A betolakodó
Fotó: Haáz Vince
Különböző szúnyogfajok és a csipkés poloska terjedésének kedveznek az utóbbi években tapasztalt enyhe telek. A klímaváltozás mellett azonban más tényezők is hozzájárulhatnak az Erdélyben, Székelyföldön idegenhonosnak számító kártevők szaporodásához.
2024. július 07., 21:302024. július 07., 21:30
„Az enyhe téli időjárás nem annyira önmagában a rovarok szaporodásának, hanem leginkább a felnőtt egyedek túlélésének kedvez” – magyarázta dr. Markó Bálint kolozsvári biológus, rovarszakértő, akitől azt kérdeztük, hogy az elmúlt években tapasztalt enyhe téli időjárás milyen befolyással van a különböző rovarok terjedésére. Hozzátette, főként olyan rovarok térhódításának kedvez a klímaváltozás, amelyek melegebb vidékekről jönnek, idegenhonosak, és amelyek eddig nem tudtak áttelelni, mert nem bírták a hidegebb időszakokat. Ez változott meg,
Például a mediterrán övezetekből, szubtrópusi vidékekről származó szúnyogok terjedhetnek észak felé könnyebben, mert a klimatikus viszonyok ezt lehetővé teszik – jegyezte meg. Hozzátette, Erdély-szerte a csipkés poloskák lepték el a tölgy- és platánerdőket tömegesen, ezen kártevők terjedéséhez vidékünkön a klímaváltozás szintén közrejátszhatott, de nem ez a fő oka.
Ugyanis több más tényező is hozzájárulhatott ahhoz, hogy különböző rovarfajok nagyobb teret nyernek számukra idegen földrajzi övezetekben. Ilyen tényező például a földrészek közötti megnövekedett áruforgalom.
Azt tudni kell, hogy az erdészet meghatározott módszertan szerint rendszeresen ellenőrzi a fákat károsító rovarok megjelenését, mennyiségét, továbbá a különböző növényvédelmi intézetek is, amelyek elsődlegesen az agrárszférában játszanak szerepet, szintén figyelemmel kísérik a rovarok terjedését. Mindezek mellett célzott kutatásokat is végeznek egyetemeken.
„Vannak olyan kutatási projektek, amelyek a kullancsok mennyiségét figyelik a különböző nagyvárosokban. Magyarországon például olyan trópusi zónákból származó kullancsfajokról is vannak adatok, amelyek valószínűleg abból az övezetből származó háziállatról vagy házi kedvencről, esetleg valamilyen madárral kerülhettek oda” – osztotta meg a szakértő.
A kullancsokkal kapcsolatban egyébként tévhitnek tartja, hogy több lenne belőlük, mint tíz-húsz évvel ezelőtt, szerinte azért gondoljuk, hogy nagyon elszaporodtak vidékünkön, mert többet lehet hallani róluk a médiában,
Ugyanakkor gyakrabban viszik ki a gazdik kutyáikat a természetbe, így többször találkoznak a vérszívóval.
Helyenként azonban valóban megnövekedhetett a kullancsok száma, főleg ott, ahol megváltozott a háziállat-tartás szerkezete. Akadnak helyek, ahol sokkal több a juh, míg azelőtt inkább tehenet tartottak, a gyapjasok pedig jobban terjesztik a kullancsot. Elképzelhető az is, hogy bizonyos helyeken jobban bebokrosodott a terület a kevesebb legeltetés miatt, ez megint segítheti a kullancsoknak tömegesebb megjelenését.
Rákérdeztünk arra is, hogyan látja a legyek terjedését, amelyek minden nyáron beférkőznek a háztartásokba. Számukat eddig különböző madarak, például a fecskék tartották kordában, azonban
Markó Bálint úgy véli, ez annak tudható be, hogy megváltozott a mezőgazdaság szerkezete, kevesebb a háztáji állat, és emiatt kevesebb táplálék jut a fecskéknek, ami oda vezethet, hogy helyenként nincsenek elegen ahhoz, hogy mérsékelni tudják a légyinváziót.
A rovarszakértőtől megkérdeztük azt is, idén számíthatunk-e szöcskeinvázióra, mint amilyen 2018-ban volt Gyergyó térségében.
