
Fotó: Kocsis B. János
Négy ország kilenc magyar nemzetiségű alkotmánybírója tanácskozott szombaton Sepsiszentgyörgyön. Elhangzott, hogy az autonómia széleskörű társadalmi konszenzuson kell alapuljon, illetve, hogy a jelenlegi román alkotmány keretein belül megvalósítható a területi autonómia.
2022. május 21., 19:192022. május 21., 19:19
2022. május 21., 19:242022. május 21., 19:24
Az I. Kárpát-medencei alkotmánybírósági konferenciát Puskás Bálint a romániai alkotmánybíróság volt tagja hagyományteremtő szándékkal kezdeményezte, a rendezvényt Kovászna Megye Tanácsa és Sepsiszentgyörgy Önkormányzata szervezte meg azzal a céllal, hogy támpontokat keressenek a Kárpát-medencei kisebbségre vonatkozó alkotmányjogi gyakorlatokban, megvizsgálják a tartományi és nemzetiségi autonómia, kisebbségvédelem, valamint demokratikus önkormányzati törekvések kérdésköreit.
A konferencián Magyarország, Románia, Szlovákia és Szerbia alkotmánybírói testületének magyar vezetői, tagjai és szakemberei találkoztak. A megnyitón Tamás Sándor, a háromszéki közgyűlés elnöke kifejtette, a kisebbségben élők számára fontos az alkotmányos rend, a romániai magyarság száz éve él kisebbségi sorban, ezalatt megtapasztaltuk az egyéni és a nemzeti közösséget ért jogsérelmeket is, ilyen esetekben támpontokat, szövetségeseket keresünk, az alkotmányhoz, az alkotmánybírósághoz fordulunk. Sulyok Tamás, a magyar Alkotmánybíróság elnöke köszöntőbeszédében rámutatott, Európában az alkotmánybíróságok akkor tudnak fennmaradni, ha fokozzák az együttműködésüket, a Kárpát-medencében szerencsére több ország alkotmánybíróságának tagjaival közös anyanyelven tudnak kommunikálni, ez megteremti a közvetlen párbeszéd lehetőségét, erősíti a bíróságok kapcsolatát.
Az első panel a kisebbség és az autonómia kérdéskörére fókuszált, Sulyok Tamás bevezetőjében leszögezte,
Korhecz Tamás, a szerb alkotmánybíróság magyar tagja elmondta, Vajdaság tartomány minisztereként húsz évvel ezelőtt járt Székelyföldön, a fejlődés sokkal nagyobb, mint ahogy azt az itt élők érzékelik. Előadásában kifejtette, a szerb alkotmányban a területi és a nemzetiségi autonómia is szerepel. Közel 50 rendelkezés szól a nemzetiségi jogokról, ám ez nem azt jelenti, hogy Szerbia a nemzetiségek Eldorádója, mert a terjengősséget nem követte a jogalkotás precizitása, ezért sok az értelmezhetőség. „Fontos, hogy az autonómiával kapcsolatos döntés széleskörű társadalmi konszenzuson alapuljon” – szögezte le Korhecz Tamás.
Varga Attila, a román alkotmánybíróság magyar tagja két esetgyakorlatban ismertette a jogállamfelfogást és értelmezést. Felidézte, Antal Árpád Sepsiszentgyörgy polgármestere az Alkotmánybírósághoz fordult, amikor a március 15-én kifüggesztett magyar zászlók miatt a prefektus megbírságolta, keresetét a bíróság 8:1 arányban elutasította. Akkor Varga Attila különvélemény fogalmazott meg, arra hivatkozva, hogy a zászló- és nyelvhasználati törvény, ami alapján a prefektúra bírságolt, nem a kisebbségek szimbólumairól, hanem az államközi kapcsolatokról szól, másrészt, hogy évek óta ünnepel magyar zászlókkal a romániai magyar közösség március 15-én, nem Antal Árpád volt az első.
