Bevezetnék a rendszeres tesztelést a beoltatlan egészségügyi személyzet körében

Ugyanakkor, a szabályozás szerint, amennyiben az érintett alkalmazott elutasítja a rendszeres tesztelést és nem is oltatja be magát, az intézmény felbonthatja a munkaszerződését. „Ez nem éppen így működik. Nincs semmi törvényesség erre” – jelentette ki Nyula Emma, aki szerint valószínűleg szakszervezeti tiltakozást fog eredményezni az, ha a szakminisztérium a jelenlegi formában elrendeli a tesztkötelezettségről szóló intézkedést. Másrészt – adott hangot annak a véleménynek, amelyet az érintett alkalmazottak egy része képvisel –, ha végigdolgozták az elmúlt közel másfél évet a kórtermekben és nem betegedtek meg a nagyobb hullámok idején vagy elhúzták a fertőzést enyhébb tünetekkel, miért akarják most oltakozásra kötelezni?

Személyzeti kategóriánként eltérő az átoltottsági arány

Nem tudni pontosan, hogy a tervezett intézkedés hány egészségügyben dolgozót érintene Hargita megyében, tehát nem ismert a beoltatlan alkalmazottak száma, ugyanis legutóbb januárban mérték ezt fel, de azóta még sokan beoltatták magukat – tudtuk meg a Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetőjétől. Akkor hatvan százalék fölött volt a beoltottak részaránya, de amint azt Tar Gyöngyi elmondta, az arány kórházanként és személyzeti kategóriánként is nagyon eltérő volt:

A kórházak közül a megyei sürgősségi kórházban volt a legmagasabb az átoltottsági arány, illetve a maroshévízi kórházban. A székelyudvarhelyi kórházban kezdetben meglepően rosszul állt e tekintetben, de ezt annak tulajdonították, hogy – Covid-háttérkórház lévén – ott sok fertőzésgóc volt és az alkalmazottak közül elég sokan átestek a fertőzésen, ők pedig halogatták az oltás beadatását, mert még volt természetes védettségük.

„Tar Gyöngyi: nem beszélhetünk kötelezőségről”

A tesztkötelezettségről szóló intézkedéstervezettel kapcsoltban Tar Gyöngyi elmondta, ő egyáltalán nem tartja azt diszkriminatívnak, és egyetért azzal. „Ez nem kötelező. Amikor van több alternatíva, akkor nem beszélhetünk kötelezőségről. Van az ingyenes oltás alternatívája és van a saját költségre elvégzendő teszt alternatívája.

– fogalmazott az egészségügyi igazgatóág vezetője.

Tar Gyöngyi szerint a tesztelést a munkaorvostani vizsgálatokhoz lehet hasonlítani, amelyeknek a költsége szintén az érintetteket terheli. Az elv szerint abban az esetben hárul a munkáltatóra ez a költség, ha nem biztosít megfelelő védekezési, megelőzési feltételeket. Ebben az esetben biztosítják az ingyenes védőoltást, de ha valaki nem akar élni ezzel a lehetőséggel, akkor vállalnia kell a teszt költségét – mondta, hangsúlyozva, hogy a vírus delta variánsának a terjedésével ez egyre inkább egy reális problémává fog válni.

Ami pedig a fertőzésen átesett beoltatlan személyzetet illeti, a tervezet alkalmazási módszertana szerint mentesülni fognak a tesztkötelezettség alól a gyógyulástól számított 180 napig azok, akik igazoltan átestek a fertőzésen, tehát a megbetegedés idején készült teszteredménnyel tudják ezt igazolni – válaszolta az erre a személyzeti kategóriára vonatkozó kérdésünkre Tar Gyöngyi.