
A betolakodó
Fotó: Haáz Vince
Különböző szúnyogfajok és a csipkés poloska terjedésének kedveznek az utóbbi években tapasztalt enyhe telek. A klímaváltozás mellett azonban más tényezők is hozzájárulhatnak az Erdélyben, Székelyföldön idegenhonosnak számító kártevők szaporodásához.
2024. július 07., 21:302024. július 07., 21:30
„Az enyhe téli időjárás nem annyira önmagában a rovarok szaporodásának, hanem leginkább a felnőtt egyedek túlélésének kedvez” – magyarázta dr. Markó Bálint kolozsvári biológus, rovarszakértő, akitől azt kérdeztük, hogy az elmúlt években tapasztalt enyhe téli időjárás milyen befolyással van a különböző rovarok terjedésére. Hozzátette, főként olyan rovarok térhódításának kedvez a klímaváltozás, amelyek melegebb vidékekről jönnek, idegenhonosak, és amelyek eddig nem tudtak áttelelni, mert nem bírták a hidegebb időszakokat. Ez változott meg,
Például a mediterrán övezetekből, szubtrópusi vidékekről származó szúnyogok terjedhetnek észak felé könnyebben, mert a klimatikus viszonyok ezt lehetővé teszik – jegyezte meg. Hozzátette, Erdély-szerte a csipkés poloskák lepték el a tölgy- és platánerdőket tömegesen, ezen kártevők terjedéséhez vidékünkön a klímaváltozás szintén közrejátszhatott, de nem ez a fő oka.
Ugyanis több más tényező is hozzájárulhatott ahhoz, hogy különböző rovarfajok nagyobb teret nyernek számukra idegen földrajzi övezetekben. Ilyen tényező például a földrészek közötti megnövekedett áruforgalom.
Azt tudni kell, hogy az erdészet meghatározott módszertan szerint rendszeresen ellenőrzi a fákat károsító rovarok megjelenését, mennyiségét, továbbá a különböző növényvédelmi intézetek is, amelyek elsődlegesen az agrárszférában játszanak szerepet, szintén figyelemmel kísérik a rovarok terjedését. Mindezek mellett célzott kutatásokat is végeznek egyetemeken.
„Vannak olyan kutatási projektek, amelyek a kullancsok mennyiségét figyelik a különböző nagyvárosokban. Magyarországon például olyan trópusi zónákból származó kullancsfajokról is vannak adatok, amelyek valószínűleg abból az övezetből származó háziállatról vagy házi kedvencről, esetleg valamilyen madárral kerülhettek oda” – osztotta meg a szakértő.
A kullancsokkal kapcsolatban egyébként tévhitnek tartja, hogy több lenne belőlük, mint tíz-húsz évvel ezelőtt, szerinte azért gondoljuk, hogy nagyon elszaporodtak vidékünkön, mert többet lehet hallani róluk a médiában,
Ugyanakkor gyakrabban viszik ki a gazdik kutyáikat a természetbe, így többször találkoznak a vérszívóval.
Helyenként azonban valóban megnövekedhetett a kullancsok száma, főleg ott, ahol megváltozott a háziállat-tartás szerkezete. Akadnak helyek, ahol sokkal több a juh, míg azelőtt inkább tehenet tartottak, a gyapjasok pedig jobban terjesztik a kullancsot. Elképzelhető az is, hogy bizonyos helyeken jobban bebokrosodott a terület a kevesebb legeltetés miatt, ez megint segítheti a kullancsoknak tömegesebb megjelenését.
Rákérdeztünk arra is, hogyan látja a legyek terjedését, amelyek minden nyáron beférkőznek a háztartásokba. Számukat eddig különböző madarak, például a fecskék tartották kordában, azonban
Markó Bálint úgy véli, ez annak tudható be, hogy megváltozott a mezőgazdaság szerkezete, kevesebb a háztáji állat, és emiatt kevesebb táplálék jut a fecskéknek, ami oda vezethet, hogy helyenként nincsenek elegen ahhoz, hogy mérsékelni tudják a légyinváziót.
A rovarszakértőtől megkérdeztük azt is, idén számíthatunk-e szöcskeinvázióra, mint amilyen 2018-ban volt Gyergyó térségében.
