
Augusztus 20. Magyarország nemzeti ünnepe és hivatalos állami ünnepe az államalapítás és az államalapító I. (Szent) István király emlékére. A világ magyarsága is ünnepel
Fotó: László Ildikó
Magyarország államalapításának ünnepére készül a világ magyarsága, nem különben a székelyföldi települések többsége. Összegyűjtöttük, hogy hol milyen programra számíthatunk augusztus 20-án. Televíziós premiert is ajánlunk.
2024. augusztus 20., 08:022024. augusztus 20., 08:02
2024. augusztus 20., 08:142024. augusztus 20., 08:14
A hargitai megyeközpontban délután öt órakor kezdődik a Szent István-napi ünnepségsorozat: a Mikó-vár előtti téren ünnepi beszédek hangzanak el, ezt követi a hagyományos kenyéráldás és a Pro Urbe díjak átadása. A 17 órai eseményen közreműködik a Codex régizene-együttes.
Délután hat órakor szintén a Mikó-várnál Berecz András Kossuth-díjas énekes, mesemondó, népmesegyűjtő mesélős, éneklős előadásával folytatják az ünnepséget, az esemény az Evezők csillaga elnevezést kapta. Az ünnepség ezzel azonban nem ér véget, ugyanis a Városi Művelődési Házban 19.30-kor ingyenesen megtekinthető a Hargita Székely Néptáncszínház kÚtjaink című előadása.
A háromszéki megyeszékhely ezúttal is a kenyéráldás ünnepére fókuszál, ennek fényében a Szent József-templomban 19 órakor kenyérszentelésre hívják az érdeklődőket, ezt követően pedig ünnepi szentmisére, szintén a Szent József-templomba.
Háromszék-szerte azonban huszonhárom magaslaton őrtüzet gyújtanak az magyar államalapítás ünnepén.
A céhes városban nem készülnek külön ünnepi programmal augusztus 20-án, azonban a hagyomány szerinti háromszéki őrtűzgyújtás alól Kézdiszék sem lesz kivétel, ahol ugyanis a kézdiszentléleki Perkőn gyújtják meg a lángokat. Szintén a Perkőn délelőtt 10 órai kezdettel tartják a Szent István-napi búcsút, amikor a kézdiszentléleki templommal szembeni téren lévő Szent István -szobortól indul a zarándokok körmenete.
A székely anyavársoban a Szent István-napi ünnepség helyszínéül a Márton Áron tér szolgál, ahol 19 órakor rendezik meg az Új kenyér ünnepét. Az ünnepség keretén belül a magyar és székely himnusz hangzik majd el, továbbá udvarhelyi népdalokkal szórakoztatják az egybegyűlteket. Az este hét órai rendezvényen udvarhelyszéki, kalotaszegi és mezőségi néptáncokat is láthatunk, majd megáldják az „új kenyereket” és szétosztják a jelen lévők között.
Az ünnepség záró része 20.30-kor kezdődik, ekkor a Maros Művészegyüttes ünnepi produkciója lesz látható, végül pedig a hagyományos tűzijátékkal zárul az eseménysorozat.
Maros megye központjában a Marosvásárhelyi Várban szervezik a Szent István-napi újkenyér-ünnepet. Az eseményt ünnepi beszédek nyitják meg, majd ezt követi Mága Zoltán Liszt Ferenc-díjas hegedűművész koncertje, amelyre a belépés ingyenes.
Látványban egyedülállóra készül Budapest
A televízión keresztül Székelyföldön is ezrek követik majd a budapesti Szent István-napi tűzijátékot. A szervezők szerint a budapesti Petőfi-hídtól a Margitsziget alsó harmadáig terjedő, csaknem öt kilométer hosszú, úgynevezett látványtéren több mint negyvenötezer különálló pirotechnikai effekt jelenik meg augusztus 20-án; a tűzijáték mellett drónshow és fényfestés is lesz – tájékoztatták a szervezők az MTI-t. Azt írták, hogy az idei Szent István-napi tűzijátékot tűzmozsár, kartács, római gyertya, görögtűz, szikraszökőkút és lángeffektek teszik látványossá.

