
Bármennyire is igyekeztek a gazdák megfelelően előkészíteni a talajt az őszi búza elvetéséhez, a szárazság miatt a magvak gyéren keltek ki
Fotó: Barabás Ákos
Az átlagosnál jobb volt az idei mezőgazdasági idény Hargita megyében, a termésátlagok több növénykultúra esetében is jobbak a tavalyiaknál. Az őszi búza elvetése azonban olyan rosszul sikerült a hosszú ideje tartó csapadékhiány miatt – ami ebben az időszakban egyáltalán nem megszokott jelenség a térségben –, hogy lehet, meg kell azt ismételni a búzaföldek egy részén.
2023. november 02., 12:192023. november 02., 12:19
Nagyjából befejeződött már a termény betakarítása Hargita megyében, és az termésátlagok alapján jó idényt zárnak a gazdák, több növénykultúra esetében is nagyobb az idei hozam, mint a tavalyi. Ezek közé tartozik a Hargita megyében legfontosabb haszonnövényként számon tartott krumpli is.
– tájékoztatott Romfeld Zsolt, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője, megjegyezve, hogy az átlagtermés korábban 21 ezer kilogramm körül mozgott.
A szemes kukorica betakarítása is befejeződött már nagyjából – néhány parcellán van még folyamatban –, ebből az átlagtermés 4800 kilogramm hektáronként. Ez valamivel kevesebb a tavalyinál, akkor ugyanis 5000 kilogramm fölött volt a termésátlag. „Habár szárazság volt tavaly, de a szemes kukorica esetében akkor jobb termés volt” – mondta a mezőgazdasági igazgatóság vezetője. A cukorrépa hektáronkénti termésátlaga idén 43-45 tonna Hargita megyében.
Az őszi búza termésátlaga idén 3650 kiló volt hektáronként, az árpáé 3100, a tavaszi árpáé pedig 2750 – sorolta az adatokat Romfeld Zsolt. A takarmányként használt silókukorica termésátlaga idén 30–60 tonna között változott hektáronként. Ez alól kivételt képeznek azok a földek, amelyeken medvék által okozott terméskárok történtek, azok között ugyanis
– mutatott rá a megyei mezőgazdasági szakhatóság vezetője.
A termésátlagok jó részét tekintve összességében jobb volt az idei esztendő a tavalyinál. A mezőgazdasági idény végéről azonban ez nem mondható el – tudtuk meg Romfeld Zsolttól.
„Augusztus derekától mostanig csak jelentéktelen mennyiségű csapadék volt Hargita megyében, emiatt a föld nehezen megművelhető, a magágy is elég gyenge minőségű lett, bármennyire is igyekeztek a gazdák megfelelően előkészíteni. Emiatt
Ez még folyamatban van, ezután derül ki, hogy újravetésre szükség lesz-e, vagy elégséges csíraképes búza marad négyzetméterenként vagy hektáronként a földben. Sokan át is értékelték a jövő évi vetéstervet. Elég nagy szárazság van a megyében, hiszen több mint ötven napja nem volt csapadék” – részletezte a nehézségeket Romfeld Zsolt.
Kérdésünkre ugyanakkor elmondta: noha konkrétan erre az időszakra vonatkozó statisztikai adataik nincsenek, csak éves adatok, de a sokévi tapasztalatok alapján
Szeptembernek a fele általában esős szokott lenni, és októberben is el szokta érni a minimum 40–50 litert négyzetméterenként a csapadék mennyisége – érzékeltette azt, hogy mennyire rendhagyó az idei őszi szárazság. Hozzáfűzte azt is, hogy „beállt a pedológiai szárazság”, azaz kiszáradt a talaj felső rétege,
Az egyre gyakoribbá váló aszályos időszakok miatt már évekkel ezelőtt világossá vált, hogy a jövőben kiemelkedő fontosságúvá válik a vízmegtartó módszerek alkalmazása az agráriumban. Hargita megyében, az elképzelések szerint ezt részben tárolók kialakításával lehetne elérni, amelyekben a csapadékot és a tavaszi hólét is fel lehetne fogni és eltartalékolni a csapadékszegényebb időszakokra. Ezzel kapcsolatos kérdésünkre Romfeld Zsolt elmondta, lehetőség lesz pályázni az öntözőrendszerek kialakítására a 2023–2027-es időszakra vonatkozó új agrárstratégia részeként, ám a kiírásokra még nem került sor a Vidéki Beruházásokat Kifizető Ügynökségnél (AFIR).
A kiszámíthatóság, a megmaradás és a politikai érdekképviselet kérdései kerültek a középpontba a 35. Tusványos hagyományos nemzetpolitikai kerekasztalán, ahol magyar szervezetek vezetői értékelték közösségeik helyzetét és a jövő kihívásait.
Elfogadták a Barátok kertje és a Fűzhát övezeti rendezési terveit a csíkszeredai önkormányzati képviselők pénteki, rendkívüli ülésén. A városvezetés szerint ezzel hosszú távon új lakóövezetek kialakításának alapjait teremtették meg Csíksomlyón.
Román F–16-os vadászgép semmisített meg pénteken egy drónt, amely behatolt a román légtérbe – jelentette be Nicușor Dan államfő.
Felhőszakadásokra, viharos erejű szélre és jégesőre figyelmeztető sárga jelzésű riasztást adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Erdély, Moldva és Munténia több térségére, valamint Bukarestre.
Regisztrálniuk kell az idei végzetteknek a Hargita Megyei Munkaügyi Hivatalnál, hogy ingyenes tájékoztatást és szakmai tanácsadást, munkaközvetítést, valamint egyéb foglalkoztatás-ösztönző intézkedéseket kapjanak.
Kisteherautókkal hordták a hulladékot a közterületre, most 70 ezer lejes pénzbírságot kell kifizessenek.
A Richter-skála szerint 3,3-as erősségű földrengés történt pénteken 5 óra 19 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Miközben tavaly ilyenkor hőségriadó miatt figyelmeztettek a meteorológusok, idén pulóveres reggelre ébredtek a székelyföldiek. Július 24-én több településen alig haladta meg a hajnali hőmérséklet a 10 Celsius-fokot.
Újabb drágulás tapasztalható az üzemanyag-piacon, a benzin literenkénti ára több töltőállomáson is meghaladta a 9 lejt, a gázolaj ára pedig a 10 lejt közelíti.
Sokan még mindig tartanak a kontaktlencséktől, pedig ma már a kisgyermekektől az idősekig szinte bárki számára megoldást jelenthetnek. Bódi György, a brassói Best Optic optometristája szerint a legtöbb tévhit ideje lejárt.
szóljon hozzá!