
Fotó: Kocsis B. János
Négy ország kilenc magyar nemzetiségű alkotmánybírója tanácskozott szombaton Sepsiszentgyörgyön. Elhangzott, hogy az autonómia széleskörű társadalmi konszenzuson kell alapuljon, illetve, hogy a jelenlegi román alkotmány keretein belül megvalósítható a területi autonómia.
2022. május 21., 19:192022. május 21., 19:19
2022. május 21., 19:242022. május 21., 19:24
Az I. Kárpát-medencei alkotmánybírósági konferenciát Puskás Bálint a romániai alkotmánybíróság volt tagja hagyományteremtő szándékkal kezdeményezte, a rendezvényt Kovászna Megye Tanácsa és Sepsiszentgyörgy Önkormányzata szervezte meg azzal a céllal, hogy támpontokat keressenek a Kárpát-medencei kisebbségre vonatkozó alkotmányjogi gyakorlatokban, megvizsgálják a tartományi és nemzetiségi autonómia, kisebbségvédelem, valamint demokratikus önkormányzati törekvések kérdésköreit.
A konferencián Magyarország, Románia, Szlovákia és Szerbia alkotmánybírói testületének magyar vezetői, tagjai és szakemberei találkoztak. A megnyitón Tamás Sándor, a háromszéki közgyűlés elnöke kifejtette, a kisebbségben élők számára fontos az alkotmányos rend, a romániai magyarság száz éve él kisebbségi sorban, ezalatt megtapasztaltuk az egyéni és a nemzeti közösséget ért jogsérelmeket is, ilyen esetekben támpontokat, szövetségeseket keresünk, az alkotmányhoz, az alkotmánybírósághoz fordulunk. Sulyok Tamás, a magyar Alkotmánybíróság elnöke köszöntőbeszédében rámutatott, Európában az alkotmánybíróságok akkor tudnak fennmaradni, ha fokozzák az együttműködésüket, a Kárpát-medencében szerencsére több ország alkotmánybíróságának tagjaival közös anyanyelven tudnak kommunikálni, ez megteremti a közvetlen párbeszéd lehetőségét, erősíti a bíróságok kapcsolatát.
Az első panel a kisebbség és az autonómia kérdéskörére fókuszált, Sulyok Tamás bevezetőjében leszögezte,
Korhecz Tamás, a szerb alkotmánybíróság magyar tagja elmondta, Vajdaság tartomány minisztereként húsz évvel ezelőtt járt Székelyföldön, a fejlődés sokkal nagyobb, mint ahogy azt az itt élők érzékelik. Előadásában kifejtette, a szerb alkotmányban a területi és a nemzetiségi autonómia is szerepel. Közel 50 rendelkezés szól a nemzetiségi jogokról, ám ez nem azt jelenti, hogy Szerbia a nemzetiségek Eldorádója, mert a terjengősséget nem követte a jogalkotás precizitása, ezért sok az értelmezhetőség. „Fontos, hogy az autonómiával kapcsolatos döntés széleskörű társadalmi konszenzuson alapuljon” – szögezte le Korhecz Tamás.
Varga Attila, a román alkotmánybíróság magyar tagja két esetgyakorlatban ismertette a jogállamfelfogást és értelmezést. Felidézte, Antal Árpád Sepsiszentgyörgy polgármestere az Alkotmánybírósághoz fordult, amikor a március 15-én kifüggesztett magyar zászlók miatt a prefektus megbírságolta, keresetét a bíróság 8:1 arányban elutasította. Akkor Varga Attila különvélemény fogalmazott meg, arra hivatkozva, hogy a zászló- és nyelvhasználati törvény, ami alapján a prefektúra bírságolt, nem a kisebbségek szimbólumairól, hanem az államközi kapcsolatokról szól, másrészt, hogy évek óta ünnepel magyar zászlókkal a romániai magyar közösség március 15-én, nem Antal Árpád volt az első.
A másik esettanulmányban Varga Attila azt ismertette, amikor az ellenzék az alkotmánybíróságon támadta meg a törvényt, amely szerint ahol a kisebbségek aránya meghaladja a 20 százalékot az egészségügyi intézményekben, a kisebbségek nyelvét ismerő szakembereket kell alkalmazni, ezt az alkotmánybíróság visszautasította, és azt is megjegyezték, hogy
Puskás Bálint előadásában azt boncolgatta, új alkotmányra lenen szükség, vagy a jelenlegi alaptörvény keretei között is megvalósítható a területi autonómia. A volt alkotmánybíró álláspontja szerint
Felidézte, a román törvényhozás négy alkalommal utasította el az autonómiastatútumot, ám az a jelenlegi formájában alkotmányos szempontból sem elfogadható. Kifejtette, az alkotmány ugyanis meghatározza milyen közigazgatási egységek vannak az országon belül, a statútumban pedig széki közigazgatási beosztás szerepel. Vagy az alkotmányt, vagy a statútumot kell módosítani, mutatott rá Puskás Bálint. Hozzátette, a helyi autonómiát több törvény is szabályozza, a területi autonómia pedig több ponton megegyezik a helyi autonómia elvével, ezeket lehetne érvényesíteni. Többek között a helyi autonómia jogrendszere kizárja az alárendeltséget a központi, megyei és a helyi hatóságok között, szabályozza a pénzügyi forrásokat, a saját bevételeket, innen már csak egy lépés a területi autonómia. Ez nem jelentené sem az állam feloszlását, sem az autonóm terület függetlenségét, hanem egy sajátos közigazgatási jogállást, szögezte le Puskás Bálint.
A vakációs utalványok értéke egy évre legalább 2500 lej kellene hogy legyen, ennyi ugyanis a turisztikai csomag átlagára, amelyet a romániaiak a turisztikai irodákon keresztül megvásárolnak – jelentette ki Cristian Bărhălescu.
Megszüntette Bús Balázs, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) volt alelnökének letartóztatását a Kecskeméti Törvényszék, és elrendelte a volt óbudai fideszes polgármester bűnügyi felügyeletét – közölte a törvényszék sajtóosztálya szombaton az MTI-vel.
Jövő szombaton tartja országos tisztújító választmányát a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) Budapesten, Semjén Zsolt távozását követően.
A Román Rendőrség fegyverek, robbanóanyagok és veszélyes anyagok osztályának rendőrei több mint tíz tonna pirotechnikai terméket foglaltak le a szeptember 21. és november 19. között végrehajtott akciók nyomán.
Meghalt egy traktorvezető egy balesetben, amelyben egy személyautó is érintett volt.
A Richter-skála szerinti 3,6-os erősségű földrengés volt szombatra virradóan Vrancea megyében.
Felerősödik a cél, havazhat a hegyekben és a látótávolság is csökkenhet az utakon szombaton és vasárnap – figyelmeztet a Hargita megyei katasztrófavédelem.
Románia 2007 és 2026 szeptembere között 117,66 milliárd eurót kapott az Európai Unió költségvetéséből, miközben 38,81 milliárd eurót fizetett be, közel 79 milliárd euróval több uniós forráshoz jutott, mint amennyivel hozzájárult a közös büdzséhez.
Hétfőre halasztotta a bukaresti ítélőtábla a döntést a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) fellebbezéséről, amelyet a Călin Georgescu házi őrizetét elrendelő határozat ellen nyújtott be a vádhatóság.
A kormány még az év vége előtt a parlament elé terjeszti a 2027-es állami költségvetést – jelentette be pénteken Dan Cărbunaru.
szóljon hozzá!