A budapesti Petőfi-hídtól a Margitsziget alsó harmadáig terjedő, csaknem öt kilométer hosszú, úgynevezett látványtéren több mint negyvenötezer különálló pirotechnikai effekt jelenik meg augusztus 20-án. A tűzijáték mellett drónshow és fényfestés is lesz.
A több mint huszonkilencezer pirotechnikai terméket mintegy ötszáz indítási pontról – köztük 9 folyami uszályról, 65 pontonról, a Szabadság, az Erzsébet- és a Margit-hídról – lövik a magasba a szakemberek, akik hat hónapja készülnek az eseményre – tették hozzá.
„A tűz és fények játéka az idén is egy, a nemzeti mesehagyományból jól ismert karakter szemszögén keresztül meséli el a magyarság történetének legfontosabb eseményeit: a csodaszarvas, Attila, Csaba királyfi, a honfoglalás és államalapító Szent István királyunk történetét. Az öreg pásztor által felvillantott mondabéli és történelmi epizódok adják a narrációval ellátott tűzijátékshow hat tételét, amit az Elek Norbert által megálmodott zenei kompozíció tesz teljessé” – írták.
A zenei aláfestésben a magyar népdalhagyomány ismert darabjai mellett a legnagyobb zeneszerzőink, Liszt Ferenc és Kodály Zoltán darabjai is felsejlenek – tették hozzá.
A TV2 levetíti a Petőfi-filmet
Az augusztus 20-i tűzijáték után közvetlenül, 22.30-tól a TV2-n lesz látható a Most vagy soha! című Petőfi-film – tájékoztatott a magyarországi kereskedelmi csatorna. A Most vagy soha! című magyar történelmi kalandfilmet Székelyföldön már több moziban is telt házzal vetítették; a film témája Petőfi Sándor és a márciusi ifjak részvétele a pesti forradalomban, 1848. március 15-én.

A film, amelyről már hetekkel a bemutatója előtt egy nemzet rendelkezett politikai alapon sommás véleménnyel – az 1848. március 15-én történt eseményeket feldolgozó Most vagy soha! vélhetően így kerül majd be a magyar mozitörténetbe.
A Hargita megyei tűzoltók összesen 18 sürgősségi esethez vonultak ki a hét első két napján, miközben 16 Ro-Alert figyelmeztetést is kiadtak a településeken megjelenő medvék miatt.
Két órára felfüggesztik tevékenységüket csütörtökön az ország igazságügyi orvosszakértői és a törvényszéki orvostani szolgálatok munkatársai. A tiltakozó akcióhoz a Hargita Megyei Törvényszéki Orvostani Szolgálat is csatlakozik.
A képviselőház szerdai ülésén döntő házként elfogadta az alapélelmiszerek árréskorlátozását december 31-éig meghosszabbító jogszabálytervezetet.
A TAROM légitársaság adóssága megközelíti a 930 millió lejt és 105 millió lejjel meghaladja a teljes vagyonát, a tavalyi évet pedig 186 millió lejes veszteséggel zárta.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szerdán az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) az ország 14 megyéjében.
Erősödött szerdán a román deviza az euróhoz képest, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank középárfolyama szerint 0,42 banival (0,08 százalékkal) 5,2344 lejre csökkent a keddi 5,2386 lejről.
A kiskérődző-pestis miatt nem lehet Maros megyéből az uniós országokba exportálni a bárány- és juhhúst, nem lehet a megyéből kivinni az állatokat, és az áthaladó állatszállítókat is le kell fertőtleníteni. Ez utóbbit a rendőrség ellenőrzi.
Az Európai Unióban 2025-ben 0,1 százalékponttal, 6 százalékra emelkedett a munkanélküliségi ráta – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Viharokra figyelmeztető elsőfokú (sárga) riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerdán.
Idén áprilisban is negatív volt a természetes szaporulat Romániában, a halálozások száma az 1,8-szorosa volt az élve születésekének.
szóljon hozzá!