Hirdetés
Hirdetés

Az ókor hatodik csodájának szigetén

Séta a rodoszi várban •  Fotó: Kocsis Károly

Séta a rodoszi várban

Fotó: Kocsis Károly

Régebben az ember turisztikai magazinokat lapozva, ismerősei ajánlásaira hagyatkozva, netán a bakancslistáról egyet kihúzva választott nyaralási célpontot magának, manapság előbb repülőjáratok után néz, és a jegyár alapján dönt. Idén így esett a választás ismét Rodoszra, ahol három éve már megfordultunk ugyan, de egy ekkora szigetet nem lehet egy hét alatt megunni. Sőt, kettő alatt sem…

Kocsis Károly

2024. augusztus 11., 15:072024. augusztus 11., 15:07

2024. augusztus 12., 13:112024. augusztus 12., 13:11

A repülőgép azért tűnhet előnyös választásnak, mert ahogy telik az idő, bizony egyre kevésbé vonzó a napi 10–12 órás vezetés, főként kánikulában, márpedig akár a görög vizekig, akár az Adriához szeretnénk eljutni, legalább ennyi idővel kell számolni – a pihenőkről nem is beszélve. A „közelben” máshol viszont nem igazán érzek késztetést a nyaraláshoz:

a román tengerpartból már évekkel ezelőtt véglegesen kiábrándultam, a bolgár pedig két lehetőség közül egyik alkalommal sem tudott meggyőzni az ár-érték arányt véve alapul.

És ahogy az internetes ajánlatokat böngésztem, most sem tudna.

Az Anthony Quinn-öböl •  Fotó: Kocsis Károly Galéria

Az Anthony Quinn-öböl

Fotó: Kocsis Károly

Ami a légitársaságokat illeti, némelyik az utolsó pillanatig kivár nyári járatai meghirdetésével. A tavaly is igénybe vett és akkor legolcsóbbnak talált Animawings például csak március végén tette közé célpontjait, s azon nyomban le is csaptunk rá, arra számítva, hogy a 150 eurós rodoszi jegy már biztosan nem lesz olcsóbb. Ez most nem bizonyult nyerő húzásnak:

egy héttel indulás előtt 80 euróért is kaptunk volna, és – mint utólag kiderült – még így is csak a helyek közel háromnegyedét tudták értékesíteni az adott járaton.

Középkori vár Monolitos közelében •  Fotó: Kocsis Károly Galéria

Középkori vár Monolitos közelében

Fotó: Kocsis Károly

A repülőgép bebiztosítása után következhet a szállásvadászat, ami esetünkben a booking.com-on szokott történni, de csak addig vesszük igénybe, amíg a foglalási visszaigazolás megérkezik a postafiókunkba. Azon már ott szerepel a kiszemelt vendégváró telefonszáma, amely révén

közvetlen alkudozásba bocsátkozhatunk, és az általában az eredeti árhoz képest 10-20 százaléknyi engedménnyel, előlegutalással és a „lemondás”-mezőre való rákattintással szokott végződni.

Elismerem, nem a legelegánsabb eljárás ez az 1996-ban alapított, Amszterdamban székelő szállásközvetítő platformmal szemben, de olvasva a sajtóban nemzetközi botránnyá dagadó trükközéseiről (amik miatt például a magyar gazdasági versenyhivatal 2020-ban 2,5 milliárd, idén júliusban újabb 400 millió forintos bírságban részesítette), emiatt semmiféle lelkiismeret-furdalást nem érzek.

Stegna híres sziklája •  Fotó: Kocsis Károly Galéria

Stegna híres sziklája

Fotó: Kocsis Károly

Érdemesebb autót bérelni, mint taxizni

Ilyen csalafinta módon sikerült Pefkoson egy part menti, kertes, három hálószobás apartman árát 1400-ról 1190 euróra lefaragni hat személlyel, illetve hét éjszakával számolva. Nyilván, ennél drágább is bőven kerül, ha valaki előkelőbb körülményekre, netán medencére, teljes ellátásra vágyik, de sokkal olcsóbb is, ha nem ragaszkodunk hozzá, hogy feszt szem előtt legyen a tenger.

