Hirdetés
Hirdetés

Árvízvédelmi létesítményeket is veszélyeztetnek a hódok, de a cukorrépára is rákaptak

A hódok saját igényeik szerint alakítják a környezetet, de ez nemcsak kárt, veszélyt is jelent •  Fotó: Veres Nándor

A hódok saját igényeik szerint alakítják a környezetet, de ez nemcsak kárt, veszélyt is jelent

Fotó: Veres Nándor

Az elszaporodott hódállomány számos problémát okoz már évek óta Hargita megyében, főként az Olt és mellékvizei mentén. Nem csak a mezőgazdasági területeket árasztja el a hódgátak miatt felgyűlő víz, az állatok az árvízvédelmi munkálatokat, töltéseket is veszélyeztetik. Legutóbb az is kiderült, a cukorrépát is pusztítják.

Kovács Attila

2021. július 18., 17:002021. július 18., 17:00

A védettnek minősülő hódok legutóbb akkor hívták fel magukra a figyelmet, amikor idén tavasszal faágakkal zárták el a 2007-ben leürített csíkszeredai Suta-tó gátjának kifolyóját, majdnem teljesen feltöltve ezzel a tározót.

korábban írtuk

Majdnem feltelt a hódok miatt a Suta-tó, most leengedik
Majdnem feltelt a hódok miatt a Suta-tó, most leengedik

Az elmúlt néhány napban jelentősen megnőtt a Csíkszereda keleti peremén található Suta-tó vízszintje, a korábban üres, sűrű bozóttal benőtt tómeder szinte teljesen feltelt. A hódok dugaszolták el a kifolyót, ezért be kellett avatkozni, így péntektől már apad a vízszint.

A vízügyi szakemberek beavatkozása nyomán a víz kifolyt, a tónál most helyreállítási munkálat kezdődik. Abos Gábor, a Râmnicu Vâlceai központtal működő Olt Vízügyi Igazgatóság igazgatója az esettel kapcsolatban azt mondta, hogy

a tó leürítésekor nem éltek hódok a területen, és várhatóan a helyreállítás után sem lesznek, mert mély lesz a víz.

•  Fotó: Veres Nándor Galéria

Fotó: Veres Nándor

Viszont a vízügyiek számára a Olt és mellékvizei környékén évek óta problémát jelent a fákat elrágó és gátakat építő állatok tevékenysége. „Meg kellene határozni a prioritásokat, emiatt vitában vagyok a Környezetvédelmi Minisztériummal is” – említette az igazgató, aki szerint

az Olt vízgyűjtő medencéjében jelenleg több mint 270 hódgátat sikerült feltérképezni.

•  Fotó: Veres Nándor Galéria

Fotó: Veres Nándor

„Nem tudjuk, mi lesz az utólagos munkálatokkal, amelyeket el kellene végezni, mert az árvízvédelmi létesítményeket karban kell tartani. Nem lehet az, hogy gátak szakadnak el emiatt” – jelentette ki, példaként egy Kovászna megyében nemrég történt esetet hozva fel, ahol

nagy esőzések nyomán a hódok tevékenysége miatt árvízveszély volt, szivárgott a töltés.

Hozzátette, a vízügyiek igyekeznek beavatkozni, minden helyszín esetében kérik a karbantartási munkálatok engedélyeztetését.

•  Fotó: Veres Nándor Galéria

Fotó: Veres Nándor

Felmérték az állományt

Jelentős mezőgazdasági területek elárasztása is az egyik következménye a hódgátak megjelenésének a patakokban, illetve vízelvezető csatornákban. Ezt tavasszal Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter is egyre nagyobb gondnak nevezte, mivel

a hódok már több tíz hektárnyi területet hódítottak vissza a mezőgazdaságtól Hargita megyében.

Akkor az is elhangzott, hogy keresik a megoldást a problémára, és elkészült egy felmérés a Hargita megyei hódpopulációval kapcsolatosan. Erről Domokos László, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség igazgatója azt mondta, hogy

az összesítés szerint a megyében 121 élőhelyet azonosítottak, ahol hódvárak vannak, ennek alapján 358-ra becsülték a hódpopulációt.