A másik esettanulmányban Varga Attila azt ismertette, amikor az ellenzék az alkotmánybíróságon támadta meg a törvényt, amely szerint ahol a kisebbségek aránya meghaladja a 20 százalékot az egészségügyi intézményekben, a kisebbségek nyelvét ismerő szakembereket kell alkalmazni, ezt az alkotmánybíróság visszautasította, és azt is megjegyezték, hogy
Puskás Bálint előadásában azt boncolgatta, új alkotmányra lenen szükség, vagy a jelenlegi alaptörvény keretei között is megvalósítható a területi autonómia. A volt alkotmánybíró álláspontja szerint
Felidézte, a román törvényhozás négy alkalommal utasította el az autonómiastatútumot, ám az a jelenlegi formájában alkotmányos szempontból sem elfogadható. Kifejtette, az alkotmány ugyanis meghatározza milyen közigazgatási egységek vannak az országon belül, a statútumban pedig széki közigazgatási beosztás szerepel. Vagy az alkotmányt, vagy a statútumot kell módosítani, mutatott rá Puskás Bálint. Hozzátette, a helyi autonómiát több törvény is szabályozza, a területi autonómia pedig több ponton megegyezik a helyi autonómia elvével, ezeket lehetne érvényesíteni. Többek között a helyi autonómia jogrendszere kizárja az alárendeltséget a központi, megyei és a helyi hatóságok között, szabályozza a pénzügyi forrásokat, a saját bevételeket, innen már csak egy lépés a területi autonómia. Ez nem jelentené sem az állam feloszlását, sem az autonóm terület függetlenségét, hanem egy sajátos közigazgatási jogállást, szögezte le Puskás Bálint.
Vörös beavatkozási tervet léptettek életbe kedden este, miután a tengerparti Saturn üdülőhely egyik szállodájában több tucatnyian rosszullétre panaszkodtak – közölte a katasztrófavédelem.
Mezőgazdasági területre zuhant drónroncsokat fedeztek fel kedden Romániában, a moldovai határtól 23 kilométerre lévő, Vaslui megyei Viisoara térségében. A roncsokat tűzszerészek a helyszínen felrobbantották.
Petíciót adtak le a kányádi gazdák a helyi önkormányzatnál, mivel nem szeretnék, ha a Harvíz Rt. biztosítaná az ivóvíz-szolgáltatást. Egyebek mellett ugyanis a drágulástól tartanak. A polgármester részletezte, hogy erre miért nincs más lehetőség.
Miután három párt is miniszterelnök-jelöltként támogatta, Siegfried Mureșan teljesen eltűnt a nyilvánosságból, ahelyett, hogy parlamenti többséget próbált volna kialakítani – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ szóvivője.
Marosvásárhely csatlakozott a szecessziós örökséget népszerűsítő európai hálózatokhoz, hogy népszerűsíteni tudja a város épített örökségét.
Angela Merkel volt német kancellárt fogadta kedden a Cotroceni-palotában Nicușor Dan államfő. A volt német kancellár könyvbemutatóra érkezett Romániába.
Az RMDSZ parlamenti frakciói keddi együttes ülésükön nem foglaltak állást egy jövőbeli kormány támogatásáról, mivel az államfő még nem nevesített miniszterelnök-jelöltet – közölte Csoma Botond, a szövetség képviselőházi frakcióvezetője.
A jövő évi érettségi kompetenciavizsgáit április 12-23. között tartják – jelentette be kedden az oktatási minisztérium. A közlemény szerint a nyári érettségi írásbeli vizsgáit június 14-18. között szervezik meg.
Négy támogatási program indul közel 180 millió eurós keretösszeggel: a sertés- és szarvasmarhatartók már igényelhetik a támogatást, a kisgazdaságok, a virág- és gyógynövénytermesztők számára is pályázati lehetőség nyílik.
szóljon hozzá!