Lukács Zoltán elmondta, az Észak-Amerikából származó ostorfa (Celtis occidentalis) mára már az egyik leggyakoribb növény a fasorokban. A települések megváltozott természeti adottságait jelenleg legjobban tűrő fafajta alkotja Marosvásárhelyen talán már egyetlen, 105 éve ültetett utolsó fasort (a városi fákat két csoportba sorolják – sorfák és parkfák), ezért is fontos ismerni az azt alkotó még álló 109 ostorfa állapotát.

De mi is a helyzet a bulevárdi fákkal? Kiválasztották a szemre legbetegebbnek tűnőt (a vár kapujával szemben), amelyen látható egy szakszerűtlen csonkolás után keletkezett odvasság, és azt vizsgálták meg szombaton. A fa kérgébe körös-körül érzékelőket helyeztek el, amelyek egymással és egy számítógéppel vannak összekapcsolva. Egy kalapáccsal hármat koppintanak (ezért nevezték el Fakoppnak a műszert) egyik-egyik érzékelőre, az hullámokat gerjeszt, amelyek a fa szövetében terjednek tovább a következő érzékelőig. Ha a hullám útjába beteg (odvas) rész kerül, ott a hullám nem terjed tovább, vagy lassabban, nagyobb kerülővel, s ezt érzékeli és dolgozza fel a számítógép programja. Amit aztán egy táblázatba foglal, de meg lehet jeleníteni grafikailag is, mint a fa törzsének keresztmetszete, amin külön szinekkel jelenik meg az egészséges rész, meg az odvasság.

– mondta el Lukács Zoltán. Következésképpen nem kell kivágni, viszont kezelni kell. Ez úgy történik, hogy a fa odvát szárazzá teszik, hogy ne növekedjen tovább a szövet nélküli rész. Tehát a látszólag tönkrement, odvas fa nem veszélyes az emberekre, járművekre nézve, ha van egy 20 százalékos ép szövetű gyűrű a törzsben. A műszer ennél a fánál jóval kisebb méretű odvasodást jelzett, tehát a fa vidáman élhet tovább – és anélkül, hogy veszélyhelyzetet teremtene –, ha a megfelelő kezelést alkalmazzák, mondta el az okleveles kertészmérnök.

– mondta a szakember. A műszer képes arra is, hogy elkészítse a biztonságos koronaalakot, amit a fát ápolóknak „csak le kell másolniuk a megjelenített modellről”. Ez azt jelenti, hogy a koronázatot úgy kell megmetszeni, kisebbre alakítani, hogy a szél ne tudjon belekapaszkodni, mert akkor nem is tudja kitörni. Más a helyzet a parkfáknál – mondta el Lukács – de azokra is van műszeres mérési lehetőség. Ott a gyökérzet tartóképességét, egyensúlyteremtő állapotát mérik.

Ezt a műszert 15 évvel ezelőtt készítették el Magyarországon, azóta folyamatosan fejlesztette, tökéletesítette Dívos Ferenc. Már világbajnokságot is tartanak a Fakopp-műszerekkel. A megengedett hibalehetőség ott tíz százalék, mert végül is élő szervezetekről van szó.

Amióta pedig ezt a szerkezetet rendeltetésszerűen használják Magyarországon – s ez hét-nyolc évet jelent –, még egyszer sem hibáztak. Rövidesen, állítólag egy hónap múlva, Vásárhelynek is lesz Fakoppja, a magyarországiak jóvoltából. Azt a mostani bemutatón a számítógépes műszert kezelő Márton Huba Zoltán fogja használni. Lehetőség nyílik arra, hogy a Vársétánynak mind a 109 megmaradt ostorfáját egyenként bevizsgálják.

A most mért, laikus szemlélő szemszögéből kivágandó fáról kiderült: 14 százalékot tesz ki az odvasodott rész, az ép szövet következésképpen 86 százalék, ami a megengedettnek elfogadott 20 százaléknak több mint nyolcszorosa, a fa tehát a műszer szerint életre ítéltetik.