
Fotó: Kocsis B. János
Négy ország kilenc magyar nemzetiségű alkotmánybírója tanácskozott szombaton Sepsiszentgyörgyön. Elhangzott, hogy az autonómia széleskörű társadalmi konszenzuson kell alapuljon, illetve, hogy a jelenlegi román alkotmány keretein belül megvalósítható a területi autonómia.
2022. május 21., 19:192022. május 21., 19:19
2022. május 21., 19:242022. május 21., 19:24
Az I. Kárpát-medencei alkotmánybírósági konferenciát Puskás Bálint a romániai alkotmánybíróság volt tagja hagyományteremtő szándékkal kezdeményezte, a rendezvényt Kovászna Megye Tanácsa és Sepsiszentgyörgy Önkormányzata szervezte meg azzal a céllal, hogy támpontokat keressenek a Kárpát-medencei kisebbségre vonatkozó alkotmányjogi gyakorlatokban, megvizsgálják a tartományi és nemzetiségi autonómia, kisebbségvédelem, valamint demokratikus önkormányzati törekvések kérdésköreit.
A konferencián Magyarország, Románia, Szlovákia és Szerbia alkotmánybírói testületének magyar vezetői, tagjai és szakemberei találkoztak. A megnyitón Tamás Sándor, a háromszéki közgyűlés elnöke kifejtette, a kisebbségben élők számára fontos az alkotmányos rend, a romániai magyarság száz éve él kisebbségi sorban, ezalatt megtapasztaltuk az egyéni és a nemzeti közösséget ért jogsérelmeket is, ilyen esetekben támpontokat, szövetségeseket keresünk, az alkotmányhoz, az alkotmánybírósághoz fordulunk. Sulyok Tamás, a magyar Alkotmánybíróság elnöke köszöntőbeszédében rámutatott, Európában az alkotmánybíróságok akkor tudnak fennmaradni, ha fokozzák az együttműködésüket, a Kárpát-medencében szerencsére több ország alkotmánybíróságának tagjaival közös anyanyelven tudnak kommunikálni, ez megteremti a közvetlen párbeszéd lehetőségét, erősíti a bíróságok kapcsolatát.
Az első panel a kisebbség és az autonómia kérdéskörére fókuszált, Sulyok Tamás bevezetőjében leszögezte,
Korhecz Tamás, a szerb alkotmánybíróság magyar tagja elmondta, Vajdaság tartomány minisztereként húsz évvel ezelőtt járt Székelyföldön, a fejlődés sokkal nagyobb, mint ahogy azt az itt élők érzékelik. Előadásában kifejtette, a szerb alkotmányban a területi és a nemzetiségi autonómia is szerepel. Közel 50 rendelkezés szól a nemzetiségi jogokról, ám ez nem azt jelenti, hogy Szerbia a nemzetiségek Eldorádója, mert a terjengősséget nem követte a jogalkotás precizitása, ezért sok az értelmezhetőség. „Fontos, hogy az autonómiával kapcsolatos döntés széleskörű társadalmi konszenzuson alapuljon” – szögezte le Korhecz Tamás.
Varga Attila, a román alkotmánybíróság magyar tagja két esetgyakorlatban ismertette a jogállamfelfogást és értelmezést. Felidézte, Antal Árpád Sepsiszentgyörgy polgármestere az Alkotmánybírósághoz fordult, amikor a március 15-én kifüggesztett magyar zászlók miatt a prefektus megbírságolta, keresetét a bíróság 8:1 arányban elutasította. Akkor Varga Attila különvélemény fogalmazott meg, arra hivatkozva, hogy a zászló- és nyelvhasználati törvény, ami alapján a prefektúra bírságolt, nem a kisebbségek szimbólumairól, hanem az államközi kapcsolatokról szól, másrészt, hogy évek óta ünnepel magyar zászlókkal a romániai magyar közösség március 15-én, nem Antal Árpád volt az első.
