
Fotó: Kocsis B. János
Négy ország kilenc magyar nemzetiségű alkotmánybírója tanácskozott szombaton Sepsiszentgyörgyön. Elhangzott, hogy az autonómia széleskörű társadalmi konszenzuson kell alapuljon, illetve, hogy a jelenlegi román alkotmány keretein belül megvalósítható a területi autonómia.
2022. május 21., 19:192022. május 21., 19:19
2022. május 21., 19:242022. május 21., 19:24
Az I. Kárpát-medencei alkotmánybírósági konferenciát Puskás Bálint a romániai alkotmánybíróság volt tagja hagyományteremtő szándékkal kezdeményezte, a rendezvényt Kovászna Megye Tanácsa és Sepsiszentgyörgy Önkormányzata szervezte meg azzal a céllal, hogy támpontokat keressenek a Kárpát-medencei kisebbségre vonatkozó alkotmányjogi gyakorlatokban, megvizsgálják a tartományi és nemzetiségi autonómia, kisebbségvédelem, valamint demokratikus önkormányzati törekvések kérdésköreit.
A konferencián Magyarország, Románia, Szlovákia és Szerbia alkotmánybírói testületének magyar vezetői, tagjai és szakemberei találkoztak. A megnyitón Tamás Sándor, a háromszéki közgyűlés elnöke kifejtette, a kisebbségben élők számára fontos az alkotmányos rend, a romániai magyarság száz éve él kisebbségi sorban, ezalatt megtapasztaltuk az egyéni és a nemzeti közösséget ért jogsérelmeket is, ilyen esetekben támpontokat, szövetségeseket keresünk, az alkotmányhoz, az alkotmánybírósághoz fordulunk. Sulyok Tamás, a magyar Alkotmánybíróság elnöke köszöntőbeszédében rámutatott, Európában az alkotmánybíróságok akkor tudnak fennmaradni, ha fokozzák az együttműködésüket, a Kárpát-medencében szerencsére több ország alkotmánybíróságának tagjaival közös anyanyelven tudnak kommunikálni, ez megteremti a közvetlen párbeszéd lehetőségét, erősíti a bíróságok kapcsolatát.
Az első panel a kisebbség és az autonómia kérdéskörére fókuszált, Sulyok Tamás bevezetőjében leszögezte,
Korhecz Tamás, a szerb alkotmánybíróság magyar tagja elmondta, Vajdaság tartomány minisztereként húsz évvel ezelőtt járt Székelyföldön, a fejlődés sokkal nagyobb, mint ahogy azt az itt élők érzékelik. Előadásában kifejtette, a szerb alkotmányban a területi és a nemzetiségi autonómia is szerepel. Közel 50 rendelkezés szól a nemzetiségi jogokról, ám ez nem azt jelenti, hogy Szerbia a nemzetiségek Eldorádója, mert a terjengősséget nem követte a jogalkotás precizitása, ezért sok az értelmezhetőség. „Fontos, hogy az autonómiával kapcsolatos döntés széleskörű társadalmi konszenzuson alapuljon” – szögezte le Korhecz Tamás.
Varga Attila, a román alkotmánybíróság magyar tagja két esetgyakorlatban ismertette a jogállamfelfogást és értelmezést. Felidézte, Antal Árpád Sepsiszentgyörgy polgármestere az Alkotmánybírósághoz fordult, amikor a március 15-én kifüggesztett magyar zászlók miatt a prefektus megbírságolta, keresetét a bíróság 8:1 arányban elutasította. Akkor Varga Attila különvélemény fogalmazott meg, arra hivatkozva, hogy a zászló- és nyelvhasználati törvény, ami alapján a prefektúra bírságolt, nem a kisebbségek szimbólumairól, hanem az államközi kapcsolatokról szól, másrészt, hogy évek óta ünnepel magyar zászlókkal a romániai magyar közösség március 15-én, nem Antal Árpád volt az első.
A másik esettanulmányban Varga Attila azt ismertette, amikor az ellenzék az alkotmánybíróságon támadta meg a törvényt, amely szerint ahol a kisebbségek aránya meghaladja a 20 százalékot az egészségügyi intézményekben, a kisebbségek nyelvét ismerő szakembereket kell alkalmazni, ezt az alkotmánybíróság visszautasította, és azt is megjegyezték, hogy
Puskás Bálint előadásában azt boncolgatta, új alkotmányra lenen szükség, vagy a jelenlegi alaptörvény keretei között is megvalósítható a területi autonómia. A volt alkotmánybíró álláspontja szerint
Felidézte, a román törvényhozás négy alkalommal utasította el az autonómiastatútumot, ám az a jelenlegi formájában alkotmányos szempontból sem elfogadható. Kifejtette, az alkotmány ugyanis meghatározza milyen közigazgatási egységek vannak az országon belül, a statútumban pedig széki közigazgatási beosztás szerepel. Vagy az alkotmányt, vagy a statútumot kell módosítani, mutatott rá Puskás Bálint. Hozzátette, a helyi autonómiát több törvény is szabályozza, a területi autonómia pedig több ponton megegyezik a helyi autonómia elvével, ezeket lehetne érvényesíteni. Többek között a helyi autonómia jogrendszere kizárja az alárendeltséget a központi, megyei és a helyi hatóságok között, szabályozza a pénzügyi forrásokat, a saját bevételeket, innen már csak egy lépés a területi autonómia. Ez nem jelentené sem az állam feloszlását, sem az autonóm terület függetlenségét, hanem egy sajátos közigazgatási jogállást, szögezte le Puskás Bálint.
J.D. Vance amerikai alelnök azt a meggyőződését fejezte ki amerikai idő szerint hétfőn, hogy az amerikai kormányzat bizonyosan jól együtt tud majd dolgozni Magyarország következő miniszterelnökével.
Közzétette a levélszavazatok pártonkénti megoszlását a Nemzeti Választási Iroda: a magyar országgyűlési választáson összesen 256 233 érvényes levélszavazatot adtak le.
A februári 9,31 százalékról márciusban 9,87 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Véget ért a tavaszi vakáció, a tanulóknak szerdától folytatódik a tanítás.
Újabb Ro-Alert üzenetet kaptak keddre virradóra a Tulcea megye Ukrajnával határos térségének lakói az orosz-ukrán háborúval összefüggésben.
Kezdetét vette április 14-én Csíksomlyón a Szent Antal nagykilenced, amely kilenc héten át, egészen június 9-ig hívja közös imádságra a híveket a kegytemplomban.
Kezdődik a munka, újjászervezzük magunkat és küzdünk tovább a magyar emberekért - írta Orbán Viktor miniszterelnök Facebook-bejegyzésében hétfőn este. Közölte azt is, hogy április 28-án választmányi ülést tartanak.
A gazdák közel 20 százalékának az idei támogatásigénylési kérelmét már iktatták a Hargita megyei APIA-nál. Ez egyelőre a szükségesnél ugyan kevesebb, de a megyei ügynökség vezetője szerint a határidő végére garantáltan minden gazda sorra kerül.
Telefonon beszélt Magyar Péter, az országgyűlési választáson győztes Tisza Párt elnöke hétfőn Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel. A kormányfői poszt várományosa közölte: megállapodtak, hogy jövő héten személyesen folytatják az egyeztetést Budapesten.
Noha korábban úgy tűnt, hogy akár 24 alkalmazottat is el kell bocsátani a csíkszeredai polgármesteri hivataltól a létszámcsökkentésre vonatkozó jogszabály miatt, végül csak a be nem töltött állásokat szüntetik meg, elbocsátás nem lesz.
szóljon hozzá!