Bármennyire is igyekeztek a gazdák megfelelően előkészíteni a talajt az őszi búza elvetéséhez, a szárazság miatt a magvak gyéren keltek ki
Fotó: Barabás Ákos
Az átlagosnál jobb volt az idei mezőgazdasági idény Hargita megyében, a termésátlagok több növénykultúra esetében is jobbak a tavalyiaknál. Az őszi búza elvetése azonban olyan rosszul sikerült a hosszú ideje tartó csapadékhiány miatt – ami ebben az időszakban egyáltalán nem megszokott jelenség a térségben –, hogy lehet, meg kell azt ismételni a búzaföldek egy részén.
2023. november 02., 12:192023. november 02., 12:19
2023. október 31., 17:402023. október 31., 17:40
Nagyjából befejeződött már a termény betakarítása Hargita megyében, és az termésátlagok alapján jó idényt zárnak a gazdák, több növénykultúra esetében is nagyobb az idei hozam, mint a tavalyi. Ezek közé tartozik a Hargita megyében legfontosabb haszonnövényként számon tartott krumpli is.
– tájékoztatott Romfeld Zsolt, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője, megjegyezve, hogy az átlagtermés korábban 21 ezer kilogramm körül mozgott.
A szemes kukorica betakarítása is befejeződött már nagyjából – néhány parcellán van még folyamatban –, ebből az átlagtermés 4800 kilogramm hektáronként. Ez valamivel kevesebb a tavalyinál, akkor ugyanis 5000 kilogramm fölött volt a termésátlag. „Habár szárazság volt tavaly, de a szemes kukorica esetében akkor jobb termés volt” – mondta a mezőgazdasági igazgatóság vezetője. A cukorrépa hektáronkénti termésátlaga idén 43-45 tonna Hargita megyében.
Az őszi búza termésátlaga idén 3650 kiló volt hektáronként, az árpáé 3100, a tavaszi árpáé pedig 2750 – sorolta az adatokat Romfeld Zsolt. A takarmányként használt silókukorica termésátlaga idén 30–60 tonna között változott hektáronként. Ez alól kivételt képeznek azok a földek, amelyeken medvék által okozott terméskárok történtek, azok között ugyanis
– mutatott rá a megyei mezőgazdasági szakhatóság vezetője.
A termésátlagok jó részét tekintve összességében jobb volt az idei esztendő a tavalyinál. A mezőgazdasági idény végéről azonban ez nem mondható el – tudtuk meg Romfeld Zsolttól.
„Augusztus derekától mostanig csak jelentéktelen mennyiségű csapadék volt Hargita megyében, emiatt a föld nehezen megművelhető, a magágy is elég gyenge minőségű lett, bármennyire is igyekeztek a gazdák megfelelően előkészíteni. Emiatt
Ez még folyamatban van, ezután derül ki, hogy újravetésre szükség lesz-e, vagy elégséges csíraképes búza marad négyzetméterenként vagy hektáronként a földben. Sokan át is értékelték a jövő évi vetéstervet. Elég nagy szárazság van a megyében, hiszen több mint ötven napja nem volt csapadék” – részletezte a nehézségeket Romfeld Zsolt.
Kérdésünkre ugyanakkor elmondta: noha konkrétan erre az időszakra vonatkozó statisztikai adataik nincsenek, csak éves adatok, de a sokévi tapasztalatok alapján
Szeptembernek a fele általában esős szokott lenni, és októberben is el szokta érni a minimum 40–50 litert négyzetméterenként a csapadék mennyisége – érzékeltette azt, hogy mennyire rendhagyó az idei őszi szárazság. Hozzáfűzte azt is, hogy „beállt a pedológiai szárazság”, azaz kiszáradt a talaj felső rétege,
Az egyre gyakoribbá váló aszályos időszakok miatt már évekkel ezelőtt világossá vált, hogy a jövőben kiemelkedő fontosságúvá válik a vízmegtartó módszerek alkalmazása az agráriumban. Hargita megyében, az elképzelések szerint ezt részben tárolók kialakításával lehetne elérni, amelyekben a csapadékot és a tavaszi hólét is fel lehetne fogni és eltartalékolni a csapadékszegényebb időszakokra. Ezzel kapcsolatos kérdésünkre Romfeld Zsolt elmondta, lehetőség lesz pályázni az öntözőrendszerek kialakítására a 2023–2027-es időszakra vonatkozó új agrárstratégia részeként, ám a kiírásokra még nem került sor a Vidéki Beruházásokat Kifizető Ügynökségnél (AFIR).
A megszorítások miatt az Országos Helyreállítási Terv (PNRR) támogatta beruházások közül a legfontosabbal, a megyeháza felújításával versenyt futnak az idővel – vázolta a helyzetet a Hargita megyei tanács elnöke, Bíró Barna Botond.
Ilie Bolojan hétfőn a Victoria-palotában a közigazgatás reformjáról és követeléseikről tárgyalt a közigazgatási szakszervezetek képviselőivel.
Elutasította hétfőn a szenátus 40 támogató és a 82 ellenszavazattal a Daniel David oktatási miniszter elleni ellenzéki egyszerű indítványt.
Idén eddig közel 280 tűzesethez riasztották a Hargita megyei tűzoltóságot, azonban leggyakrabban a rohammentőknek (SMURD) kellett beavatkozniuk, több mint kétezer esetben vonultak helyszínre segíteni.
Teljes gázzal, mindenféle körültekintés nélkül mentek be az útkereszteződésbe a fiatalok egy motorral, ahol egy autó érkezett. Borulás lett a vége, de szerencsés kimenetelű.
A következő két hétben 20 és 30 Celsius-fok között ingadozik a legmagasabb nappali hőmérséklet és futó záporok várhatók Románia nagy részén – derült ki az Országos Meteorológiai Szolgálat szeptember 15–28. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Florin Manole munkaügyi miniszter hétfői sajtótájékoztatóján ismertette a Szociáldemokrata Párt (PSD) gazdaságélénkítő javaslatait a munkaügy területén.
Életét vesztette egy 66 éves férfi a resicabányai megyei kórház területén. A páciens vélhetően leesett a lépcsőn, miután annak egyik foka beszakadt a súlya alatt. A rendőrség kivizsgálást indított.
A kormánykoalícióban volt tárgyalás arról, hogy az alapélelmiszerek árrésének korlátozását nem kellene meghosszabbítani október elsejétől – ismerte el hétfőn a sajtónak a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szenátusi frakcióvezetője.
A diákok november 20-án kapják kézhez a szeptemberi és októberi ösztöndíjat. A dokumentumokat október 2-áig kell leadni az iskolák titkárságán. Idén azonban a tantárgyversenyeken jól teljesítőknek már nem jár a motiváló ösztöndíj.
szóljon hozzá!