
A nagyszülők nagyon szerették volna, ha rájuk bízzák apa nélkül maradt unokáik nevelését
Fotó: Barabás Ákos
Fájlalják a kőrispataki medvetámadás miatt félárván maradt testvérpár nagyszülei, hogy a gyerekfelügyeleti jogot nem nekik ítélte oda a gyámhatóság, hanem a lányok anyjának, aki a tragédiát megelőző években külön élt családjától. A szerény anyagi körülmények közt élő nagyszülők a halálos medvetámadás után kapott adományokból bútort és burkolóanyagokat vásároltak, hogy megfelelően berendezhessék házuk egyik helyiségét unokáik számára.
2019. június 12., 10:352019. június 12., 10:35
2019. június 12., 10:442019. június 12., 10:44
Nem kellett hivatásos nevelőszülőknél elhelyezni a márciusi halálos kőrispataki medvetámadás után félárván maradt kiskorú testvérpárt: amint azt érdeklődésünkre Elekes Zoltán, a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság vezetője elmondta,
„A gyerekeket a széles rokoni körből mindenki támogatja, a magyarországi rokonok is, jobb nekik, hogy nem kerülnek elhelyezésre” – mondta az igazgató, kérdésünkre azt is hozzáfűzve, hogy az anya megfelelő körülmények közt él, a gyerekek nincsenek veszélyeztetett helyzetben. Az édesapa halála után azért kellett kivizsgálni a félárván maradt gyerekek helyzetét, mert anyjuk nem élt velük, évekkel korábban elhagyta a családot.
Fájlalják a gyámügyi döntést a 11 és 14 éves lányok nagyszülei. Kecseti Béla, a márciusi medvetámadás következtében elhunyt férfi mostohaapja elmondta, nagyon szerették volna, ha náluk maradhatnak a lányok, de őket nem kérdezték meg a gyámügy munkatársai. A tragédiát követően egyházi gyűjtésből, illetve a vadásztársaságtól – ahol az elhunyt férfi korábban hajtóként is alkalmi munkát vállalt időnként – is kaptak adományokat, ezekből a nagyapa vett egy szekrénysort unokáinak, illetve cementet, kavicsot és szalagparkettát is vásárolt, hogy
Fotó: Barabás Ákos
A bútort és a burkolóanyagot is a szomszéd csűrjében tárolják egyelőre, mert a házban hely sem lenne erre, ráadásul ázik is a tető. Ami pénz maradt, illetve saját erőből rendbe hozzák unokáik számára – mondta a férfi. Hozzáfűzte, saját gyereke nincs, és most, hogy mostoha fia sem él már,
A férfi szerint a gyermekvédelmi igazgatóság munkatársai úgy határoztak, hogy a félárván maradt lányok hét közben náluk lakjanak és onnan járjanak iskolába, hétvégéken pedig az anyjukkal legyenek Etéden, ahol az anyai ági nagyszülőknek van háza. Iskolába azonban már nem járnak a gyerekek – noha a tanévnek még nincs vége –, ugyanis egy hete az anyjukkal elutaztak Magyarországra – tudtuk meg a nagyszülőktől, akik nehezményezik, hogy őket nem is tájékoztatták az elutazásról.
A férfi szerint az anya – aki korábban elhagyta a családot – nyolc évig nem is érdeklődött gyerekei felől, most is csak anyagi okokból vette újra magához lányait. A nagyszülők szerint a gyerekeknek nagyon hiányzik az apjuk, nem tudták még feldolgozni a márciusi tragédiát.
A „gyerekszoba”. A nagyapa lakhatóvá tenné és berendezné a helyiséget unokái számára
Fotó: Barabás Ákos
A faluban csend honol, azóta helyreállt a nyugalom, de a tavaszi események következményeiről beszélgetve minduntalan a medvékre terelődik a szó. Azóta nem történt újabb szerencsétlen találkozás, még medve által okozott kárt sem jegyeztek, ami nem kis szerencse, hiszen a helybéliek szerint
Már-már hozzászoktak ahhoz, hogy hol a település határában látnak bocsos medvét, hol a falu központjában, a református templom közelében. Azt is megfigyelték már, hogy szárazság idején a medvék az erdőben nehezen találnak vizet, ezért a falut átszelő főúton átkelve járnak le a közeli patakra inni.
Az Ukrajnából érkező utasoktól kenőpénzt szedő vámosokra és határrendészekre csaptak le a román hatóságok a halmi (Halmeu) közúti hatátkelőnél, ahol kilenc gyanúsítottat őrizetbe vettek, és további 38 ellen bűnvádi eljárást indítottak.
Kimerül a bérkerete a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóságnak e hónapban, így a novemberben fizetendő októberi fizetéseket csak akkor tudják kiadni a rendszerben dolgozó több száz alkalmazottnak, ha kapnak költségvetés-kiegészítést.
Arad nemcsak a gyász helye, a vértanúk bátorsága nemzedékeknek mutatott példát és adott erőt, ezért Arad arra is emlékeztet, hogy amit az ember a közösségéért tesz, kitörölhetetlenül tovább él – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc öröksége nem egyetlen párté, politikai oldalé, hanem a teljes magyar nemzeté – mondta a miniszterelnök kedden Gyulán, az aradi vértanúk emléknapján tartott megemlékezésen.
A Székely himnusz születését, történelmi hátterét és közösségi jelentőségét bemutató vándorkiállítás nyílt meg a csíkszeredai Mikó-vár udvarán. A tárlat év végéig látogatható.
Csíkszeredában is megemlékeztek október 6-án az aradi vértanúkról, akik a szabadságért a legnagyobb áldozatot hozták.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szenátusi frakcióvezetője, Petrișor Peiu kedden kijelentette, hogy a parlamenti képviselők és szenátorok többsége támogatná az előre hozott választások megtartását.
Több mint ötven ember jelenlétében zajlott az aradi vértanúkra való emlékezés kivégzésük 177. évfordulóján Sepsiszentgyörgyön. Talán azért, mert a veszteségeket nehezebben viseljük – jelentette ki Pénzes Lóránd történelemtanár az ünnepségen.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) országos elnöksége kedden felhatalmazta a párt vezetőit, hogy tárgyalásokat kezdjen Luca Niculescu kijelölt miniszterelnökkel.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) számára prioritás, hogy Romániának legyen teljes jogkörű kormánya, és az ne függjön a szélsőséges pártok támogatásától.
szóljon hozzá!