Mivel szállásunk a fővárostól 50, a repülőterétől 56 kilométerre esett, az autóbérlés mellett döntöttünk.

E tekintetben a Discover Cars ajánlatait találtuk a legkedvezőbbnek, 165 euróért biztosítottak 8 napra egy Toyota Yarist. Reptéri transzfer is igénybe vehető, de mivel oda-vissza 130 euróba került volna, érthető, hogy miért a bérlést választottuk.

Hirdetés

No nemcsak az ár miatt: Rodoszt sem lehet a parton sütkérezve felfedezni! Aki pedig nem szeret vadregényes vidékeken tekeregni, sziklákon unatkozó kis templomok freskóin csodálkozni, és eldugott hegyi falvak tavernáiban frissen vágott bárányt süttetni, annak fölösleges ilyen messzire utaznia. Mert utazási irodák reklámlapjainak címoldalára kívánkozó, sárga homokos strandokat, lassan mélyülő vízzel máshol is találhatunk magunknak, de

a szűk szerpentineken való, a távoli messzeségből elő-előbukkanó tenger látványával időnként megbabonázó autózás jelentette élményt eddigi tapasztalataink alapján csak Kréta és Rodosz tudja nyújtani.

A hegyek között lépten-nyomon kis templomba botlunk •  Fotó: Kocsis Károly Galéria

A hegyek között lépten-nyomon kis templomba botlunk

Fotó: Kocsis Károly

És ezt idén még fokozta a tavalyi hatalmas tűzvész nyoma, a feketén maradt hegyoldalak, elszenesedett fák keltette különös borzongás.

Fel a várba, szamárháton!

Rodoszról elsőként többnyire a szigettel azonos nevű főváros középkori, UNESCO-világörökségi listára is felvett részét ajánlják az útikönyvek, benne a régészeti múzeummal, a Szent János-lovagrend fejének egykori székhelyeként szolgáló nagymesteri palotával, az athénivel veteksző Akropolisszal, a régi Keletet időz bazárral, no és a mandraki kikötővel.

Egyes feltételezések szerint itt állt az ötödikes történelemkönyvekből ismert, az ókori világ hét csodája közé sorolt, több mint 30 méter magas rodoszi kolosszus.

A legtöbb ottani képeslapról, ajándékcsészéről, törölközőről ez köszön ránk, bár Kr. e. 225 után, ahogy elkészült, mindössze 55 évig állt a sajt lábán, hogy aztán pár száz évvel később egy szíriai zsidónak adják el a maradványait, aki beolvasztotta. Feltételezett helyén ma egy szarvasbika és egy szarvastehén emlékeztet Héliosz szobrára – remek fotókat lehet ott készíteni.

Ez a két oszlop jelzi a rodoszi kolosszus feltételezett helyét •  Fotó: Kocsis Károly Galéria

Ez a két oszlop jelzi a rodoszi kolosszus feltételezett helyét

Fotó: Kocsis Károly

A turistáknak szóló tippek között szokott szerepelni a Pillangók völgye is, ahol három éve tényleg rengeteg színes lepkét láttunk, idén jóformán egyet sem, ám ezt a szembeötlő különbséget az 5 eurós belépő egyáltalán nem vetítette előre. Ezt szerintem most nem érdemes kifizetni, de az odavezető út, bármelyik irányból is közelítjük meg, lenyűgöző.

Az egykor görögök és föníciaiak találkozási pontjaként már Rodosz előtt virágzó városálommá fejlődő, szinte kizárólag fehér épületes Lindost viszont tényleg érdemes bejárni.

Lindos ókori romjai •  Fotó: Kocsis Károly Galéria

Lindos ókori romjai

Fotó: Kocsis Károly

Természetesen gyalog, mert a legtöbb utcájába autóval tilos behajtani, de a várhoz felfele vezető utat akár szamárháton is megtehetjük. És itt két remekbe szabott strandot is találunk, a Pallast és a Lindos Maint – utóbbi megközelíthető személygépkocsival.