A másik esettanulmányban Varga Attila azt ismertette, amikor az ellenzék az alkotmánybíróságon támadta meg a törvényt, amely szerint ahol a kisebbségek aránya meghaladja a 20 százalékot az egészségügyi intézményekben, a kisebbségek nyelvét ismerő szakembereket kell alkalmazni, ezt az alkotmánybíróság visszautasította, és azt is megjegyezték, hogy
Puskás Bálint előadásában azt boncolgatta, új alkotmányra lenen szükség, vagy a jelenlegi alaptörvény keretei között is megvalósítható a területi autonómia. A volt alkotmánybíró álláspontja szerint
Felidézte, a román törvényhozás négy alkalommal utasította el az autonómiastatútumot, ám az a jelenlegi formájában alkotmányos szempontból sem elfogadható. Kifejtette, az alkotmány ugyanis meghatározza milyen közigazgatási egységek vannak az országon belül, a statútumban pedig széki közigazgatási beosztás szerepel. Vagy az alkotmányt, vagy a statútumot kell módosítani, mutatott rá Puskás Bálint. Hozzátette, a helyi autonómiát több törvény is szabályozza, a területi autonómia pedig több ponton megegyezik a helyi autonómia elvével, ezeket lehetne érvényesíteni. Többek között a helyi autonómia jogrendszere kizárja az alárendeltséget a központi, megyei és a helyi hatóságok között, szabályozza a pénzügyi forrásokat, a saját bevételeket, innen már csak egy lépés a területi autonómia. Ez nem jelentené sem az állam feloszlását, sem az autonóm terület függetlenségét, hanem egy sajátos közigazgatási jogállást, szögezte le Puskás Bálint.
Sáncba borult autóhoz riasztották a dédai tűzoltóság munkatársait csütörtökön este: a balesetben egy kiskorú sérült súlyosan.
Augusztus 20-án nagy közösségben ünnepelték meg a sepsiszentgyörgyiek államalapító Szent István királyunkat, egyúttal az új kenyeret is a Szent József templom udvarán megtartott ökumenikus ünnepségen.
Amikor megtörjük a kenyeret és megosztjuk egymással, akkor azt fejezzük ki, hogy egy közösséghez tartozunk – hangzott el a székelyudvarhelyi Jézus-kápolnánál a magyar államalapítás és az új kenyér napján tartott ünnepségen.
A volt kormánykoalíció vezetői jövő héten ismét egyeztetnek Nicușor Dan államfővel a közalkalmazotti bértörvény tervezetéről - jelentette be Radu Burnete elnöki tanácsadó a Cotroceni-palotában tartott csütörtöki megbeszélés után.
Augusztus 20-án, Szent István és az Új kenyér ünnepén idén is összegyűlt a marosvásárhelyi magyarság egy része, hogy áldást kérjenek a magyar népre és az új kenyérre, amely összeköt bennünket vallási és közösségi hovatartozástól függetlenül.
Előzetes letartóztatásban marad az a hét személy, akik botokkal, fejszékkel és kövekkel támadtak rá a Kolozs megyei mentőszolgálat munkatársaira a Récekeresztúr községhez tartozó Kecskehátán – döntött csütörtökön a Kolozs megyei törvényszék.
Megkéselte apját egy 13 éves lány a Temes megyei Bogároson (Bulgăruș), miután a férfi késsel támadt a gyermek édesanyjára – közölte a Temes megyei rendőrség.
Az államalapító Szent István királyra emlékeztek augusztus 20-án Csíkszeredában. A Mikó-vár udvarán tartott ünnepségen a magyar államiság és a keresztény örökség mellett a közösség összetartó ereje, valamint az új kenyér is a középpontba került.
Az Európai Bizottság szerint nincs ok aggodalomra az unió gázellátásának biztonságával kapcsolatban a téli szezon előtt, a gáztározók töltöttsége csaknem 62 százalékos – közölte csütörtökön Eva Hrncirova, a brüsszeli testület illetékes szóvivője.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
szóljon hozzá!