
Nagy a bizonytalanság. Ki kezdi el, hol és milyen formában az új tanévet szeptember 14-én?
Fotó: Gábos Albin
Szeptember 14-én kezdődik az új tanév a közoktatásban, és a tanulók többsége bejárhat majd az iskolába – jelentette ki szerdán Klaus Iohannis, miután a tanévnyitásról egyeztetett a kormány képviselőivel. Az iskolakezdés lebonyolításának felelőssége a helyi hatóságokra hárul.
2020. augusztus 06., 14:532020. augusztus 06., 14:53
2020. augusztus 06., 14:582020. augusztus 06., 14:58
A Cotroceni-palotában adott nyilatkozatában az államfő azt mondta, hogy az egyes településeken jegyzett koronavírusos megbetegedések számának függvényében három forgatókönyv léptethető érvénybe az iskolakezdés kapcsán. Ezek a következők:
zöld forgatókönyv, amikor a településen kevesebb mint 1-re tehető az ezer főre eső új megbetegedések számának átlaga az előző 14 napban;
sárga forgatókönyv, amikor ez az átlag 1 és 3 közé tehető, illetve
vörös forgatókönyv, amikor az átlag meghaladja a 3-at.
Iohannis az Agerpres beszámolója szerint hangsúlyozta, hogy

Szeptember 14-én elkezdődik az új tanév, a legtöbb diák pedig iskolába megy – jelentette be szerda délutáni sajtótájékoztatóján Klaus Iohannis államfő.
A zöld forgatókönyv esetén az iskola valamennyi tanulója bejár az iskolába, a sárga forgatókönyv esetén a tevékenység részben az iskolában, részben online zajlik, piros forgatókönyv esetén pedig senki nem jár be a tanintézménybe – magyarázta. A sárga forgatókönyv alkalmazása esetén az óvodások, továbbá az elemi osztályok tanulói, valamint a nyolcadikosok és a tizenkettedikesek járnak majd be a tanintézménybe, a többi osztály tanulói pedig – az iskola vezetőségének döntése értelmében – felváltva mehetnek iskolába, hogy legyen helyük azoknak, akiknek naponta be kell járniuk.
Az elnök szerint a települések besorolásáról csak a tanévkezdés előtti napokban döntenek az azt megelőző 14 nap esetszámainak átlaga alapján, a jelenlegi adatok szerint azonban
Klaus Iohannis arról is beszélt, hogy az egészségügyi minisztérium már elkezdte a különleges egészségvédelmi szabályok kidolgozását egyebek mellett a fizikai távolságtartásra, a higiéniára és a fertőtlenítésre vonatkozóan.
Marosvásárhelyen nem okoz gondot a tanteremhiány, hiszen a járvány kitörése előtt is álltak üresen termek néhány iskolaépületben. Cosmin Blaga, a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal sajtószóvivője szerint főleg a tanfelügyelőségek határoznak majd, ha helyi szintű döntéshozatalra kerül a sor, de van elég iskolaépület a városban. A Nicolae Bălcescu-, illetve a Bernády György Általános Iskolában is voltak kihasználatlan termek a járvány előtt is, ezért nem okoz majd gondot, ha szükség lesz újabb termekre, főleg, ha fele-fele arányban, felváltva fog néhány osztály bejárni – nyilatkozta a sajtószóvivő.
Székelyudvarhely önkormányzatának vagyongazdálkodási osztálya is elkezdett már foglalkozni a rendelkezésre álló tantermekkel, amikor a kormány szóvá tette, hogy lehetséges lesz az iskolakezdéssel kapcsolatos döntés helyi szintű meghozatala – magyarázta Zörgő Noémi, az önkormányzat sajtófelelőse.
– vázolta a székelyudvarhelyi helyzetet a sajtós.
Csíkszereda önkormányzata készül a megszokott iskolakezdésre, és remélik, hogy a sok elindított beruházás (több oktatási intézményt is hőszigetelnek) ellenére rendes keretet tudnak biztosítani a diákoknak, azonban
– tudtuk meg Füleki Zoltán alpolgármestertől.
A hargitai megyeközpont legtöbb iskolaépületében építkezés zajlik jelenleg, és ha normálisan elkezdődik az iskola, ahogy az előző években, akkor biztosan lesznek olyan középiskolák, ahol délelőtti és délutáni oktatás is várható.
– fejtette ki Füleki Zoltán. Az alpolgármester személyes véleménye szerint nem jó ötlet a hibrid megoldás sem, illetve az sem, ha távoktatással tanulnak tovább a gyerekek.
„Meg vagyok győződve, hogy elég fegyelmezettek Hargita megyében az emberek a járvány kordában tartásához.
– magyarázta Csíkszereda alpolgármestere.
Sulyok Tamás jogi eszközök alkalmazásával is harcolni fog a maradásáért, és azzal vádolta meg az új kormányfőt, hogy összeesküvést sző az állami intézmények feletti ellenőrzés megszerzésére.
Ilie Bolojan PNL-elnök szombaton benyújtotta jelöltségét a pártelnöki tisztségre, amiről a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vasárnapi rendkívüli kongresszusa dönt.
Péntek délben a napenergia fedezte Románia villamosenergia-fogyasztásának mintegy 70 százalékát, ez azonban nem jelentett olcsóbb áramot a fogyasztóknak – állapította meg elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Tájékoztatót tartottak pénteken Sepsiszentgyörgyön az elektronikus nyomkövető fontosságáról, valamint a családon belüli erőszak áldozatainak elérhető segítségnyújtási lehetőségeiről.
Harminc köbméter faanyag eredetét nem tudta igazolni az a kereskedelmi cég, amelyet pénteken ellenőriztek a Hargita megyei rendőrök. A fát elkobozták, és 6000 lej értékben szabtak ki bírságot.
Sárga jelzésű hőségriasztást adott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) 15 megyére, köztük Maros megyére is. Székelyföld többi részét egyelőre nem érinti a kánikula, záporok és zivatarok azonban előfordulhatnak.
A Richter-skála szerint 3-as erősségű földrengés történt szombaton 5 óra 37 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Felvásárolták a legnagyobb árbevételű, magyar tulajdonosi hátterű székelyföldi üzletláncot, a Merkúrt - írja a Progresiv kiskereskedelmi szakportál nyomán az MTI.
Adrian Veștea kijelölt miniszterelnök péntek este a Facebook-oldalán bejelentette, hogy nem indul a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöki tisztségéért a vasárnapi kongresszuson, mert nem akarja legitimálni „azt a demokrácia látszatát keltő színjátékot.
Nicușor Dan pénteken kijelentette, hogy egyes európai vezetőkkel is tárgyalt a romániai politikai válságról, és ismertette velük az általa legvalószínűbbnek tartott forgatókönyveket.
szóljon hozzá!