
Már külterületeken is kilőhetők a veszélyes medvék. Képünk illusztráció
Fotó: Erdély Bálint Előd
A vészhelyzetekben hasznos lesz, hogy a kormány jóváhagyta a veszélyes medvék külterületen történő ártalmatlanítását, de az alapproblémát, tehát az évek óta egyre csak gyarapodó, medvékkel kapcsolatos gondot nem fogja megoldani ez az intézkedés – vélik egybehangzóan a kabinet által szerdán elfogadott sürgősségi kormányrendeletről a lapunk által megkeresett vadgazdálkodási szakemberek.
2021. december 18., 22:152021. december 18., 22:15
Sürgősségi kormányrendeletben hagyta jóvá szerdai ülésén a kabinet a veszélyes medvék külterületen történő ártalmatlanítását. Az RMDSZ kezdeményezésére meghozott intézkedéssel kapcsolatban a szövetség közleményt adott ki, amelyben arról tájékoztat, hogy az RMDSZ volt az első politikai alakulat, amely felvállalta és hangosan kimondta, hogy

Döntő házként elfogadta szerdán a képviselőház azt a sürgősségi kormányrendeletet, amely lehetővé teszi az azonnali közbelépést medvetámadás esetén a település határain belül és kívül egyaránt. A jogszabály 232 támogató és 30 elutasító szavazatot kapott.
Éppen ezért Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter javaslatára nyáron a kormány elfogadott egy sürgősségi kormányrendeletet, amely lehetővé tette az azonnali közbelépést a település határain belül észlelt medvetámadások esetén. A parlamenti eljárásban
A közleményben Könczei Csabát, az RMDSZ háromszéki parlamenti képviselőjét is idézik, aki szerint „hosszú távon azoknak a projekteknek a befejezésére van szükség, amelyeket Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter elindított, és amelyek alapján felmérik a Romániában élő medveállományt. Csak így lehet biztos alapokra helyezni az medvepopuláció menedzsmentjét.”
A szerdán elfogadott módosítás hasznos lesz ugyan vészhelyzetekben, de
– állítják egybehangzóan a lapunk által megkeresett szakemberek.
Külterületen ugyan eddig is lehetőség volt a problémás medvék ártalmatlanítására, de csak a rendkívüli, környezetvédelmi minisztériumi engedély birtokában, amire gyakran hetekig, hónapokig várniuk kellett a vadásztársaságoknak. A szerdán elfogadott szabályozás ezt egyszerűsíti le, azaz
– tisztázta az újdonságokat érdeklődésünkre Benke József, a Zetelaka és Társai Vadásztársaság elnöke. „Már nem kell a minisztériumi engedély. Ki kell menjen a helyszínre a bizottság (a sürgősségi beavatkozást végrehajtó helyi bizottság, szerk. megj.), tehát a polgármester, az állatorvos, a csendőr és a vadász, tehát a vadgazda, és ha úgy határoznak, akkor a medvét, ami emberre vagy háziállatra támadt, ki lehet lőni.
– fogalmazott. Ugyanakkor, meglátása szerint két probléma is van az azonnali beavatkozásra lehetőséget adó szabályozással. Az egyik az, hogy túlzsúfolt a bizottság, amely hiánytalanul a helyszínre kell siessen vészhelyzet esetén – Benke József szerint
Az erdőmérnök tudomása szerint közigazgatási egységenként csak egy vadásztársasággal köthetnek szerződésre az önkormányzatok ilyen jellegű beavatkozásokra, és véleménye szerint ez a másik gond. Ugyanis sok községben több vadásztársaság kezeli a településhez tartozó vadászterületeket, így alkalomadtán a vadásztársaság, amelynek szerződése van a sürgősségi beavatkozásra, egy másik vadásztársaság által kezelt területen kellene végrehajtsa a beavatkozást – magyarázta a vadgazdálkodási szakember.
A vadásztársaságok képviselői szerint hasznos az azonnali beavatkozás kültéren, ez azonban kevés a medveprobléma rendezéséhez
Fotó: Erdély Bálint Előd
Az alapprobléma már hat éve az – amire megoldást kellene találni –, hogy túlszaporodott a medveállomány. Hat éve 7000 medvét tartottak számon országszerte, 500-as évenkénti szaporulattal számolva ki lehet számítani, hogy most mekkora lehet a populáció. Ezt tudományos szempontok alapján, az állomány struktúráját is javítva, csökkenteni kellene. Ezáltal a lakosság a nagyvaddal szembeni toleranciája is nőne – érvelt Benke József, aki szerint
„A sürgősségi problémáknak a megoldását, az emberek életének és a vagyonuknak a védelmét segíti az új intézkedés, az általános problémát nem fogja megoldani” – vélekedett az új sürgősségi kormányrendeletről megkeresésünkre Birtalan István. „A környezetvédelmi minisztérium megtett mindent annak érdekében, hogy segítsen és megoldást keressen erre a problémára, a baj az, hogy az operatív, tehát a kivitelezési oldal kicsit sántít, ugyanis túl sok ember kell összegyűljön ahhoz, hogy a problémát meg tudjuk oldani.
