Korhecz Tamás, a szerb alkotmánybíróság magyar tagja elmondta, Vajdaság tartomány minisztereként húsz évvel ezelőtt járt Székelyföldön, a fejlődés sokkal nagyobb, mint ahogy azt az itt élők érzékelik. Előadásában kifejtette, a szerb alkotmányban a területi és a nemzetiségi autonómia is szerepel. Közel 50 rendelkezés szól a nemzetiségi jogokról, ám ez nem azt jelenti, hogy Szerbia a nemzetiségek Eldorádója, mert a terjengősséget nem követte a jogalkotás precizitása, ezért sok az értelmezhetőség. „Fontos, hogy az autonómiával kapcsolatos döntés széleskörű társadalmi konszenzuson alapuljon” – szögezte le Korhecz Tamás.

Esettanulmányok Romániából

Varga Attila, a román alkotmánybíróság magyar tagja két esetgyakorlatban ismertette a jogállamfelfogást és értelmezést. Felidézte, Antal Árpád Sepsiszentgyörgy polgármestere az Alkotmánybírósághoz fordult, amikor a március 15-én kifüggesztett magyar zászlók miatt a prefektus megbírságolta, keresetét a bíróság 8:1 arányban elutasította. Akkor Varga Attila különvélemény fogalmazott meg, arra hivatkozva, hogy a zászló- és nyelvhasználati törvény, ami alapján a prefektúra bírságolt, nem a kisebbségek szimbólumairól, hanem az államközi kapcsolatokról szól, másrészt, hogy évek óta ünnepel magyar zászlókkal a romániai magyar közösség március 15-én, nem Antal Árpád volt az első.

A másik esettanulmányban Varga Attila azt ismertette, amikor az ellenzék az alkotmánybíróságon támadta meg a törvényt, amely szerint ahol a kisebbségek aránya meghaladja a 20 százalékot az egészségügyi intézményekben, a kisebbségek nyelvét ismerő szakembereket kell alkalmazni, ezt az alkotmánybíróság visszautasította, és azt is megjegyezték, hogy

Puskás Bálint előadásában azt boncolgatta, új alkotmányra lenen szükség, vagy a jelenlegi alaptörvény keretei között is megvalósítható a területi autonómia. A volt alkotmánybíró álláspontja szerint

Felidézte, a román törvényhozás négy alkalommal utasította el az autonómiastatútumot, ám az a jelenlegi formájában alkotmányos szempontból sem elfogadható. Kifejtette, az alkotmány ugyanis meghatározza milyen közigazgatási egységek vannak az országon belül, a statútumban pedig széki közigazgatási beosztás szerepel. Vagy az alkotmányt, vagy a statútumot kell módosítani, mutatott rá Puskás Bálint. Hozzátette, a helyi autonómiát több törvény is szabályozza, a területi autonómia pedig több ponton megegyezik a helyi autonómia elvével, ezeket lehetne érvényesíteni. Többek között a helyi autonómia jogrendszere kizárja az alárendeltséget a központi, megyei és a helyi hatóságok között, szabályozza a pénzügyi forrásokat, a saját bevételeket, innen már csak egy lépés a területi autonómia. Ez nem jelentené sem az állam feloszlását, sem az autonóm terület függetlenségét, hanem egy sajátos közigazgatási jogállást, szögezte le Puskás Bálint.