
A betolakodó
Fotó: Haáz Vince
Különböző szúnyogfajok és a csipkés poloska terjedésének kedveznek az utóbbi években tapasztalt enyhe telek. A klímaváltozás mellett azonban más tényezők is hozzájárulhatnak az Erdélyben, Székelyföldön idegenhonosnak számító kártevők szaporodásához.
2024. július 07., 21:302024. július 07., 21:30
„Az enyhe téli időjárás nem annyira önmagában a rovarok szaporodásának, hanem leginkább a felnőtt egyedek túlélésének kedvez” – magyarázta dr. Markó Bálint kolozsvári biológus, rovarszakértő, akitől azt kérdeztük, hogy az elmúlt években tapasztalt enyhe téli időjárás milyen befolyással van a különböző rovarok terjedésére. Hozzátette, főként olyan rovarok térhódításának kedvez a klímaváltozás, amelyek melegebb vidékekről jönnek, idegenhonosak, és amelyek eddig nem tudtak áttelelni, mert nem bírták a hidegebb időszakokat. Ez változott meg,
Például a mediterrán övezetekből, szubtrópusi vidékekről származó szúnyogok terjedhetnek észak felé könnyebben, mert a klimatikus viszonyok ezt lehetővé teszik – jegyezte meg. Hozzátette, Erdély-szerte a csipkés poloskák lepték el a tölgy- és platánerdőket tömegesen, ezen kártevők terjedéséhez vidékünkön a klímaváltozás szintén közrejátszhatott, de nem ez a fő oka.
Ugyanis több más tényező is hozzájárulhatott ahhoz, hogy különböző rovarfajok nagyobb teret nyernek számukra idegen földrajzi övezetekben. Ilyen tényező például a földrészek közötti megnövekedett áruforgalom.
Azt tudni kell, hogy az erdészet meghatározott módszertan szerint rendszeresen ellenőrzi a fákat károsító rovarok megjelenését, mennyiségét, továbbá a különböző növényvédelmi intézetek is, amelyek elsődlegesen az agrárszférában játszanak szerepet, szintén figyelemmel kísérik a rovarok terjedését. Mindezek mellett célzott kutatásokat is végeznek egyetemeken.
„Vannak olyan kutatási projektek, amelyek a kullancsok mennyiségét figyelik a különböző nagyvárosokban. Magyarországon például olyan trópusi zónákból származó kullancsfajokról is vannak adatok, amelyek valószínűleg abból az övezetből származó háziállatról vagy házi kedvencről, esetleg valamilyen madárral kerülhettek oda” – osztotta meg a szakértő.
A kullancsokkal kapcsolatban egyébként tévhitnek tartja, hogy több lenne belőlük, mint tíz-húsz évvel ezelőtt, szerinte azért gondoljuk, hogy nagyon elszaporodtak vidékünkön, mert többet lehet hallani róluk a médiában,
Ugyanakkor gyakrabban viszik ki a gazdik kutyáikat a természetbe, így többször találkoznak a vérszívóval.
Helyenként azonban valóban megnövekedhetett a kullancsok száma, főleg ott, ahol megváltozott a háziállat-tartás szerkezete. Akadnak helyek, ahol sokkal több a juh, míg azelőtt inkább tehenet tartottak, a gyapjasok pedig jobban terjesztik a kullancsot. Elképzelhető az is, hogy bizonyos helyeken jobban bebokrosodott a terület a kevesebb legeltetés miatt, ez megint segítheti a kullancsoknak tömegesebb megjelenését.
Rákérdeztünk arra is, hogyan látja a legyek terjedését, amelyek minden nyáron beférkőznek a háztartásokba. Számukat eddig különböző madarak, például a fecskék tartották kordában, azonban
Markó Bálint úgy véli, ez annak tudható be, hogy megváltozott a mezőgazdaság szerkezete, kevesebb a háztáji állat, és emiatt kevesebb táplálék jut a fecskéknek, ami oda vezethet, hogy helyenként nincsenek elegen ahhoz, hogy mérsékelni tudják a légyinváziót.
A rovarszakértőtől megkérdeztük azt is, idén számíthatunk-e szöcskeinvázióra, mint amilyen 2018-ban volt Gyergyó térségében.
