Saly Noémi, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum muzeológusa ismerteti a Szerzetesek asztalánál című kiállítást a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeumban
Fotó: Szőcs Levente/Tarisznyás Márton Múzeum
Ajánlható a Tarisznyás Márton Múzeum kiállítása mindazoknak, akik járnak vagy régebben jártak hittanra, de azoknak is, akik ettől függetlenül szeretik a jó bort, a jó sört, szeretnek jól enni-inni és adnak a minőségre. Olyan alaptudást szerezhet a látogató, amelyek révén teljesen másként fogja értékelni azt, hogy vidékünkön még ma is vannak, működnek szerzetesek.
2018. április 15., 17:472018. április 15., 17:47
Ezekkel a szavakkal vezette fel Csergő Tibor András, a Tarisznyás Márton Múzeum vezetője a csütörtökön megnyílt, Szerzetesek asztalánál című tárlat ismertetését. Elmondta: rengeteg olyan dolgot adtak a szerzetesek a társadalomnak, amelyek nélkül sokkal szegényebbek lennénk ma. Az étkezés, a gasztronómia terén is sokat köszönhetünk nekik. Ugyanakkor a kiállítás arra is rámutat, hogy
Segítségért lehet ma is hozzájuk fordulni. Ezeréves örökségeket őriznek és adnak tovább a csuhások.
– fejtette ki Csergő.
A kiállításmegnyitón jelen volt Anaklét atya, a szárhegyi ferences kolostor vezetője, valamint Julianus atya is. Elhangzott, bár kaptak felkérést, a kiállítás tárgyi anyagához semmit nem tudtak hozzáadni. Ennek egyszerű és szomorú oka van: amikor 1951. augusztus 20-án éjszaka a kommunista hatalom elvitte a szerzeteseket, az üresen maradt rendház a tiszteletlen emberek prédájává lett. Így semmilyen régi tárgy, eszköz nem maradt a kolostorban.
A két szerzetes szellemi, lelki táplálékkal járult hozzá a kiállításhoz. Az imádság és egyházi énekek mellett az egykori barátok életvitelébe is bepillantást engedtek Anaklét atya helyenként humoros mondatai.
– idézte egy elődjét. Hozzátette azonban, hogy igazából akkor éltek jól a szárhegyi barátok is, amikor a gyergyói közösségnek is könnyebb volt az élete.
Gyakori étel volt a barátfüle is például, amit könnyű volt elkészíteni. A nevét sem véletlenül kapta. Ugyanakkor
– fogalmazott.
A Szerzetesek asztalánál című mozaikkiállítás Budapesten, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban volt először látható, és innen indult nagy sikerű körútra.
Saly Noémi muzeológus gondolta ki és állította össze a tárlatot, amely a miséken nélkülözhetetlen kenyértől és bortól kezdve, az általában fertőzött víz helyett fogyasztott sörön, a gyógyító tevékenységhez használt gyógynövényeken, a méz- és viaszkészítés, kertészkedés, állattenyésztés és sajtkészítés megmutatásán át a böjtben szokásos hal és olajfogyasztásig, vagyis az ünnepek és hétköznapok étrendjét, életmódját is megmutatva ad érdekes ismereteket a látogatóknak.
A kenyér (ostya) és a bor a misékhez tökéletes tisztaságú kellett legyen. Ennek nem csak a kolostorok és templomok falain belül volt jelentősége, hanem az európai társadalom életét mentette meg.
A bortermelés is sok helyen a csuhások ajándéka, hiszen a francia vagy olasz barátok honosították meg Európában számos vidéken az általuk kedvelt szőlőfajtákat és tanították meg a helyieket a szőlőművelésre és borkészítésre.
Nem ismerték a mai tudományos magyarázatot, hogy a szennyezett vízben élő baktériumok fertőznek, és hogy a sörkészítés során a víz felforralása pusztítja el a kórokozókat.
– osztotta meg az egybegyűltekkel Saly Noémi.
Sok kiállítás-látogatónak jelenthet újdonságot, hogy az egykori gyógyító tevékenység során kialakult mai étrendekben, életvitelben mekkora szerepe van a szerzetesrendeknek. A trappista sajtot, a Paulaner sört és a hasonló, ma is közkedvelt termékeket azonban szinte mindenki ismeri.
Nem meglepő: Franciaországban, Olaszországban, Németországban ma is szerzetesrendekhez kötnek, barátokat ábrázoló címkékkel reklámoznak számos terméket. Ez ma is a kiváló minőség, az alaposan kidolgozott recept, a tisztesség, megbízhatóság záloga.
Megvan a következő két hétre vonatkozó időjárás-előrejelzés, az Országos Meteorológiai Szolgálat közzétette prognózisát az augusztus 25. és szeptember 7. közötti időszakra.
Idén június 2-tól augusztus 21-ig nyolc megbetegedést okozott Romániában a nyugat-nílusi vírus, hét megerősített és egy valószínűsíthető eset jegyeztek – közölte hétfőn az Országos Közegészségügyi Intézet.
Augusztus végén Sepsiszentgyörgy olyan esemény otthona lesz, amelyhez fogható még nem volt a városban: három napon át a MindFormers tölti meg a Dohánygyárat tudással, inspirációval, kreativitással és közösségi élményekkel.
Sztrájkőrséget tartanak hétfőn a tanügyi szakszervezetek az oktatási minisztériumnál, mert elégedetlenek a kormány tervezett intézkedéseivel.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvezető elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn bejelentette, hogy a párt aznapi vezetőségi ülésén javasolni fogja kollégáinak a visszatérésüket a koalíció tanácskozásaira.
A legtöbb szülő ugyanazt szeretné: hogy a gyermeke magabiztosan és természetesen használja az idegen nyelvet. Az viszont már nem mindegy, hogyan éri ezt el.
Fagypont alá esett a hőmérséklet Csíkszeredában hétfőre virradóan, a hivatalos meteorológiai állomáson mínusz 1,7 Celsius-fokot mértek.
Szociális, egészségügyi és oktatási problémák megoldására szakosodott emberekből álló háromfős csoportokat hozhatnak létre 26 Hargita megyei vidéki településen. A hiánypótló tevékenységet végző csapatok bérezésére nem kell költeniük a községeknek.
Eszméleténél volt a négyes halálos áldozatot követelő terepjárós baleset fiatal túlélője, amikor a hegyimentők rátaláltak. Végül mentőhelikopterrel vitték kórházba, de előtte szóba tudott állni a hegyimentőkkel.
Lopott személygépkocsit vezetett a gyanú szerint az a sofőr, akit már Magyarországon el akartak fogni, de nem sikerült azelőtt, hogy átlépte volna a román határt.
szóljon hozzá!