
Nagy a bizonytalanság. Ki kezdi el, hol és milyen formában az új tanévet szeptember 14-én?
Fotó: Gábos Albin
Szeptember 14-én kezdődik az új tanév a közoktatásban, és a tanulók többsége bejárhat majd az iskolába – jelentette ki szerdán Klaus Iohannis, miután a tanévnyitásról egyeztetett a kormány képviselőivel. Az iskolakezdés lebonyolításának felelőssége a helyi hatóságokra hárul.
2020. augusztus 06., 14:532020. augusztus 06., 14:53
2020. augusztus 06., 14:582020. augusztus 06., 14:58
A Cotroceni-palotában adott nyilatkozatában az államfő azt mondta, hogy az egyes településeken jegyzett koronavírusos megbetegedések számának függvényében három forgatókönyv léptethető érvénybe az iskolakezdés kapcsán. Ezek a következők:
zöld forgatókönyv, amikor a településen kevesebb mint 1-re tehető az ezer főre eső új megbetegedések számának átlaga az előző 14 napban;
sárga forgatókönyv, amikor ez az átlag 1 és 3 közé tehető, illetve
vörös forgatókönyv, amikor az átlag meghaladja a 3-at.
Iohannis az Agerpres beszámolója szerint hangsúlyozta, hogy

Szeptember 14-én elkezdődik az új tanév, a legtöbb diák pedig iskolába megy – jelentette be szerda délutáni sajtótájékoztatóján Klaus Iohannis államfő.
A zöld forgatókönyv esetén az iskola valamennyi tanulója bejár az iskolába, a sárga forgatókönyv esetén a tevékenység részben az iskolában, részben online zajlik, piros forgatókönyv esetén pedig senki nem jár be a tanintézménybe – magyarázta. A sárga forgatókönyv alkalmazása esetén az óvodások, továbbá az elemi osztályok tanulói, valamint a nyolcadikosok és a tizenkettedikesek járnak majd be a tanintézménybe, a többi osztály tanulói pedig – az iskola vezetőségének döntése értelmében – felváltva mehetnek iskolába, hogy legyen helyük azoknak, akiknek naponta be kell járniuk.
Az elnök szerint a települések besorolásáról csak a tanévkezdés előtti napokban döntenek az azt megelőző 14 nap esetszámainak átlaga alapján, a jelenlegi adatok szerint azonban
Klaus Iohannis arról is beszélt, hogy az egészségügyi minisztérium már elkezdte a különleges egészségvédelmi szabályok kidolgozását egyebek mellett a fizikai távolságtartásra, a higiéniára és a fertőtlenítésre vonatkozóan.
Marosvásárhelyen nem okoz gondot a tanteremhiány, hiszen a járvány kitörése előtt is álltak üresen termek néhány iskolaépületben. Cosmin Blaga, a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal sajtószóvivője szerint főleg a tanfelügyelőségek határoznak majd, ha helyi szintű döntéshozatalra kerül a sor, de van elég iskolaépület a városban. A Nicolae Bălcescu-, illetve a Bernády György Általános Iskolában is voltak kihasználatlan termek a járvány előtt is, ezért nem okoz majd gondot, ha szükség lesz újabb termekre, főleg, ha fele-fele arányban, felváltva fog néhány osztály bejárni – nyilatkozta a sajtószóvivő.
Székelyudvarhely önkormányzatának vagyongazdálkodási osztálya is elkezdett már foglalkozni a rendelkezésre álló tantermekkel, amikor a kormány szóvá tette, hogy lehetséges lesz az iskolakezdéssel kapcsolatos döntés helyi szintű meghozatala – magyarázta Zörgő Noémi, az önkormányzat sajtófelelőse.
– vázolta a székelyudvarhelyi helyzetet a sajtós.
Csíkszereda önkormányzata készül a megszokott iskolakezdésre, és remélik, hogy a sok elindított beruházás (több oktatási intézményt is hőszigetelnek) ellenére rendes keretet tudnak biztosítani a diákoknak, azonban
– tudtuk meg Füleki Zoltán alpolgármestertől.
A hargitai megyeközpont legtöbb iskolaépületében építkezés zajlik jelenleg, és ha normálisan elkezdődik az iskola, ahogy az előző években, akkor biztosan lesznek olyan középiskolák, ahol délelőtti és délutáni oktatás is várható.
– fejtette ki Füleki Zoltán. Az alpolgármester személyes véleménye szerint nem jó ötlet a hibrid megoldás sem, illetve az sem, ha távoktatással tanulnak tovább a gyerekek.
„Meg vagyok győződve, hogy elég fegyelmezettek Hargita megyében az emberek a járvány kordában tartásához.
– magyarázta Csíkszereda alpolgármestere.
Olykor már a székelyföldi megyék is feltűnnek a nyugat-nílusi láz igazolt eseteinek hivatalos listáján, és bár ezek a fertőzések nem minden esetben a térségben történtek, az valószínű, hogy a jövőben itt is számolni kell a nyugat-nílusi vírussal.
Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter szerint a keddi gazdatüntetést olyan személyek térítették el és változtatták vandál akcióvá, akik nem az állattenyésztők érdekeit képviselik.
A kormány kedden közölte, hogy tiszteletben tartja az állampolgárok törvényes jogát a békés tiltakozáshoz, de az állattartók keddi tüntetése túllépte ezt a határt, és sajnálatos erőszakba torkollott.
Elfogadta kedden a szenátus oktatási bizottsága az iskolai egyenruha kötelező viselését előíró törvénytervezetet.
Korábban gyakoriak voltak a problémák a tej–kifli programos termékek minőségével, de ez már nem jellemző. Manapság a fő gondot az iskolák környékén kapható egészségtelen ételek jelentik – véli az élelmiszer-biztonsági hatóság Hargita megyei vezetője.
A demonstráció kedd délelőtt elfajult: a hatóságok szerint a résztvevők áttörték a csendőrsorfalat, többen dulakodtak a rendfenntartókkal, akik könnygázspray-t vetettek be.
A pénzügyminisztérium szeptember 16. és 30. között is fenntartja a normál gázolaj jövedéki adójának 25 százalékos csökkentését – közölte kedden a tárca.
Szabályozzák keddtől a romániai bíróságokon az egy bíróra naponta kiosztható ügyek számát. Az új munkateher-szabályozást a bíróságokon, a törvényszékeken és az ítélőtábláknál egyaránt alkalmazzák.
A gazdák elsősorban a juhpestis- és juhhimlőgócok kezelését, valamint az állatok leölésével járó járványügyi intézkedéseket kifogásolják, illetve a kiskérődzők pestise miatt elrendelt juh- és kecskeexport-tilalom ellen is tiltakoznak kedden.
szóljon hozzá!