Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

07:57

Haldokló turizmus: újabb elbocsátás körvonalazódik Parajdon

22:25

Nicușor Dan arra kérte a pártokat, hogy inkább a megoldásokat nézzék mintsem a problémákat

22:12

Az USR továbbra is támogatja Ilie Bolojan miniszterelnököt

21:45

Világsztárokkal viszi vászonra Szabó István, Márai Sándor leghíresebb regényének történetét

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Fejszével ölte meg várandós élettársát, életfogytiglant kapott

Kegyetlenül bántalmazta egy csapat fiatal, azóta úgy emlegetik: „a vert bácsi”

Csíkdánfalva után most Madéfalván garázdálkodnak ismeretlen tolvajok

Bordélyvilág az egykori Csík vármegyében

A tetejére fordulva állt meg egy autó

Orbán Viktor először adott átfogó interjút a választási vereség után

Szinte az összes levélszavazatot feldolgozták

Kelemen Hunorral találkozik Magyar Péter

Növelni tudta a mandátumai számát a Tisza, megvan a választások végleges eredménye

Ígéretek és elvárások Magyar Péter és Kelemen Hunor találkozóján

Az elhúzódó csapadékhiány beárnyékolja a jó mezőgazdasági idény végét

Bármennyire is igyekeztek a gazdák megfelelően előkészíteni a talajt az őszi búza elvetéséhez, a szárazság miatt a magvak gyéren keltek ki

Fotó: Barabás Ákos

Az átlagosnál jobb volt az idei mezőgazdasági idény Hargita megyében, a termésátlagok több növénykultúra esetében is jobbak a tavalyiaknál. Az őszi búza elvetése azonban olyan rosszul sikerült a hosszú ideje tartó csapadékhiány miatt – ami ebben az időszakban egyáltalán nem megszokott jelenség a térségben –, hogy lehet, meg kell azt ismételni a búzaföldek egy részén.

Széchely István

2023. november 02., 12:192023. november 02., 12:19

2023. október 31., 17:402023. október 31., 17:40

Nagyjából befejeződött már a termény betakarítása Hargita megyében, és az termésátlagok alapján jó idényt zárnak a gazdák, több növénykultúra esetében is nagyobb az idei hozam, mint a tavalyi. Ezek közé tartozik a Hargita megyében legfontosabb haszonnövényként számon tartott krumpli is.

Az őszi burgonya esetében hektáronként 22 600 kilogramm az idei átlagtermés a megyében. Egyes helyeken akár 40 tonnás terméshozam is volt, de az átlag 22 600 kilogramm. Kicsit a tavaszi csapadékmennyiség megnehezítette a munkát, megnyomódott a föld és emiatt a betakarítás nehezebben ment, el is húzódott, lassabban ment a válogatás, de már teljesen befejeződött Hargita megyében a burgonya betakarítása, az átlagtermés pedig hektáronként 1600 kilogrammal nagyobb, mint a tavalyi. Ez a nagyobb csapadékmennyiségnek az eredménye

– tájékoztatott Romfeld Zsolt, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője, megjegyezve, hogy az átlagtermés korábban 21 ezer kilogramm körül mozgott.

A szemes kukorica betakarítása is befejeződött már nagyjából – néhány parcellán van még folyamatban –, ebből az átlagtermés 4800 kilogramm hektáronként. Ez valamivel kevesebb a tavalyinál, akkor ugyanis 5000 kilogramm fölött volt a termésátlag. „Habár szárazság volt tavaly, de a szemes kukorica esetében akkor jobb termés volt” – mondta a mezőgazdasági igazgatóság vezetője. A cukorrépa hektáronkénti termésátlaga idén 43-45 tonna Hargita megyében.

A silókukoricáé 30–60 tonna, ha nem a medvék végezték a „minőségellenőrzést”

Az őszi búza termésátlaga idén 3650 kiló volt hektáronként, az árpáé 3100, a tavaszi árpáé pedig 2750 – sorolta az adatokat Romfeld Zsolt. A takarmányként használt silókukorica termésátlaga idén 30–60 tonna között változott hektáronként. Ez alól kivételt képeznek azok a földek, amelyeken medvék által okozott terméskárok történtek, azok között ugyanis

olyan is van, amelyen a teljes termés odalett a medvegarázdálkodások következtében

– mutatott rá a megyei mezőgazdasági szakhatóság vezetője.

Több mint ötven napja nem volt csapadék, lehet, hogy újra kell vetni az őszi búzát

A termésátlagok jó részét tekintve összességében jobb volt az idei esztendő a tavalyinál. A mezőgazdasági idény végéről azonban ez nem mondható el – tudtuk meg Romfeld Zsolttól.

„Augusztus derekától mostanig csak jelentéktelen mennyiségű csapadék volt Hargita megyében, emiatt a föld nehezen megművelhető, a magágy is elég gyenge minőségű lett, bármennyire is igyekeztek a gazdák megfelelően előkészíteni. Emiatt

az elvetett őszi búza nem egységesen, hiányosan bújt ki.

Ez még folyamatban van, ezután derül ki, hogy újravetésre szükség lesz-e, vagy elégséges csíraképes búza marad négyzetméterenként vagy hektáronként a földben. Sokan át is értékelték a jövő évi vetéstervet. Elég nagy szárazság van a megyében, hiszen több mint ötven napja nem volt csapadék” – részletezte a nehézségeket Romfeld Zsolt.

Kérdésünkre ugyanakkor elmondta: noha konkrétan erre az időszakra vonatkozó statisztikai adataik nincsenek, csak éves adatok, de a sokévi tapasztalatok alapján

egyáltalán nem jellemzőek Hargita megyében az ennyire elhúzódó, csapadékmentes időszakok ősszel.

Szeptembernek a fele általában esős szokott lenni, és októberben is el szokta érni a minimum 40–50 litert négyzetméterenként a csapadék mennyisége – érzékeltette azt, hogy mennyire rendhagyó az idei őszi szárazság. Hozzáfűzte azt is, hogy „beállt a pedológiai szárazság”, azaz kiszáradt a talaj felső rétege,

20 centiméteres mélységig nincs elegendő víz a földben.

Az egyre gyakoribbá váló aszályos időszakok miatt már évekkel ezelőtt világossá vált, hogy a jövőben kiemelkedő fontosságúvá válik a vízmegtartó módszerek alkalmazása az agráriumban. Hargita megyében, az elképzelések szerint ezt részben tárolók kialakításával lehetne elérni, amelyekben a csapadékot és a tavaszi hólét is fel lehetne fogni és eltartalékolni a csapadékszegényebb időszakokra. Ezzel kapcsolatos kérdésünkre Romfeld Zsolt elmondta, lehetőség lesz pályázni az öntözőrendszerek kialakítására a 2023–2027-es időszakra vonatkozó új agrárstratégia részeként, ám a kiírásokra még nem került sor a Vidéki Beruházásokat Kifizető Ügynökségnél (AFIR).

Csíkszék Udvarhelyszék Gyergyószék Mezőgazdaság