
Nagy a bizonytalanság. Ki kezdi el, hol és milyen formában az új tanévet szeptember 14-én?
Fotó: Gábos Albin
Szeptember 14-én kezdődik az új tanév a közoktatásban, és a tanulók többsége bejárhat majd az iskolába – jelentette ki szerdán Klaus Iohannis, miután a tanévnyitásról egyeztetett a kormány képviselőivel. Az iskolakezdés lebonyolításának felelőssége a helyi hatóságokra hárul.
2020. augusztus 06., 14:532020. augusztus 06., 14:53
2020. augusztus 06., 14:582020. augusztus 06., 14:58
A Cotroceni-palotában adott nyilatkozatában az államfő azt mondta, hogy az egyes településeken jegyzett koronavírusos megbetegedések számának függvényében három forgatókönyv léptethető érvénybe az iskolakezdés kapcsán. Ezek a következők:
zöld forgatókönyv, amikor a településen kevesebb mint 1-re tehető az ezer főre eső új megbetegedések számának átlaga az előző 14 napban;
sárga forgatókönyv, amikor ez az átlag 1 és 3 közé tehető, illetve
vörös forgatókönyv, amikor az átlag meghaladja a 3-at.
Iohannis az Agerpres beszámolója szerint hangsúlyozta, hogy

Szeptember 14-én elkezdődik az új tanév, a legtöbb diák pedig iskolába megy – jelentette be szerda délutáni sajtótájékoztatóján Klaus Iohannis államfő.
A zöld forgatókönyv esetén az iskola valamennyi tanulója bejár az iskolába, a sárga forgatókönyv esetén a tevékenység részben az iskolában, részben online zajlik, piros forgatókönyv esetén pedig senki nem jár be a tanintézménybe – magyarázta. A sárga forgatókönyv alkalmazása esetén az óvodások, továbbá az elemi osztályok tanulói, valamint a nyolcadikosok és a tizenkettedikesek járnak majd be a tanintézménybe, a többi osztály tanulói pedig – az iskola vezetőségének döntése értelmében – felváltva mehetnek iskolába, hogy legyen helyük azoknak, akiknek naponta be kell járniuk.
Az elnök szerint a települések besorolásáról csak a tanévkezdés előtti napokban döntenek az azt megelőző 14 nap esetszámainak átlaga alapján, a jelenlegi adatok szerint azonban
Klaus Iohannis arról is beszélt, hogy az egészségügyi minisztérium már elkezdte a különleges egészségvédelmi szabályok kidolgozását egyebek mellett a fizikai távolságtartásra, a higiéniára és a fertőtlenítésre vonatkozóan.
Marosvásárhelyen nem okoz gondot a tanteremhiány, hiszen a járvány kitörése előtt is álltak üresen termek néhány iskolaépületben. Cosmin Blaga, a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal sajtószóvivője szerint főleg a tanfelügyelőségek határoznak majd, ha helyi szintű döntéshozatalra kerül a sor, de van elég iskolaépület a városban. A Nicolae Bălcescu-, illetve a Bernády György Általános Iskolában is voltak kihasználatlan termek a járvány előtt is, ezért nem okoz majd gondot, ha szükség lesz újabb termekre, főleg, ha fele-fele arányban, felváltva fog néhány osztály bejárni – nyilatkozta a sajtószóvivő.
Székelyudvarhely önkormányzatának vagyongazdálkodási osztálya is elkezdett már foglalkozni a rendelkezésre álló tantermekkel, amikor a kormány szóvá tette, hogy lehetséges lesz az iskolakezdéssel kapcsolatos döntés helyi szintű meghozatala – magyarázta Zörgő Noémi, az önkormányzat sajtófelelőse.
– vázolta a székelyudvarhelyi helyzetet a sajtós.
Csíkszereda önkormányzata készül a megszokott iskolakezdésre, és remélik, hogy a sok elindított beruházás (több oktatási intézményt is hőszigetelnek) ellenére rendes keretet tudnak biztosítani a diákoknak, azonban
– tudtuk meg Füleki Zoltán alpolgármestertől.
A hargitai megyeközpont legtöbb iskolaépületében építkezés zajlik jelenleg, és ha normálisan elkezdődik az iskola, ahogy az előző években, akkor biztosan lesznek olyan középiskolák, ahol délelőtti és délutáni oktatás is várható.
– fejtette ki Füleki Zoltán. Az alpolgármester személyes véleménye szerint nem jó ötlet a hibrid megoldás sem, illetve az sem, ha távoktatással tanulnak tovább a gyerekek.
„Meg vagyok győződve, hogy elég fegyelmezettek Hargita megyében az emberek a járvány kordában tartásához.
– magyarázta Csíkszereda alpolgármestere.
Üdvözölte Ilie Bolojan miniszterelnök az alkotmánybíróságnak a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos döntését, amely szerinte megerősíti a kormány kezdeményezésének helyességét.
A Képviselőház elfogadta 250 támogatói szavazattal azt a a törvénytervezetet, amely 2026-ot Márton Áron-emlékévvé nyilvánítja, a püspök születésének 130. évfordulója alkalmából.
Az alkotmánybíróság elutasította szerdán a legfelsőbb bíróság beadványát, és alkotmányosnak ítélte a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet – nyilatkozták az Agerpres hírügynökségnek alkotmánybírósági források.
Nem csupán az utakon vált nehézkessé a közlekedés a kedd esti havazást követően: a vasúti közlekedésben is fennakadásokat okoztak a hóviharok, szerda reggel mintegy harminc vonatjáratot töröltek az országban.
Szerdán kezdődik a negyvennapos böjt, amellyel a keresztények húsvétra, Jézus feltámadásának ünnepére készülnek a hitben való elmélyülés, a kiengesztelődés és a lemondás segítségével.
Több mint 220 hóekével dolgoznak az országutak takarításán Hargita, Kovászna és Brassó megyében – közli a Brassói Regionális Út- és Hídügyi Igazgatóság (DRDP).
Havazásra és erős szélre figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) 25 megyére és Bukarestre. Az ország többi részén is hideg idő és havazás várható csütörtök reggelig.
Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este azt nyilatkozta, hogy a koalícióban nem volt szó a Szociáldemokrata Párt (PSD) szolidaritási csomagjáról, és egyetlen olyan javaslatot sem fognak támogatni, amelynek nincs biztosítva a finanszírozása.
A katasztrófavédelmi főfelügyelőség (IGSU) szerda reggeli összegzése szerint 21 megye 102 településén és Bukarestben okozott károkat a rossz idő az elmúlt 24 órában, és 205 településen több mint 166 ezer fogyasztó maradt áramszolgáltatás nélkül.
A bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos beadvány is szerepel az alkotmánybíróság szerdai ülésének napirendjén.
szóljon hozzá!