Nem mindegy, mennyit fizetünk az áramért. Tájékozódni kell, mielőtt új szerződés mellett döntünk
Fotó: Barabás Ákos
Az elmúlt hetekben egyre többet hallhattunk a hazai villamosenergia-piac liberalizációjáról, folyamatosan arra buzdítanak, hogy kössünk új szerződést, és folyton újabb és újabb ajánlatokkal találkozhatunk. De mit is jelent pontosan az árliberalizáció, honnan tudhatjuk, hogy melyik szolgáltatót érdemes választani, és mire érdemes odafigyelni az új szerződés megkötésekor?
2021. január 12., 21:472021. január 12., 21:47
Teljesen liberalizálták január elsejétől a romániai villamosenergia-piacot, ami azt jelenti, hogy a fogyasztóknak már nem az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) által rögzített árakat kell fizetniük, hanem amelyet a szabadpiacról választanak. Mivel a váltás gyorsan jött és felkészületlenül érte a fogyasztókat, egy jogszabályjavaslat értelmében március 31-ig tolnák ki azt a határidőt, amíg a lakossági fogyasztók szabadpiaci szerződést köthetnek a jelenlegi vagy egy új szolgáltatóval. Ez azért fontos, mert
A téma kapcsán viszont rengeteg a kérdés, és nehéz eldönteni, melyik szolgáltatót érdemes választani. A helyzet tisztázása érdekében egy csíkszeredai villamosmérnökkel beszélgettünk.
Mint a szakember elöljáróban elmondta, az ANRE több módosítást is eszközölt a tavalyi év végén, amelyek a hálózatüzemeltetőket, a szolgáltatókat és a fogyasztókat is érintették.
– mutatott rá. Hozzátette: minden a hálózatüzemeltetőkkel kezdődik. Ők azok, akik ki- és bekapcsolnak áramszünet esetén, ha valakinél bármilyen gond van, kimennek és elhárítják a hibát. Az, hogy hol ki a hálózatüzemeltető, régiónként változik.
A moldvai rész például az E.ON-nál van, a Bánság az Enelnél, az ország déli része pedig a CEZ-nél. A három Electrica Rt. (Észak- és Dél-Erdély, illetve Észak-Munténia) január elsejétől egyesült Distributie Energie Electrică România (DEER) néven, az ország közepe – beleértve Székelyföldet is – üzemeltetési szempontból az ő kezében van.
Fontos ugyanakkor, hogy
Ennek oka, hogy a hálózat komplexitása változik: nem mindegy, hogy egy bukaresti hálózatról beszélünk, ahol több elosztóállomás és kábelhálózat van, vagy egy dél-erdélyi hálózatról, amely hegyvidéki, ezáltal sokkal több a légi hálózat és távolabb vannak az elosztóállomások. Hargita megyében például 13 elosztóállomás van, az elosztóhálózat java része viszont légi. A hálózatüzemeltetőket azonban nem szabad összetéveszteni a szolgáltatókkal. Utóbbiak azok, akik eladják a villanyt, és a számlát kiküldik. Külsős cégek, akik bárhol értékesíthetnek az országban.
A szakember a továbbiakban betekintést nyújtott a háttérben lévő folyamatokba is. Mint elárulta, a Transelectrica villamosenergia-szállító országos társaság weboldalán valós időben lehet követni, mekkora a fogyasztás, a termelés és a kettő közötti különbség országos szinten. Ahhoz, hogy az energetikai rendszer működni tudjon, Románia össze van kötve a szomszédos országokkal – ha például Magyarországon ugrik meg a fogyasztás, akkor mi kell adjunk, ha viszont a hazai fogyasztás nagyobb mint a termelés, akkor mi kapunk energiát valamely szomszédos országtól. Ezen az oldalon azt is követni lehet, hogy a megtermelt energia közül milyen típusú (vízenergia, üzemanyag-alapú, atomerőművek, szén, szél, biomassza, nap stb.).
Fotó: Pinti Attila
A termelést folyamatosan a fogyasztáshoz kell igazítani, olyan ez, mint egy mérleg. Ha túltermelés van, az is gond, ha pedig nem tudnak eleget termelni, az is probléma. Az országos diszpécserek látják, hol csökken, hol nő a fogyasztás, hol kell egy-egy erőművet bekapcsolni vagy éppen kikapcsolni, hogy minden jól működjön.
Utóbbiakban a legmagasabb az energia ára, mert ilyenkor kell bekapcsolni a folyamatba olyan termelőket, akik gyorsan és viszonylag olcsón tudnak indulni, illetve leállni a csúcsidő végén. Éppen ezért a piacon kétféle termelő van: olyanok, akik folyamatosan termelnek, mások viszont csak csúcsidőben.
– húzta alá a villamosmérnök.
A szakember az alapok ismertetését követően áttért a szerződésekkel kapcsolatos tudnivalókra. Leszögezte:
minden szolgáltató maga határozza meg az energia árát, ehhez azonban hozzáadódnak különböző díjak, például szállítási, elosztási, működtetési díjak, illetve a kormány által kiszabottak, például a zöldkártyák vagy az újrahasznosítható energiatermeléshez való hozzájárulás. Ezáltal a szolgáltató által megszabott, például 0,25 banis energiaárból (kilowattóra) a különböző díjak hozzáadása után 0,54 banis ár lesz. Ezek a díjak ráadásul minden egyes elfogyasztott kilowattóra energiára rászámítódnak. Az említett díjak országos szinten érvényesek, tehát
A számlákon egyébként mindez szerepel, ahogy az is, hogy mennyi áramot fogyasztunk, mert ez sem mindegy a megfelelő szerződés kiválasztásához. Ehhez első lépésként az ANRE weboldalán találunk egy listát, amelyen megtekinthetők a szolgáltatók és az ajánlatok, amelyek közül választhatunk. Ezt a Comparator oferte-tip de furnizare a energiei electrice (ajánlat-összehasonlító) menüpontra kattintva érhetjük el. A tip client (ügyféltípus) menüpontnál a casnic (házi) lehetőséget kell kiválasztani, a tip ofertă-nál (ajánlattípus) pedig az oferte concurențiale-t, ez vonatkozik ugyanis a szabadpiaci árra.