„Vannak fajok, amelyek időnként, néhány évente úgymond gradálnak. Nem elképzelhetetlen, hogy megint lesz ilyen, de
– válaszolta. Hozzátette, van, amikor több a cserebogár, máskor több a pocok. Ilyenkor a ragadozók kontrollálják a számukat, és a természetben az ilyen helyzetek maguktól megoldódnak.
– magyarázta a szakértő.
Azt is megjegyezte, vegyszeres beavatkozás előtt érdemes szakemberekkel konzultálni, mert az tönkreteszi az élőhelyet, és nem rövid távon. „Lehet, hogyha várunk egy-két napot, és bevállaljuk azt a kis kellemetlenséget, akkor utána a helyzet megoldódik magától” – mondta.
Ha már a rovarokról beszéltünk, a méhek is szóba kerültek, és kiderült, a rajok száma egyre csökken, és nemcsak erdélyi szinten. „Ez azzal is magyarázható, hogy például Románia és Magyarország kivételezést kért az Európai Uniótól olyan gyomirtók és különböző egyéb irtószerek további használatára, amelyek viszont negatívan hatnak a méhekre” – mutatott rá a problémára a rovarszakértő. Ismer olyan méhészeteket vidékünkön, ahol
„Én úgy gondolom, ez köthető a vegyszerek használatához. Romániának és Magyarországnak nem kellett volna kivételezést kérnie, hanem el kellett volna gondolkodniuk azon, hogy ezek a gyomirtó szerek milyen káros következményekkel járnak” – fejtette ki. Hiszen a méhek oldják meg a beporzást például a zöldségtermesztésben, a termés tehát tulajdonképpen hozzájuk köthető.
„Ha elpusztítjuk a méheket, akkor utána fizethetünk jó sokat majd importzöldségre” – jegyezte meg. Szerinte hosszú távban gondolkodva kellett volna mérlegelni, hogy mi lesz a következménye egy ilyen döntésnek.
A csipkés poloska Észak-Amerikában őshonos, de a 2000-es években átkerült Európába, ahol inváziós fajként terjed, és gyors szaporodásával jelentős gazdasági és ökológiai károkat okozhat – írja a Wikipédia.
Nemzetközi elismerésben részesült Hargita megye: a BBC Travel a világ húsz legérdekesebb, 2027-ben felkeresésre érdemes úti célja közé választotta a térséget.
A közelgő szélvihar miatt figyelmezteti a lakosságot a katasztrófavédelem. Ma estétől erős széllökések várhatók, hajnalra pedig több megyében piros riasztás léphet érvénybe. A hatóságok a veszélyek megelőzésére adtak tanácsokat.
Egy adóemelés 2027-ben nem lenne előnyös Románia számára, figyelembe véve, hogy a cél a gazdasági növekedés – nyilatkozta csütörtökön Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Wiz Khalifa amerikai rapper – valódi nevén Cameron Jibril Thomaz – véglegesen megúszta a Romániában kábítószer-fogyasztás miatt kiszabott börtönbüntetést, és helyette pénzbüntetést kell fizetnie a bukaresti ítélőtábla csütörtöki döntése értelmében.
Nicușor Dan államfő csütörtökön megérkezett Berlinbe, hogy részt vegyen a Tettrekészek Koalciójának „Együtt az ukrajnai békéért és az európai biztonságért” mottojú ülésén.
Székelyföldet sem kerüli el a közelgő szélvihar: Hargita és Kovászna megyében is erős széllökésekre figyelmeztetnek a meteorológusok. A hegyvidéki területeken akár 120–140 km/órás szél is tombolhat.
Eszméletlenül találtak rá egy 17 éves lányra csütörtök reggel Bukarest egyik úttestjén. A fiatalt nem sikerült megmenteni. A gyanú szerint egy kukásautó gázolta el, amelynek sofőrje azt állítja, nem vette észre az ütközést.
A Maros Megyei Tanács november 19-én, csütörtökön 15 órától rendkívüli ülést tart videokonferencia keretében. A tanácsosok a Transilvania Motor Ring komplexumban tervezett megújulóenergia-beruházás megvalósításához szükséges intézkedésekről döntenek.
Két dolgozó megsérült egy munkahelyi balesetben csütörtökön az Oltenia Energetikai Komplexum (CEO) rovinari-i hőerőművében.
Első- és másodfokú (sárga és narancssárga jelzésű) árvízvédelmi készültségeket rendelt el csütörtökön az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) több erdélyi, bánsági, körösvidéki, máramarosi és olténiai folyó vízgyűjtő területére.
szóljon hozzá!