
Bármennyire is igyekeztek a gazdák megfelelően előkészíteni a talajt az őszi búza elvetéséhez, a szárazság miatt a magvak gyéren keltek ki
Fotó: Barabás Ákos
Az átlagosnál jobb volt az idei mezőgazdasági idény Hargita megyében, a termésátlagok több növénykultúra esetében is jobbak a tavalyiaknál. Az őszi búza elvetése azonban olyan rosszul sikerült a hosszú ideje tartó csapadékhiány miatt – ami ebben az időszakban egyáltalán nem megszokott jelenség a térségben –, hogy lehet, meg kell azt ismételni a búzaföldek egy részén.
2023. november 02., 12:192023. november 02., 12:19
2023. október 31., 17:402023. október 31., 17:40
Nagyjából befejeződött már a termény betakarítása Hargita megyében, és az termésátlagok alapján jó idényt zárnak a gazdák, több növénykultúra esetében is nagyobb az idei hozam, mint a tavalyi. Ezek közé tartozik a Hargita megyében legfontosabb haszonnövényként számon tartott krumpli is.
– tájékoztatott Romfeld Zsolt, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője, megjegyezve, hogy az átlagtermés korábban 21 ezer kilogramm körül mozgott.
A szemes kukorica betakarítása is befejeződött már nagyjából – néhány parcellán van még folyamatban –, ebből az átlagtermés 4800 kilogramm hektáronként. Ez valamivel kevesebb a tavalyinál, akkor ugyanis 5000 kilogramm fölött volt a termésátlag. „Habár szárazság volt tavaly, de a szemes kukorica esetében akkor jobb termés volt” – mondta a mezőgazdasági igazgatóság vezetője. A cukorrépa hektáronkénti termésátlaga idén 43-45 tonna Hargita megyében.
Az őszi búza termésátlaga idén 3650 kiló volt hektáronként, az árpáé 3100, a tavaszi árpáé pedig 2750 – sorolta az adatokat Romfeld Zsolt. A takarmányként használt silókukorica termésátlaga idén 30–60 tonna között változott hektáronként. Ez alól kivételt képeznek azok a földek, amelyeken medvék által okozott terméskárok történtek, azok között ugyanis
– mutatott rá a megyei mezőgazdasági szakhatóság vezetője.
A termésátlagok jó részét tekintve összességében jobb volt az idei esztendő a tavalyinál. A mezőgazdasági idény végéről azonban ez nem mondható el – tudtuk meg Romfeld Zsolttól.
„Augusztus derekától mostanig csak jelentéktelen mennyiségű csapadék volt Hargita megyében, emiatt a föld nehezen megművelhető, a magágy is elég gyenge minőségű lett, bármennyire is igyekeztek a gazdák megfelelően előkészíteni. Emiatt
Ez még folyamatban van, ezután derül ki, hogy újravetésre szükség lesz-e, vagy elégséges csíraképes búza marad négyzetméterenként vagy hektáronként a földben. Sokan át is értékelték a jövő évi vetéstervet. Elég nagy szárazság van a megyében, hiszen több mint ötven napja nem volt csapadék” – részletezte a nehézségeket Romfeld Zsolt.
Kérdésünkre ugyanakkor elmondta: noha konkrétan erre az időszakra vonatkozó statisztikai adataik nincsenek, csak éves adatok, de a sokévi tapasztalatok alapján
Szeptembernek a fele általában esős szokott lenni, és októberben is el szokta érni a minimum 40–50 litert négyzetméterenként a csapadék mennyisége – érzékeltette azt, hogy mennyire rendhagyó az idei őszi szárazság. Hozzáfűzte azt is, hogy „beállt a pedológiai szárazság”, azaz kiszáradt a talaj felső rétege,
Az egyre gyakoribbá váló aszályos időszakok miatt már évekkel ezelőtt világossá vált, hogy a jövőben kiemelkedő fontosságúvá válik a vízmegtartó módszerek alkalmazása az agráriumban. Hargita megyében, az elképzelések szerint ezt részben tárolók kialakításával lehetne elérni, amelyekben a csapadékot és a tavaszi hólét is fel lehetne fogni és eltartalékolni a csapadékszegényebb időszakokra. Ezzel kapcsolatos kérdésünkre Romfeld Zsolt elmondta, lehetőség lesz pályázni az öntözőrendszerek kialakítására a 2023–2027-es időszakra vonatkozó új agrárstratégia részeként, ám a kiírásokra még nem került sor a Vidéki Beruházásokat Kifizető Ügynökségnél (AFIR).
Huszárokkal, zászlókkal és kokárdákkal, tánccal és énekkel, időnként pedig elcsendesedve ünnepelték március 15-ét Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen, a Nyergestetőn, Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen.
Felemelő volt, amikor 120 gyermek és fiatal egy hangon énekelte az „Egy szabad országért” című dalt. Ez volt a március 15-i gyergyószentmiklósi ünnepség legmeghatóbb pillanata. Az eseménynek két ország miniszterelnök-helyettesei is részesei voltak.
Székelyföld-szerte jelen voltunk a március 15-i ünnepségeken, képes anyagunkban abból adunk ízelítőt, hogy Marosvásárhelytől Csíkszeredáig, Székelyudvarhelytől Sepsiszentgyörgyig hogyan ünnepeltek a székelyek.
A kis közösségükben elismert, a magyarságért sokat tevékenykedő hétköznapi hősöket tüntettek ki vasárnap délután Könyv és Gyertya díjjal Marosvásárhelyen. Az alkalmat a legendás Szentegyházi Gyermekfilharmónia koncertje tette emlékezetessé.
Koszorúzással, beszédekkel, néptánccal és imával emlékeztek meg vasárnap késő délután Nyergestetőn az 1848–1849-es szabadságharc hőseiről. A történelmi helyszínen tartott ünnepségen több százan rótták le tiszteletüket a székely honvédek előtt.
„A magyarok Istene mindenütt ott van, ahol a világon magyarok élnek” – fogalmazott a Sepsiszentgyörgy központjában tartott március 15-i ünnepségen Répássy Róbert igazságügyi államtitkár.
Száraz növényzet gyúlt ki a Marosvásárhely közeli Jedd területén március 15-én délután. A tűzoltók nehezen megközelíthető területen küzdenek a lángokkal, amelyek már átterjedtek az erdős terület aljnövényzetére és egy hétvégi ház kerítésére is.
Katonai eledeleket idéző gulyással, történelmi visszatekintéssel és muzsikával emlékeztek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseire a gyergyószentmiklósi Népművészeti Alkotóház udvarán. Ez volt a huszadik márciusi katonaeledel-kóstoló.
Sohasem fogjuk megengedni, hogy Magyarországot gyűlölet és düh kormányozza – jelentette ki a miniszterelnök a budapesti Kossuth Lajos téren az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján mondott ünnepi beszédében.
Tűz ütött ki vasárnap délelőtt a Prahova megyei Puchenii Moșneni település műemlék templomában, nincsenek áldozatok.
szóljon hozzá!