„Vannak fajok, amelyek időnként, néhány évente úgymond gradálnak. Nem elképzelhetetlen, hogy megint lesz ilyen, de
– válaszolta. Hozzátette, van, amikor több a cserebogár, máskor több a pocok. Ilyenkor a ragadozók kontrollálják a számukat, és a természetben az ilyen helyzetek maguktól megoldódnak.
– magyarázta a szakértő.
Azt is megjegyezte, vegyszeres beavatkozás előtt érdemes szakemberekkel konzultálni, mert az tönkreteszi az élőhelyet, és nem rövid távon. „Lehet, hogyha várunk egy-két napot, és bevállaljuk azt a kis kellemetlenséget, akkor utána a helyzet megoldódik magától” – mondta.
Ha már a rovarokról beszéltünk, a méhek is szóba kerültek, és kiderült, a rajok száma egyre csökken, és nemcsak erdélyi szinten. „Ez azzal is magyarázható, hogy például Románia és Magyarország kivételezést kért az Európai Uniótól olyan gyomirtók és különböző egyéb irtószerek további használatára, amelyek viszont negatívan hatnak a méhekre” – mutatott rá a problémára a rovarszakértő. Ismer olyan méhészeteket vidékünkön, ahol
„Én úgy gondolom, ez köthető a vegyszerek használatához. Romániának és Magyarországnak nem kellett volna kivételezést kérnie, hanem el kellett volna gondolkodniuk azon, hogy ezek a gyomirtó szerek milyen káros következményekkel járnak” – fejtette ki. Hiszen a méhek oldják meg a beporzást például a zöldségtermesztésben, a termés tehát tulajdonképpen hozzájuk köthető.
„Ha elpusztítjuk a méheket, akkor utána fizethetünk jó sokat majd importzöldségre” – jegyezte meg. Szerinte hosszú távban gondolkodva kellett volna mérlegelni, hogy mi lesz a következménye egy ilyen döntésnek.
A csipkés poloska Észak-Amerikában őshonos, de a 2000-es években átkerült Európába, ahol inváziós fajként terjed, és gyors szaporodásával jelentős gazdasági és ökológiai károkat okozhat – írja a Wikipédia.
Két szikladarab zuhant szombaton egy turistára a Bucsecs-hegység Pietrele-völgyében, a sérült nőt a helyszínen ellátták a riasztott hegyimentők.
Az idei év első hat hónapjában 61.431 családon belüli erőszakos esethez riasztották a hatóságokat, ebből 30.433 városon, 30.998 vidéken történt – számolt be szombaton a Román Rendőrség.
Bírálta szombaton a közigazgatásban dolgozók érdekeit védő Törvény Ereje Országos Szakszervezet a kormány második megszorító csomagját. Közleményük szerint tiltakozó akciókat szerveznek, ha ezeket az intézkedéseket valódi vita nélkül vezetik be.
Augusztus 3-án a magyar fővárosban akarja megünnepelni Budapestnek a román csapatok általi, 1919-ben történt megszállását a Calea Neamului Egyesület. Nézzük, mit is jelentett valójában Budapest „felszabadítása”, ahogy ők azt értelmezik.
Nicușor Dan péntek este kijelentette, hogy az alkotmánybíróság indoklásának közzététele után visszaküldi a parlamentnek a fasiszta és legionárius propaganda büntetését szigorító törvénymódosítást.
A második deficitcsökkentő csomag tervezett intézkedéseit ismertette pénteken a Victoria-palotában a Cseke Attila fejlesztési miniszterrel közös sajtótájékoztatóján Ilie Bolojan.
A helyi önkormányzatok bevételeit növelő intézkedéseket ismertetett a miniszterelnökkel közös pénteki sajtótájékoztatóján Cseke Attila fejlesztési miniszter.
A miniszterelnöki kancellária személyi állományát 40 százalékkal csökkentik, ami havi 850 ezer lejes megtakarítást eredményez – jelentette be pénteken Mihai Jurca.
Azért is késik a nyugdíjak újraszámolása, mert a nyugdíjpénztárnak be kell vezetnie a rendszerbe az egészségügyi szolgáltatási járulék (CASS) kiterjesztését a 3000 lejt meghaladó juttatásokra.
A turizmus műveléséhez a helyi adottságok nagyon jók, az infrastruktúrának még vannak hiányosságai – derült ki azon a találkozón, amelyre a Sepsi Metropolisz Övezet minden olyan szereplőt meghívott, aki előbbre mozdíthatja a közös ügyet.
szóljon hozzá!