Fotó: Pinti Attila
A megyét azért kell megadni, mert mint fentebb láttuk, a különböző régiókban eltérőek az elosztó-hálózati díjak. Az ár szempontjából (tip preț menüpont) standard és nappali-éjszakai díjazás közül választhatunk. Előbbi esetében a nap 24 órájában ugyanazok az árak, utóbbi esetében viszont már más a helyzet.
Ez jó választás lehet azoknak, akik késő este, éjszaka aktívabbak, vagy esetleges elektromos fűtést használnak, ilyen ajánlatból azonban nagyon kevés van.
Az oldalon ki lehet választani továbbá például, hogy hogyan és milyen gyakran küldjenek számlát, mekkora időszakra szeretnénk szerződést kötni, vagy szeretnénk-e megújuló energiaforrásokat használni. Az adatok beírását követően listázza a program az elérhető ajánlatokat az árak szerinti növekvő sorrendbe.
– hívta fel a figyelmet a szakember.
Az ár szempontjából listavezető ajánlatok apró betűs részeinek átböngészése közben több buktatóra lettünk figyelmesek, egyik szolgáltató például 12 hónapig vagy 1000 kilowattóra elfogyasztásáig biztosítja az ígért alacsony árat. Itt láthatjuk, mennyire fontos tisztában lennünk a saját fogyasztásunkkal, mert egy garzonlakás esetében például nem fogják átlépni az ezres határértéket egy év alatt, egy háromszobás lakás esetében viszont havi 200 kilowattórás fogyasztás mellett már öt hónap alatt kimerítik a keretet, és utána nem tudni, milyen magas árakat lesznek kénytelenek kifizetni.
Azt is érdemes megnézni továbbá, mennyit kell ráfizetnünk, ha esetleg késünk néhány napot a számla befizetésével, mert lehet, hogy három nap késés annyiba kerül egyes szolgáltatóknál, mint a teljes havi fogyasztásunk. Mindennek az a tanulsága, hogy nagyon meg kell nézni, pontosan mit kínálnak, melyek a szerződés feltételei, mert könnyedén rosszul járhatunk egy elsőre jónak tűnő ajánlattal.
Fotó: Pinti Attila
Fontos kiemelni továbbá, hogy az esetleges hibajavításokat nem a szolgáltató, hanem a hálózatüzemeltető végzi, tehát Székelyföld esetében a DEER (Electrica) akkor is, ha más szolgáltatót választunk.
– nyomatékosított még egyszer a szakember.
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) szerdán közölte, hogy az egészségbiztosítások jelenlegi informatikai platformját (PIAS) 2026-ig fogják használni, amikor egy „modern, biztonságos és könnyen elérhető” rendszer váltja fel.
Újabb földrengés történt szerda reggel Romániában. A földmozgást ezúttal Buzău megyében észlelték 8 óra 31 perckor, és 3,3-as erősségű volt a Richter-skála szerint.
A Szeben megyei ügyészség őrizetbe vett, majd előzetes letartóztatásba helyezett egy 52 éves nőt és egy 53 éves férfit, akiket azzal gyanúsítanak, hogy halálra vertek egy 67 éves férfit, majd elásták a holttestét.
A Richter-skála szerint 4-es erősségű földrengés történt szerdán 7 óra 57 perckor Szatmár megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Bukarest negyedik kerületi bírósága kedden elrendelte annak a 20 éves fiatalembernek az előzetes letartóztatását, aki hétfő délután halálra gázolt egy babakocsit toló 35 éves nőt a főváros Berceni nevű sugárútjának egyik gyalogátjáróján.
A Hargita Megyei Törvényszéken kezdődött meg annak a pernek a tárgyalása, amely hivatali visszaélés miatt indult Gálfi Árpád, Székelyudvarhely volt polgármestere, és négy városházi alkalmazott ellen. Az első tárgyalást elnapolták.
Égettműanyag-szagot érzett a rendőrautóban a járőregység, és amikor ki akartak szállni a szolgálati Polóból, beragadt a központi zár. Amit pedig ezután tapasztaltak, elmenne egy bohózatba is – szellőztette meg a sztorit az Europol szakszervezet.
Az a cél, hogy még idén helyreállítsák a székelyudvarhelyi Vár utcában elbontott fémszerkezetű hidat, amely balesetveszélyessé vált az elmúlt években. Hamarosan forgalmi változásokat iktatnak be, hogy enyhítsék a munkálatok miatti torlódásokat.
Korábban elkezdte idén az előző évekhez képest a téli útjelzések felszerelését a brassói regionális útügyi igazgatóság. Az időjárással magyarázzák.
3 millió eurós uniós finanszírozással létesít adatbankot az Egnosis informatikai cég és a Pro Vitam Klinika az autoimmun és ritka betegségek kutatásához. Az egyedülálló projekt célja, hogy strukturált adatokkal segítse a diagnosztizálást és a kezelést.
szóljon hozzá!