Árvízvédelmi létesítményeket is veszélyeztetnek a hódok, de a cukorrépára is rákaptak

A hódok saját igényeik szerint alakítják a környezetet, de ez nemcsak kárt, veszélyt is jelent •  Fotó: Veres Nándor

A hódok saját igényeik szerint alakítják a környezetet, de ez nemcsak kárt, veszélyt is jelent

Fotó: Veres Nándor

Az elszaporodott hódállomány számos problémát okoz már évek óta Hargita megyében, főként az Olt és mellékvizei mentén. Nem csak a mezőgazdasági területeket árasztja el a hódgátak miatt felgyűlő víz, az állatok az árvízvédelmi munkálatokat, töltéseket is veszélyeztetik. Legutóbb az is kiderült, a cukorrépát is pusztítják.

Kovács Attila

2021. július 18., 17:002021. július 18., 17:00

A védettnek minősülő hódok legutóbb akkor hívták fel magukra a figyelmet, amikor idén tavasszal faágakkal zárták el a 2007-ben leürített csíkszeredai Suta-tó gátjának kifolyóját, majdnem teljesen feltöltve ezzel a tározót.

korábban írtuk

Majdnem feltelt a hódok miatt a Suta-tó, most leengedik
Majdnem feltelt a hódok miatt a Suta-tó, most leengedik

Az elmúlt néhány napban jelentősen megnőtt a Csíkszereda keleti peremén található Suta-tó vízszintje, a korábban üres, sűrű bozóttal benőtt tómeder szinte teljesen feltelt. A hódok dugaszolták el a kifolyót, ezért be kellett avatkozni, így péntektől már apad a vízszint.

A vízügyi szakemberek beavatkozása nyomán a víz kifolyt, a tónál most helyreállítási munkálat kezdődik. Abos Gábor, a Râmnicu Vâlceai központtal működő Olt Vízügyi Igazgatóság igazgatója az esettel kapcsolatban azt mondta, hogy

a tó leürítésekor nem éltek hódok a területen, és várhatóan a helyreállítás után sem lesznek, mert mély lesz a víz.

•  Fotó: Veres Nándor Galéria

Fotó: Veres Nándor

Viszont a vízügyiek számára a Olt és mellékvizei környékén évek óta problémát jelent a fákat elrágó és gátakat építő állatok tevékenysége. „Meg kellene határozni a prioritásokat, emiatt vitában vagyok a Környezetvédelmi Minisztériummal is” – említette az igazgató, aki szerint

az Olt vízgyűjtő medencéjében jelenleg több mint 270 hódgátat sikerült feltérképezni.

•  Fotó: Veres Nándor Galéria

Fotó: Veres Nándor

„Nem tudjuk, mi lesz az utólagos munkálatokkal, amelyeket el kellene végezni, mert az árvízvédelmi létesítményeket karban kell tartani. Nem lehet az, hogy gátak szakadnak el emiatt” – jelentette ki, példaként egy Kovászna megyében nemrég történt esetet hozva fel, ahol

nagy esőzések nyomán a hódok tevékenysége miatt árvízveszély volt, szivárgott a töltés.

Hozzátette, a vízügyiek igyekeznek beavatkozni, minden helyszín esetében kérik a karbantartási munkálatok engedélyeztetését.

•  Fotó: Veres Nándor Galéria

Fotó: Veres Nándor

Felmérték az állományt

Jelentős mezőgazdasági területek elárasztása is az egyik következménye a hódgátak megjelenésének a patakokban, illetve vízelvezető csatornákban. Ezt tavasszal Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter is egyre nagyobb gondnak nevezte, mivel

a hódok már több tíz hektárnyi területet hódítottak vissza a mezőgazdaságtól Hargita megyében.

Akkor az is elhangzott, hogy keresik a megoldást a problémára, és elkészült egy felmérés a Hargita megyei hódpopulációval kapcsolatosan. Erről Domokos László, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség igazgatója azt mondta, hogy

az összesítés szerint a megyében 121 élőhelyet azonosítottak, ahol hódvárak vannak, ennek alapján 358-ra becsülték a hódpopulációt.

Felcsíkon például 30 hódvárat térképeztek fel, de Gyergyószéken, és a megye északibb részén is van belőlük, egészen Borszékig, Udvarhelyszékről viszont jóval kevesebb az észlelés.

•  Fotó: Veres Nándor Galéria

Fotó: Veres Nándor

A cukorrépára is rákaptak

A csíkszentmártoni határban mintegy két hete észlelték, hogy a hódok elkezdték jelentősebb mértékben fogyasztani a cukorrépát

– erről Keresztes Vencel, a csíkszentmártoni Burgabotek Mezőgazdasági Társulás vezetője beszélt kérdésünkre.

Idézet
Most már legalább két hektárról megették a cukorrépát egy harminc hektáros parcellán. A szentmártoni és csekefalvi patakokból járnak ki, a Fiságban is vannak hódok, de ott nincs a közelben cukorrépa

– számolt be az igazgató. Védekezni nem tudnak a kártevők ellen, mert túl nagy a parcella. Keresztes szerint

tízezer lejes tételekben kellene befektetni ahhoz, hogy megfelelő hosszúságú, 2,5 kilométeres kerítést építsenek, amely megvédi a termést a hódoktól.

Kérdésünkre azt is elmondta, hogy minden alkalommal, ahogy a kár értéke növekedik, jegyzőkönyvet készítenek, és kártérítési igényt nyújtanak be az illetékesekhez.

•  Fotó: Veres Nándor Galéria

Fotó: Veres Nándor

3 hozzászólás Hozzászólások