Lubickolás két tengerben

A strandokról még csak annyit, hogy a széles, homokos parttal rendelkezők inkább a sziget keleti oldalán találhatók, a turisták előszeretettel látogatják Faliraki négy kilométer hosszan sorakozó napozóágyait, a szilákkal övezett Stegnát, a hófehér kolostor alatt nyugvó Tsambikát vagy az ott forgatott Navarone ágyúiban szereplő mexikói-amerikai színészről elnevezett Anthony Quinn-öblöt. De

ezek népszerűségük okán szinte mindig zsúfoltak, nehéz, ha nem lehetetlen szabad parkolót találni, és ráadásul borsos árat kérnek el a napernyőkért.

Tsambikán például egyenesen 25 eurót két napággyal, míg máshol megúszhatjuk 10–20 euróért, attól függően, hogy milyen közel esik a vízhez.

Tsambikán 25 eurót is elkérnek egy napernyőért •  Fotó: Kocsis Károly Galéria

Tsambikán 25 eurót is elkérnek egy napernyőért

Fotó: Kocsis Károly

Éppen ezért mi inkább két másik strandot ajánlunk olvasóinknak, amennyiben Rodosz mellett döntenének, és a hullámzó tengert, illetve a kevésbé megnyomorított partokat részesítik előnyben. Az egyik a sziget legdélibb csücske, a Prasonisi-fok, amely a Földközi-tengert elválasztja az Égeitől, azaz öt perc leforgása alatt mindkettőben megmártózhatunk. Előszeretettel járnak ide a szörfösök is, de van itt hely bőven mindenkinek!

A másik a nyugati part egyik kiugrása, a Fourni-fok Monolithos falu közelében.

Az ide vezető lélekveszejtő út, no meg egyedi fekvése, hangulata folytán ez biztosan sokáig emlékezetes marad, ugyanakkor, ha már ott vagyunk, a johanniták 15. századi, 240 méterrel a tenger szintje fölött magasló várát is bevehetjük.

A Fourni-fok a sziget nyugati felén található •  Fotó: Kocsis Károly Galéria

A Fourni-fok a sziget nyugati felén található

Fotó: Kocsis Károly

Ide azért ajánlatos túracipőt húzni, cserében – kis szerencsével – nem kérnek belépőt. Az elénk tárulkozó páratlan panoráma meg eleve ingyen van!

A kamakiktól a tavlizókig

Még hosszasan mesélhetnénk Kamiros ókori romjairól, a 267 méter magas Filerimos-hegyi kolostor épületegyütteséről, a könnyű kalandokra kapható nőkre irányuló vadászatot kulturális kincsként őrző, de egyáltalán nem tolakodó kamakikról, a hegyek között kanyargó Bor útjáról vagy Ialissos ma kávézóként működő szélmalmáról, de a legtöbb nevezetesség fellelhető az interneten, részletes leírással.

Petrino görög salátája... •  Fotó: Kocsis Károly Galéria

Petrino görög salátája...

Fotó: Kocsis Károly

Inkább az aktuális árakról ejtenénk pár szót, amelyek

legalább 25 százalékos növekedésről árulkodnak a három évvel ezelőtti állapotokhoz viszonyítva, de az üzletekben, áruházakban gyakoroltak nagyjából egyezést mutatnak az itthoniakkal.

A bárokat, éttermeket tekintve, Pefki strandján például, ahol víz alatt meglapuló kövek kellemetlenséget okozhatnak a fürdőzőknek, közvetlenül a parton 5 euróért csapolják a Mythos sört, de ötven méterrel fennebb 4,5, az utca végén pedig akár 3,5-ért is megkaphatjuk.

... és az elmaradhatatlan bárány •  Fotó: Kocsis Károly Galéria

... és az elmaradhatatlan bárány

Fotó: Kocsis Károly

A grillezett bárányt 16-20 euróért kínálják, de ilyet nem itt, hanem valamelyik hegyi faluban érdemes kipróbálni, például Petrino tavernájában, Vatiban (mintegy 7 km-re a tengerparti Gennaditól), bőséges mezedes után, miközben a szomszédos asztalnál helyi idős férfiak tavliznak. Egy ilyen élményért már egymagában megéri Rodoszra látogatni, föltéve, ha nincs heveny allergiánk a macskákra. Mert ha van, akkor inkább keressünk más úti célt…

Rodosz dióhéjban

A Dodekanészosz-szigetcsoporthoz tartozó Rodosz a maga 1400 négyzetkilométerével a negyedik legnagyobb görög sziget, lakossága mintegy 115 ezer főt tesz ki – turisták nélkül. Legmagasabb hegye az 1215 méter magas Atávirosz, partvonalának hossza több mint 200 km.

