„A magyar érettségin nem szabad megbukni”
Szerdán a szaknak megfelelő kötelező tantárgyból írásbeliznek az érettségizők
Fotó: Barabás Ákos
Vizsgázó diákok és az általunk megkérdezett magyar szakos középiskolai tanár szerint sem volt nehéz feladat az érettségi magyar nyelv és irodalom írásbeli vizsga tételsorának a megoldása kedden. A három székelyföldi megyében fele annyian – összesen 3109-en – vizsgáztak magyarból, mint előző nap románból, részben amiatt, hogy a román vizsga mindig népesebb az előző években sikertelenül vizsgázók újbóli próbálkozása miatt.
A magyar nyelv és irodalom írásbeli tételsorának a biztonságára már sokkal jobban vigyáztak az oktatási rendszerben, mint a román írásbeli feladataira, amelyek hétfőn, nem sokkal a vizsga befejezése után már felkerültek az oktatási szakportálokra. A keddi magyar írásbeli tételsoráról még délután kettő után is csak a vizsgázó diákok beszámolói alapján voltak információi a magyar szakos tanárok egy részének.
Volt olyan középiskola is, ahol több mint egy órával a vizsga befejezése után is azt közölték érdeklődésünkre, hogy
Végül a székelyudvarhelyi Eötvös József Szakközépiskola magyar szakos tanárától, Lőrinczi Kingától kaptunk információkat a magyar érettségi feladatairól, ám ő is megjegyezte, hogy csak a vizsgázó diákok beszámolóira hagyatkozhat, ugyanis ő sem látta még a tételeket. A beszámolók alapján azonban egyáltalán nem tűnt nehéznek számára a magyar írásbeli, és elmondta, kifejezetten örül annak, hogy
A tételekről
A reál szakon végzett érettségizők első feladata egy Petőfi Sándor-költemény elemzése volt. A verselemzést második feladatként egy ismeretlen szöveg követte, ahhoz kapcsolódóan kaptak kérdéseket a vizsgázók és véleményformálásra is kérték őket, talán a siker fontosságáról – tájékoztatott a magyar szakos középiskolai tanár. Értesülései szerint a harmadik feladat egy szereplő bemutatása volt a tananyag részét képező, választható művek – Kármán József: Fanni hagyományai, Jókai Mór: Az aranyember és Móricz Zsigmond: Sárarany – valamelyikéből.
A humán szakon végzett érettségizők tételsora szerkezetében megegyezett az előbbivel, ám tartalmában más volt: ők verselemzésre egy Szabó Lőrinc költeményt kaptak és eltérő volt a második vizsgatételük szövege is, mint a reál szakos végzősöké. A harmadik feladatban Ottlik Géza: Iskola a határon című regénye és Krúdy Gyula: A hídon című novellája közül választhattak – tájékoztatott a vizsgázóktól kapott információk alapján a magyar szakos középiskolai tanár.
„A magyar érettségin nem szabad megbukni”
A magyar tételeket Forró-Bathó Ákos Marosvásárhelyen érettségiző bolyais diák úgy értékelte, hogy nem voltak túl nehezek, de könnyűek sem. Elmondta:
A második tétel egy szövegértelmezés volt, amelyben a vizsgázóknak arról kellett esszét írniuk, hogy mi a siker, mennyire lehet azt közösségi érdeknek nevezni. „Ha egy sportoló megsérül és felépülése után kimegy versenyezni, az számára már siker. De de nem csak neki, hanem a családjának, az orvosának, az edzőjének, sőt még a vécés néninek is sikert jelent, hiszen valamennyien ott voltak mellette, mögötte” – fogalmazott erről a feladatról az érettségiző diák.
Beszámolója szerint a harmadik tétel szintén esszé volt, epikus, vagy drámai értelmezés a sorsukat vállaló, vagy beletörődő hősökről. Kármán József: Fanni hagyományai, Jókai Mór: Az aranyaember és Móricz Zsigmond: Sárarany című művei közül választhattak a vizsgázók, de volt lehetőségük a felsoroltakon kívül más irodalmi művet is választani. A többség azonban az említettek valamelyike mellett döntött – mondta Ákos, aki Kármán József regényét elemezte. Ő úgy véli,
– mondta, hozzátéve, hogy ebből a tantárgyból is kellett tanulni az elmúlt négy év során az érettségire.