„Vannak fajok, amelyek időnként, néhány évente úgymond gradálnak. Nem elképzelhetetlen, hogy megint lesz ilyen, de
– válaszolta. Hozzátette, van, amikor több a cserebogár, máskor több a pocok. Ilyenkor a ragadozók kontrollálják a számukat, és a természetben az ilyen helyzetek maguktól megoldódnak.
– magyarázta a szakértő.
Azt is megjegyezte, vegyszeres beavatkozás előtt érdemes szakemberekkel konzultálni, mert az tönkreteszi az élőhelyet, és nem rövid távon. „Lehet, hogyha várunk egy-két napot, és bevállaljuk azt a kis kellemetlenséget, akkor utána a helyzet megoldódik magától” – mondta.
Ha már a rovarokról beszéltünk, a méhek is szóba kerültek, és kiderült, a rajok száma egyre csökken, és nemcsak erdélyi szinten. „Ez azzal is magyarázható, hogy például Románia és Magyarország kivételezést kért az Európai Uniótól olyan gyomirtók és különböző egyéb irtószerek további használatára, amelyek viszont negatívan hatnak a méhekre” – mutatott rá a problémára a rovarszakértő. Ismer olyan méhészeteket vidékünkön, ahol
„Én úgy gondolom, ez köthető a vegyszerek használatához. Romániának és Magyarországnak nem kellett volna kivételezést kérnie, hanem el kellett volna gondolkodniuk azon, hogy ezek a gyomirtó szerek milyen káros következményekkel járnak” – fejtette ki. Hiszen a méhek oldják meg a beporzást például a zöldségtermesztésben, a termés tehát tulajdonképpen hozzájuk köthető.
„Ha elpusztítjuk a méheket, akkor utána fizethetünk jó sokat majd importzöldségre” – jegyezte meg. Szerinte hosszú távban gondolkodva kellett volna mérlegelni, hogy mi lesz a következménye egy ilyen döntésnek.
A csipkés poloska Észak-Amerikában őshonos, de a 2000-es években átkerült Európába, ahol inváziós fajként terjed, és gyors szaporodásával jelentős gazdasági és ökológiai károkat okozhat – írja a Wikipédia.
A kormány a közvita lezárása után dönt az országos vizsgák megszervezésére és a tanulók szociális ösztöndíjára vonatkozó oktatási minisztériumi javaslatokról – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerda este a B1 TV műsorában.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) politikai bizottsága szerdán egyhangú szavazással megerősítette politikai támogatását Dominic Fritz pártelnök iránt – közölte az alakulat. A döntést a testület ülésén jelen lévő mind a 151 tag támogatta.
Jóváhagyta a kormány szerdai ülésén a vasúti infrastruktúra 2026-2030 közötti fejlesztési stratégiáját.
Augusztus 20-a nemcsak a múlt, hanem a felelősség ünnepe is, amivel minden nemzedék tartozik a hazánknak, amit örökül kaptunk és amit egyszer majd továbbadunk – mondta a miniszterelnök a Facebook-oldalára szerdán feltöltött videójában.
A betegségek nem tartanak szünetet a szabadságolások idején, a kórházakban fekvő pácienseknek folyamatosan vérre van szükségük. A véradóknak sem érdemes elfeledkezni arról, hogy a szabadság mellé a nyárba befér ez a karitatív cselekedet is.
Nicușor Dan államfő az országos helyreállítási terv (PNRR) beruházásairól egyeztet csütörtökön a Cotroceni-palotában a korábbi kormánykoalíciót alkotó pártok vezetőivel és a két illetékes miniszterrel – közölte az elnöki hivatal.
Nagy erőkkel keresik azt a 28 éves fogvatartottat, aki külső munkavégzés közben szökött meg Nagybányán szerda délután – közölte a helyi büntetés-végrehajtási intézet és a Máramaros megyei rendőrség.
Cáfolta az energiaügyi minisztérium azokat az értesüléseket, amelyek szerint a nagy ipari fogyasztók felszólítást kaptak volna áramfogyasztásuk korlátozására vagy a hálózatról való lekapcsolásra.
Törvénytervezetet nyújtott be a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) a párhuzamos felvételi rendszer megszüntetéséről – közölte szerdán a párt.
Összesen mintegy hétmillió lejre szabott ki bírságokat az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) a román tengerparton működő szolgáltatóknál és kereskedőknél július 6. és augusztus 16. között végzett ellenőrzések nyomán.
szóljon hozzá!