Történelme legalább három évezredre nyúlik vissza, amikor a három dór városállam, Lindos, Kamiros és Ialissos megalakul, de már előttük kereskedelmi telepeket és templomokat építettek itt a föníciaiak. Kr. e. 490-ben perzsa, 479-ben ismét görög, 164-ben pedig római fennhatóság alá kerül. A római birodalom kettészakadásakor, 395-ben Bizáncnál marad, amit 1309-től a johanniták, 1522-től a törökök uralma követ. Szabadságát 1828-ban nyeri vissza, de csak 1947-ben kerül végleg görög fennhatóság alá, miután 1912-ben az olaszok, 1943-ban pedig a németek szállták meg.

A nagymesteri palota •  Fotó: Kocsis Károly Galéria

A nagymesteri palota

Fotó: Kocsis Károly

A rodoszi régészeti múzeumban sok ilyen, elmélkedésre késztető edényt találunk •  Fotó: Kocsis Károly Galéria

A rodoszi régészeti múzeumban sok ilyen, elmélkedésre késztető edényt találunk

Fotó: Kocsis Károly

Stegna strandja naplementekor •  Fotó: Kocsis Károly Galéria

Stegna strandja naplementekor

Fotó: Kocsis Károly

Prasonisinél egyszerre két tengerben fürödhetünk... •  Fotó: Kocsis Károly Galéria

Prasonisinél egyszerre két tengerben fürödhetünk...

Fotó: Kocsis Károly

... csak bírni kell a hullámokat •  Fotó: Kocsis Károly Galéria

... csak bírni kell a hullámokat

Fotó: Kocsis Károly

Lindos egyik strandja •  Fotó: Kocsis Károly Galéria

Lindos egyik strandja

Fotó: Kocsis Károly

Turistaösvény a Pillangók völgyében •  Fotó: Kocsis Károly Galéria

Turistaösvény a Pillangók völgyében

Fotó: Kocsis Károly

Lindos várába szamárháton is felmehetünk •  Fotó: Kocsis Károly Galéria

Lindos várába szamárháton is felmehetünk

Fotó: Kocsis Károly

Lindosban szinte minden épület fehér •  Fotó: Kocsis Károly Galéria

Lindosban szinte minden épület fehér

Fotó: Kocsis Károly

Kilátás a hegyi túrázás közben •  Fotó: Kocsis Károly Galéria

Kilátás a hegyi túrázás közben

Fotó: Kocsis Károly

•  Fotó: Kocsis Károly Galéria

Fotó: Kocsis Károly

Nem is képzelnénk, hogy ez a 13. századi kis templom milyen kincseket rejt! •  Fotó: Kocsis Károly Galéria

Nem is képzelnénk, hogy ez a 13. századi kis templom milyen kincseket rejt!

Fotó: Kocsis Károly

A strandján pedig bőven van hely •  Fotó: Kocsis Károly Galéria

A strandján pedig bőven van hely

Fotó: Kocsis Károly

Még egy részlet a nyugati partszakaszból •  Fotó: Kocsis Károly Galéria

Még egy részlet a nyugati partszakaszból

Fotó: Kocsis Károly

Víztározó a hegyek között •  Fotó: Kocsis Károly Galéria

Víztározó a hegyek között

Fotó: Kocsis Károly

Hirdetés
1 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. január 21., szerda

Újabb dermesztő éjszaka jön a székelyföldi megyékben

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerdán újabb elsőfokú figyelmeztetést adott ki az ország 13 megyéjében a fagyos idő miatt.