Csendes vizsganap volt
A három székelyföldi megye egyikében sem voltak fennakadások az írásbeli vizsgasorozat második napján. Hargita megyében előzetesen 1493-an jelentkeztek erre a vizsgára, de végül 44-el kevesebben, 1449-en vettek részt rajta. Sipos István, a Hargita megyei érettségiztető bizottság alelnöke érdeklődésünkre elmondta, senkit nem kellett kizárni a vizsgáról. Az alapján, hogy a tapasztalatok szerint hasonlóra rendszerint a román vagy a magyar írásbeliken szokott sor kerülni reméli, hogy a hátramaradt két írásbelin sem lesz már szükség kizárásra. Maros megyében összesen 1003 végzős diák iratkozott be az érettségi anyanyelvi vizsgájára – tudtuk meg Ioan Macarie főtanfelügyelőtől. A jelentkezők közül 944 magyar és 59 német anyanyelvű volt, de a vizsgán összesen 989-en jelentek meg kedd reggel, tehát 14-en hiányoztak. A főtanfelügyelő érdeklődésünkre azt is közölte, hogy nem történt fennakadás, ott sem kellett senkit kizárni szabálytalankodás miatt, a vizsgák normális hangulatban, probléma nélkül folytak. Hasonlókról számolt be Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő is: semmilyen fennakadás nem zavarta meg a második írásbeli vizsgát. Kovászna megyében a magyar nyelv és irodalom vizsgára jelentkező 750 fiatal közül végül 20 nem jelent meg az írásbelin, így azon összesen 730-an adtak számot tudásukról. A magyar után a szaknak megfelelő kötelező tantárgyból adnak számot tudásukról az érettségizők Kedden. Szerdán az utolsó írásbelin a szaknak megfelelő választott tantárgyból vizsgáznak. Az eredményeket július 8-án függesztik ki, és aznap déltől délután 4 óráig fogadják az óvásokat, majd ezek kivizsgálása után július 13-án hozzák nyilvánosságra az idei érettségi végleges eredményeit.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Összesítették, mennyit költ egy háztartás havonta átlagosan élelmiszerre
Az idei második negyedévben 10 204 lej volt egy romániai háztartás havi átlagjövedelme, 8 százalékkal több, mint az előző három hónapban – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Összesítették, mennyit költ egy háztartás havonta átlagosan élelmiszerre
Újrahasznosításos módszerrel öntik újra az aszfaltot a forgalmas országúton – videóval
Hétfőn kezdődtek és várhatóan egy hónapig tartanak a 11-es országút Dálnok és Csernáton közötti, mintegy két és fél kilométeres szakaszának felújítási munkálatai Kovászna megyében. A közútkezelő innovatív, újrahasznosításos technológiával dolgozik.
Újrahasznosításos módszerrel öntik újra az aszfaltot a forgalmas országúton – videóval
A föld is rengett Arad megyében a nemzeti gyásznap után
Enyhe földrengés volt szerdára virradóan Arad megyében – közölte hivatalos oldalán az Országos Földfizikai Intézet (INFP).
A föld is rengett Arad megyében a nemzeti gyásznap után
Tarifarendszer alapján szedték a kenőpénzt a határon, a vezetőség is megkapta a részét
Az Ukrajnából érkező utasoktól kenőpénzt szedő vámosokra és határrendészekre csaptak le a román hatóságok a halmi (Halmeu) közúti hatátkelőnél, ahol kilenc gyanúsítottat őrizetbe vettek, és további 38 ellen bűnvádi eljárást indítottak.
Tarifarendszer alapján szedték a kenőpénzt a határon, a vezetőség is megkapta a részét
E hónapban még ki tudják adni a fizetéseket a szociális ellátórendszerben, jövő hónapban már nem
Kimerül a bérkerete a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóságnak e hónapban, így a novemberben fizetendő októberi fizetéseket csak akkor tudják kiadni a rendszerben dolgozó több száz alkalmazottnak, ha kapnak költségvetés-kiegészítést.
E hónapban még ki tudják adni a fizetéseket a szociális ellátórendszerben, jövő hónapban már nem
A vértanúk bátorságát és példamutatását méltatták az aradi megemlékezésen
Arad nemcsak a gyász helye, a vértanúk bátorsága nemzedékeknek mutatott példát és adott erőt, ezért Arad arra is emlékeztet, hogy amit az ember a közösségéért tesz, kitörölhetetlenül tovább él – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
A vértanúk bátorságát és példamutatását méltatták az aradi megemlékezésen
Magyar Péter: 1848 öröksége a teljes magyar nemzeté
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc öröksége nem egyetlen párté, politikai oldalé, hanem a teljes magyar nemzeté – mondta a miniszterelnök kedden Gyulán, az aradi vértanúk emléknapján tartott megemlékezésen.
Magyar Péter: 1848 öröksége a teljes magyar nemzeté
„Nem csak a megmaradásért felelünk, hanem a gyarapodás lehetőségéért is” – megnyílt A Székely himnusz története kiállítás
A Székely himnusz születését, történelmi hátterét és közösségi jelentőségét bemutató vándorkiállítás nyílt meg a csíkszeredai Mikó-vár udvarán. A tárlat év végéig látogatható.
Bárki leróhatta tiszteletét az aradi vértanúk arcképcsarnoka előtt Csíkszeredában
Csíkszeredában is megemlékeztek október 6-án az aradi vértanúkról, akik a szabadságért a legnagyobb áldozatot hozták.
Bárki leróhatta tiszteletét az aradi vértanúk arcképcsarnoka előtt Csíkszeredában
Az AUR szenátusi frakcióvezetője szerint a parlament többsége támogatná az előre hozott választások megtartását
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szenátusi frakcióvezetője, Petrișor Peiu kedden kijelentette, hogy a parlamenti képviselők és szenátorok többsége támogatná az előre hozott választások megtartását.
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!