Márton Múzeum vezetője a csütörtökön megnyílt, Szerzetesek asztalánál című tárlat ismertetését. Elmondta: rengeteg olyan dolgot adtak a szerzetesek a társadalomnak, amelyek nélkül sokkal szegényebbek lennénk ma. Az étkezés, a gasztronómia terén is sokat köszönhetünk nekik. Ugyanakkor a kiállítás arra is rámutat, hogy
Segítségért lehet ma is hozzájuk fordulni. Ezeréves örökségeket őriznek és adnak tovább a csuhások.
– fejtette ki Csergő.
A kiállításmegnyitón jelen volt Anaklét atya, a szárhegyi ferences kolostor vezetője, valamint Julianus atya is. Elhangzott, bár kaptak felkérést, a kiállítás tárgyi anyagához semmit nem tudtak hozzáadni. Ennek egyszerű és szomorú oka van: amikor 1951. augusztus 20-án éjszaka a kommunista hatalom elvitte a szerzeteseket, az üresen maradt rendház a tiszteletlen emberek prédájává lett. Így semmilyen régi tárgy, eszköz nem maradt a kolostorban.
A két szerzetes szellemi, lelki táplálékkal járult hozzá a kiállításhoz. Az imádság és egyházi énekek mellett az egykori barátok életvitelébe is bepillantást engedtek Anaklét atya helyenként humoros mondatai.
– idézte egy elődjét. Hozzátette azonban, hogy igazából akkor éltek jól a szárhegyi barátok is, amikor a gyergyói közösségnek is könnyebb volt az élete.
Gyakori étel volt a barátfüle is például, amit könnyű volt elkészíteni. A nevét sem véletlenül kapta. Ugyanakkor
– fogalmazott.
A Szerzetesek asztalánál című mozaikkiállítás Budapesten, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban volt először látható, és innen indult nagy sikerű körútra.
Saly Noémi muzeológus gondolta ki és állította össze a tárlatot, amely a miséken nélkülözhetetlen kenyértől és bortól kezdve, az általában fertőzött víz helyett fogyasztott sörön, a gyógyító tevékenységhez használt gyógynövényeken, a méz- és viaszkészítés, kertészkedés, állattenyésztés és sajtkészítés megmutatásán át a böjtben szokásos hal és olajfogyasztásig, vagyis az ünnepek és hétköznapok étrendjét, életmódját is megmutatva ad érdekes ismereteket a látogatóknak.
A kenyér (ostya) és a bor a misékhez tökéletes tisztaságú kellett legyen. Ennek nem csak a kolostorok és templomok falain belül volt jelentősége, hanem az európai társadalom életét mentette meg.
A bortermelés is sok helyen a csuhások ajándéka, hiszen a francia vagy olasz barátok honosították meg Európában számos vidéken az általuk kedvelt szőlőfajtákat és tanították meg a helyieket a szőlőművelésre és borkészítésre.
Nem ismerték a mai tudományos magyarázatot, hogy a szennyezett vízben élő baktériumok fertőznek, és hogy a sörkészítés során a víz felforralása pusztítja el a kórokozókat.
– osztotta meg az egybegyűltekkel Saly Noémi.
Sok kiállítás-látogatónak jelenthet újdonságot, hogy az egykori gyógyító tevékenység során kialakult mai étrendekben, életvitelben mekkora szerepe van a szerzetesrendeknek. A trappista sajtot, a Paulaner sört és a hasonló, ma is közkedvelt termékeket azonban szinte mindenki ismeri.
Nem meglepő: Franciaországban, Olaszországban, Németországban ma is szerzetesrendekhez kötnek, barátokat ábrázoló címkékkel reklámoznak számos terméket. Ez ma is a kiváló minőség, az alaposan kidolgozott recept, a tisztesség, megbízhatóság záloga.
Szívélyesen, mosolyogva fogadtak, pedig alig pár órája érkeztek haza Budapestről: Kristof Béla és Rebeka, a Csillag születik idei győztesei a döntő utáni éjszakát még a fővárosban töltötték, kedden pedig már Székelyudvarhelyen beszélgettünk velük.
December 19-én személyes okokból lemondott a TAROM vezérigazgatója, Costin Iordache, de hivatalában marad 2026. január 15-ig, ameddig a vállalat igazgatótanácsa ügyvivő vezérigazgatót nevez ki – jelentette be szerdán az állami légitársaság.
Az előrejelzéseknek megfelelően havazásba váltott át a csapadék az ország több régiójában, így többek között Csíkszéken is.
Családon belüli erőszakhoz kapcsolódó emberölési kísérlet miatt indult eljárás a férfi ellen, aki a gyanú szerint benzint locsolt az élettársára, és a nő testfelületének 50 százalékán égési sérüléseket szenvedett.
Az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP) az idei influenzaszezon első halálesetéről számolt be szerdán: egy 88 éves, Kolozs megyei, krónikus betegségekben szenvedő nő hunyt el. Az idős asszony nem volt beoltva influenza ellen.
Hatvan napos hatósági felügyelet alá helyezték szerdán a katonai ügyészek Olt megye prefektusát, Cosmin Florescut (PSD) és alprefektusát, Ștefan Nicolaét (PNL), akiket jogosulatlan fegyverhasználattal gyanúsítanak.
Idén is sokan járultak hozzá adományaikkal az Együtt, egymásért mozgalomhoz, és a gyergyószentmiklósi Vöröskereszt gyűjtése is eredményes volt. Ennek köszönhetően sok család számára válhatott szebbé a karácsony Gyergyószentmiklóson és Gyergyószéken.
Testfelületének 50 százalékán megégett egy nő szerdára virradóra a Szatmár megyei Ivácskó település egyik gazdaságában kitört tűzben.
A marosvásárhelyi születésű magyar országgyűlési képviselő annak kapcsán kéri a tiszás politikus állásfoglalását, hogy az utóbbi időben ismét téma lett Magyarországon a külhöni magyarok ügye, különösképpen a szavazati joguk.
Kedd esti ülésén a kormány jóváhagyta több minisztérium és állami intézmény büdzséjének a kiegészítését a 2025-ös évre.
szóljon hozzá!