Újabb dermesztő éjszaka jön a székelyföldi megyékben
Hirdetés
2026. január 21., szerda

Elhunyt Antal István, volt parlamenti képviselő

Hetvennyolc éves korában elhunyt Antal István, volt parlamenti képviselő, a Székelyudvarhelyi városi RMDSZ szervezet alapító tagja.

Elhunyt Antal István, volt parlamenti képviselő
2026. január 21., szerda

Maga alá gyűrte az autót a kamion: a sofőr meghalt, az utasok állapota súlyos – videóval

Egy személy meghalt, kettő megsebesült a szerda reggel az A1-es autópályán, a Hunyad megyei Piski (Simeria) közelében történt közúti balesetben, amelyben egy személygépkocsi és egy nyergesvontató ütközött egymásnak.

Maga alá gyűrte az autót a kamion: a sofőr meghalt, az utasok állapota súlyos – videóval
2026. január 21., szerda

Nem enyhül a fagy: újra mínusz 21 fok alá zuhant a hőmérséklet Székelyföldön

Ismét mínusz 21 fok alá csökkent a hőmérséklet szerdára virradóan Székelyföldön: Gyergyóalfaluban tizedre pontosan ugyanakkora fagyot mértek, mint pár nappal korábban, Csíkszeredában pedig picivel még hidegebb is volt, mint a hétvégén.

Nem enyhül a fagy: újra mínusz 21 fok alá zuhant a hőmérséklet Székelyföldön
Hirdetés
2026. január 20., kedd

Több felső légúti megbetegedés, kevesebb kórházi beutalás

Majdnem harmadával nőtt a felső légúti megbetegedés miatt orvoshoz fordulók száma az elmúlt héten Hargita megyében. A kórházi kezelésre szorulók száma viszont enyhén csökkent.

Több felső légúti megbetegedés, kevesebb kórházi beutalás
2026. január 20., kedd

Felkészítenének a háborús helyzetre is – Erdélyben beszélt terveiről a román hadsereg vezérkari főnöke

A román hadsereg vezérkari főnöke, Gheorghiță Vlad keddi nagyszebeni sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy fel kell készíteni a lakosságot az ország védelmével kapcsolatos feladatok ellátására.

Felkészítenének a háborús helyzetre is – Erdélyben beszélt terveiről a román hadsereg vezérkari főnöke
2026. január 20., kedd

Tévedésből halottnak nyilvánítottak egy férfit a szomszéd megyében

Egy Bákó megyei férfit hivatalosan arról értesítette a megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóság (DGASPC), hogy elhunyt, és emiatt elveszítette egyes jogosultságait, miközben az érintett, Eugen Popa, él és jó egészségnek örvend.

Tévedésből halottnak nyilvánítottak egy férfit a szomszéd megyében
Hirdetés
2026. január 20., kedd

Az adótartozások keresztülhúzhatják a támogatásért folyamodó gazdák terveit

Szigorúbb feltételekhez kötné a mezőgazdasági támogatások igénylését az állam. Egy közvitán lévő törvénytervezet szerint a helyiadó-tartozással rendelkező gazdák nem kaphatják majd meg a támogatásigényléshez szükséges egyik legfontosabb igazolást.

Az adótartozások keresztülhúzhatják a támogatásért folyamodó gazdák terveit
2026. január 20., kedd

Még nincs döntés a 2026-os roncsautóprogram kiírásáról Romániában

A kormány még nem döntött a roncsautóprogram idei sorsáról – jelentette ki kedden Ploiești-en a környezetvédelmi alapkezelő (AFM) elnöke.

Még nincs döntés a 2026-os roncsautóprogram kiírásáról Romániában
2026. január 20., kedd

Több mint kétszáz romániai gazda tüntet a Mercosur-megállapodás ellen Strasbourgban

A romániai gazdák követelik az Európai Unió és a Mercosur-államok közötti kereskedelmi megállapodás hatályba lépésének elhalasztását mindaddig, amíg a mezőgazdasági szakmai szervezetek a hozzájárulásukat adják az egyezményhez.

Több mint kétszáz romániai gazda tüntet a Mercosur-megállapodás ellen Strasbourgban
Hirdetés