– fogalmazott a Gyergyószentmiklósi Vadász és Sporthorgász Egyesület elnöke. Ez a vadásztársaság kezeli azt a gyergyóújfalvi területet is, ahol néhány napja halálos medvetámadás történt. Kilövési engedélyt nem kértek és nem is kérnek a medvére, mert ez nem oldja meg a problémát.
„Itt a gond az, hogy az elmúlt hat év mulasztásai miatt emberek halnak meg. Nagyon túlszaporodott a medveállomány.
– mondta a vadásztársaság vezetője, akinek rossz tapasztalatai vannak a rendkívül bürokratikus folyamattal kapcsolatban. Mint mondta, volt olyan eset a nyáron, hogy a medve megölt egy tehenet és megtámadta a szarvasmarhát őrző pásztort is, kórházba juttatva azt.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Ha kilőhetnék a Gyergyóújfalu közelében halált okozó medvét, az eset akkor is bármikor megismétlődhetne a helyszínen, mert az útszakaszt egy kefesűrűségű bozót övezi. Nagy gond az is Birtalan István szerint, hogy
Korábban – amíg voltak kilövések –, az emberi hangot a veszéllyel azonosította a nagyvad, most viszont a táplálékkal, hiszen az ember közelében talál könnyű táplálékforrást. Már a vadászati szakszemélyzet is tart a medvéktől, miközben ez korában fordítva volt – magyarázta a szakember.
– mutatott rá a probléma jellegére a vadásztársaság vezetője, aki szintén azon a véleményen van, hogy a medveproblémákra csak a szakszerűen elvégzett állománycsökkentés hozhat megoldást.
A medvék által jelentett probléma súlyával kapcsolatban Birtalan István elmondta, nyáron, az azonnali beavatkozást engedélyező rendelet megjelenése előtt olyan hét is volt, amikor Vaslábon egy hét alatt 47 alkalommal kellett elűzniük a medvéket a lakott területről, és ez idő alatt 11 vadkár történt.
86 éves korában elhunyt Patrick Stewart, a Star Trek és az X-Men univerzumok Pickard kapitányát és Charles Xavierjét alakító színészlegendája.
„Bajban vagyunk, bajban leszünk” – figyelmeztetett Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke a megyei személyszállítás fenntarthatóságával kapcsolatban. A vidéki buszos közlekedés kiszervezését újabb akadályok nehezítik.
Az Európai Unióban az egy főre jutó hulladék mennyisége 1697 kilogramm volt 2024-ben. Romániáról 2022-es adatok vannak, személyenként 1102 kilogramm hulladékkal.
November 3-án indul a 2026-os roncsautóprogram újabb szakasza, amelynek keretében a magánszemélyek állami támogatást igényelhetnek új gépkocsi vásárlására.
Megszűnik november elsejével a Nemzeti Sportrádió – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Kommunikációs Igazgatósága az MTI-vel csütörtökön.
A konszolidált államháztartási hiány a 2026-os évre 3,505 milliárd lejjel nő, miután a bevételek 4,707 milliárd lejjel, a kiadások pedig 1,201 milliárd lejjel csökkennek – derül ki a költségvetés-kiigazításról szóló sürgősségi kormányrendelet-tervezetből.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) Rt.-t.
Vezető és serpák nélkül, kettesben jutott fel az Ama Dablam 6814 méteres csúcsára a csíkszeredai származású Sántha Xénia és társa, Paul Clarke.
Csúszhat az Orbán Balázs Általános Iskola tetőszerkezetének kijavítása, és hasonló gondok vannak a székelyudvarhelyi művelődési ház felújításánál is. A városvezetés szerint egyik épületnél sem garantálható, hogy jövőre használható lesz.
Folytatódik az elmúlt évek egyik legsikeresebb magyar filmjének története: hamarosan a romániai mozikba is megérkezik a Hogyan tudnék élni nélküled? 2. A zenés romantikus vígjáték folytatását a nagyobb székelyföldi településeken is vetítik.
szóljon hozzá!