Bármennyire is igyekeztek a gazdák megfelelően előkészíteni a talajt az őszi búza elvetéséhez, a szárazság miatt a magvak gyéren keltek ki
Fotó: Barabás Ákos
Az átlagosnál jobb volt az idei mezőgazdasági idény Hargita megyében, a termésátlagok több növénykultúra esetében is jobbak a tavalyiaknál. Az őszi búza elvetése azonban olyan rosszul sikerült a hosszú ideje tartó csapadékhiány miatt – ami ebben az időszakban egyáltalán nem megszokott jelenség a térségben –, hogy lehet, meg kell azt ismételni a búzaföldek egy részén.
2023. november 02., 12:192023. november 02., 12:19
2023. október 31., 17:402023. október 31., 17:40
Nagyjából befejeződött már a termény betakarítása Hargita megyében, és az termésátlagok alapján jó idényt zárnak a gazdák, több növénykultúra esetében is nagyobb az idei hozam, mint a tavalyi. Ezek közé tartozik a Hargita megyében legfontosabb haszonnövényként számon tartott krumpli is.
– tájékoztatott Romfeld Zsolt, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője, megjegyezve, hogy az átlagtermés korábban 21 ezer kilogramm körül mozgott.
A szemes kukorica betakarítása is befejeződött már nagyjából – néhány parcellán van még folyamatban –, ebből az átlagtermés 4800 kilogramm hektáronként. Ez valamivel kevesebb a tavalyinál, akkor ugyanis 5000 kilogramm fölött volt a termésátlag. „Habár szárazság volt tavaly, de a szemes kukorica esetében akkor jobb termés volt” – mondta a mezőgazdasági igazgatóság vezetője. A cukorrépa hektáronkénti termésátlaga idén 43-45 tonna Hargita megyében.
Az őszi búza termésátlaga idén 3650 kiló volt hektáronként, az árpáé 3100, a tavaszi árpáé pedig 2750 – sorolta az adatokat Romfeld Zsolt. A takarmányként használt silókukorica termésátlaga idén 30–60 tonna között változott hektáronként. Ez alól kivételt képeznek azok a földek, amelyeken medvék által okozott terméskárok történtek, azok között ugyanis
– mutatott rá a megyei mezőgazdasági szakhatóság vezetője.
A termésátlagok jó részét tekintve összességében jobb volt az idei esztendő a tavalyinál. A mezőgazdasági idény végéről azonban ez nem mondható el – tudtuk meg Romfeld Zsolttól.
„Augusztus derekától mostanig csak jelentéktelen mennyiségű csapadék volt Hargita megyében, emiatt a föld nehezen megművelhető, a magágy is elég gyenge minőségű lett, bármennyire is igyekeztek a gazdák megfelelően előkészíteni. Emiatt
Ez még folyamatban van, ezután derül ki, hogy újravetésre szükség lesz-e, vagy elégséges csíraképes búza marad négyzetméterenként vagy hektáronként a földben. Sokan át is értékelték a jövő évi vetéstervet. Elég nagy szárazság van a megyében, hiszen több mint ötven napja nem volt csapadék” – részletezte a nehézségeket Romfeld Zsolt.
Kérdésünkre ugyanakkor elmondta: noha konkrétan erre az időszakra vonatkozó statisztikai adataik nincsenek, csak éves adatok, de a sokévi tapasztalatok alapján
Szeptembernek a fele általában esős szokott lenni, és októberben is el szokta érni a minimum 40–50 litert négyzetméterenként a csapadék mennyisége – érzékeltette azt, hogy mennyire rendhagyó az idei őszi szárazság. Hozzáfűzte azt is, hogy „beállt a pedológiai szárazság”, azaz kiszáradt a talaj felső rétege,
Az egyre gyakoribbá váló aszályos időszakok miatt már évekkel ezelőtt világossá vált, hogy a jövőben kiemelkedő fontosságúvá válik a vízmegtartó módszerek alkalmazása az agráriumban. Hargita megyében, az elképzelések szerint ezt részben tárolók kialakításával lehetne elérni, amelyekben a csapadékot és a tavaszi hólét is fel lehetne fogni és eltartalékolni a csapadékszegényebb időszakokra. Ezzel kapcsolatos kérdésünkre Romfeld Zsolt elmondta, lehetőség lesz pályázni az öntözőrendszerek kialakítására a 2023–2027-es időszakra vonatkozó új agrárstratégia részeként, ám a kiírásokra még nem került sor a Vidéki Beruházásokat Kifizető Ügynökségnél (AFIR).
Nyílt pályás korizás, edzések, korisuli és más programok is várják a jég szerelmeseit, ugyanis szerdától már nyitják a korcsolyapályát Székelyudvarhelyen.
Felcsíkon Csíkszentdomokos fekete vasárnapjaként tartják számon 1944. október 8-át. Pontosan nyolcvan esztendővel ezelőtt a Maniu-gárdisták egy csoportja betört Csíkszentdomokosra és tizenegy ártatlan embert ölt meg a temető alatti Gábor-kertben.
Hargita megyéből a székelyudvarhelyi Benedek Elek Pedagógiai Líceumnak ítéltek állami elismerést az oktatás nemzetközi napja alkalmából, amelyet személyesen Klaus Iohannis államelnök adott át Bukarestben kedden.
A 2024/25-ös színházi évadban immár harmadik alkalommal vezetik be színházbérletet Kovásznán. Ennek előnye az, hogy a színházszerető közönség egyszerre tudja több előadásra a helyét lefoglalni, másfelől árkedvezményt biztosít a tulajdonosának.
A tanintézmények által elért eredmények elismeréseképpen kedd délután három Kovászna megyei iskola igazgatója vehet át kitüntetést személyesen Klaus Iohannis államelnöktől.
Bajbajutott haszonállathoz riasztották a gyergyóhollói tűzoltókat kedden délután: egy szarvasmarhát kellett kiemelniük egy gödörből.
Az idei év első kilenc hónapjában az előző év azonos időszakához képest 6 százalékkal nőtt a forgalomba helyezett autók száma Romániában, de 37 százalékkal csökkent a teljesen elektromos járműveké.
Október 29-én Bukarestben bejelentik annak a tíz romániai városnak a nevét, amelyek bejuthatnak a klímasemlegességi vetélkedő országos döntőjébe. A középszakaszban a pályázók között maradt Marosvásárhely és Sepsiszentgyörgy is.
Havi 133 lej értékű támogatással ösztönzi idén is a hátrányos helyzetű családokból származó gyermekek óvodai oktatását Marosvásárhely szociális igazgatósága. A kérést bármikor leadhatják a szülők a szociális osztály székhelyén.
„Nemet mondunk az egyenlőtlenségre! Egyforma fizetéseket akarunk! A megyei tanács diszkriminál minket!” – ilyen és hasonló feliratú táblákkal vonultak kedden a Maros megyei tanács épülete elé tiltakozni a gyermekvédelmi igazgatóságon dolgozók.
szóljon hozzá!