Felcsíkon például 30 hódvárat térképeztek fel, de Gyergyószéken, és a megye északibb részén is van belőlük, egészen Borszékig, Udvarhelyszékről viszont jóval kevesebb az észlelés.

•  Fotó: Veres Nándor Galéria

Fotó: Veres Nándor

A cukorrépára is rákaptak

A csíkszentmártoni határban mintegy két hete észlelték, hogy a hódok elkezdték jelentősebb mértékben fogyasztani a cukorrépát

– erről Keresztes Vencel, a csíkszentmártoni Burgabotek Mezőgazdasági Társulás vezetője beszélt kérdésünkre.

Idézet
Most már legalább két hektárról megették a cukorrépát egy harminc hektáros parcellán. A szentmártoni és csekefalvi patakokból járnak ki, a Fiságban is vannak hódok, de ott nincs a közelben cukorrépa

– számolt be az igazgató. Védekezni nem tudnak a kártevők ellen, mert túl nagy a parcella. Keresztes szerint

tízezer lejes tételekben kellene befektetni ahhoz, hogy megfelelő hosszúságú, 2,5 kilométeres kerítést építsenek, amely megvédi a termést a hódoktól.

Kérdésünkre azt is elmondta, hogy minden alkalommal, ahogy a kár értéke növekedik, jegyzőkönyvet készítenek, és kártérítési igényt nyújtanak be az illetékesekhez.

•  Fotó: Veres Nándor Galéria

Fotó: Veres Nándor

Hirdetés

Hirdetés
3 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. május 24., vasárnap

Szuperhatalmak helyett szeretetet kért a világnak XIV. Leó pápa pünkösdvasárnap

A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.

Szuperhatalmak helyett szeretetet kért a világnak XIV. Leó pápa pünkösdvasárnap
Hirdetés
2026. május 24., vasárnap

Száz métert zuhant két turista a Bucsecs-hegységben

Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.

Száz métert zuhant két turista a Bucsecs-hegységben
2026. május 24., vasárnap

Rengett a föld pünkösdvasárnap hajnalban

A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.

Rengett a föld pünkösdvasárnap hajnalban
Rengett a föld pünkösdvasárnap hajnalban
2026. május 24., vasárnap

Rengett a föld pünkösdvasárnap hajnalban

2026. május 24., vasárnap

„A történelem szemétdombjára kerülsz előbb-utóbb” – Csoma Botond üzent Dan Tanasănak

Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását

„A történelem szemétdombjára kerülsz előbb-utóbb” – Csoma Botond  üzent Dan Tanasănak
Hirdetés
2026. május 24., vasárnap

Cristian Mungiu új filmje nyerte a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál fődíját

A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.

Cristian Mungiu új filmje nyerte a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál fődíját
2026. május 24., vasárnap

„Ezt át kell élni, szavakkal nem lehet elmondani”: zarándokok a csíksomlyói pünkösdi búcsúról – videó

Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.

„Ezt át kell élni, szavakkal nem lehet elmondani”: zarándokok a csíksomlyói pünkösdi búcsúról – videó
2026. május 24., vasárnap

Arcok a Kárpát-medence legnagyobb zarándokünnepéről

Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.

Arcok a Kárpát-medence legnagyobb zarándokünnepéről
Hirdetés
2026. május 23., szombat

Keresztek, zászlók a pünkösdi búcsúban

A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.

Keresztek, zászlók a pünkösdi búcsúban
2026. május 23., szombat

Csíksomlyó üzenete: meg kell őrizni a hitet, a családot és a keresztény értékeket

Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.

Csíksomlyó üzenete: meg kell őrizni a hitet, a családot és a keresztény értékeket
2026. május 23., szombat

Ájulás, ficam, magas vérnyomás – ezekkel a panaszokkal keresték fel a mentőket a csíksomlyói zarándokok

Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.

Ájulás, ficam, magas vérnyomás – ezekkel a panaszokkal keresték fel a mentőket a csíksomlyói zarándokok
Hirdetés