
Már külterületeken is kilőhetők a veszélyes medvék. Képünk illusztráció
Fotó: Erdély Bálint Előd
A vészhelyzetekben hasznos lesz, hogy a kormány jóváhagyta a veszélyes medvék külterületen történő ártalmatlanítását, de az alapproblémát, tehát az évek óta egyre csak gyarapodó, medvékkel kapcsolatos gondot nem fogja megoldani ez az intézkedés – vélik egybehangzóan a kabinet által szerdán elfogadott sürgősségi kormányrendeletről a lapunk által megkeresett vadgazdálkodási szakemberek.
2021. december 18., 22:152021. december 18., 22:15
Sürgősségi kormányrendeletben hagyta jóvá szerdai ülésén a kabinet a veszélyes medvék külterületen történő ártalmatlanítását. Az RMDSZ kezdeményezésére meghozott intézkedéssel kapcsolatban a szövetség közleményt adott ki, amelyben arról tájékoztat, hogy az RMDSZ volt az első politikai alakulat, amely felvállalta és hangosan kimondta, hogy

Döntő házként elfogadta szerdán a képviselőház azt a sürgősségi kormányrendeletet, amely lehetővé teszi az azonnali közbelépést medvetámadás esetén a település határain belül és kívül egyaránt. A jogszabály 232 támogató és 30 elutasító szavazatot kapott.
Éppen ezért Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter javaslatára nyáron a kormány elfogadott egy sürgősségi kormányrendeletet, amely lehetővé tette az azonnali közbelépést a település határain belül észlelt medvetámadások esetén. A parlamenti eljárásban
A közleményben Könczei Csabát, az RMDSZ háromszéki parlamenti képviselőjét is idézik, aki szerint „hosszú távon azoknak a projekteknek a befejezésére van szükség, amelyeket Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter elindított, és amelyek alapján felmérik a Romániában élő medveállományt. Csak így lehet biztos alapokra helyezni az medvepopuláció menedzsmentjét.”
A szerdán elfogadott módosítás hasznos lesz ugyan vészhelyzetekben, de
– állítják egybehangzóan a lapunk által megkeresett szakemberek.
Külterületen ugyan eddig is lehetőség volt a problémás medvék ártalmatlanítására, de csak a rendkívüli, környezetvédelmi minisztériumi engedély birtokában, amire gyakran hetekig, hónapokig várniuk kellett a vadásztársaságoknak. A szerdán elfogadott szabályozás ezt egyszerűsíti le, azaz
– tisztázta az újdonságokat érdeklődésünkre Benke József, a Zetelaka és Társai Vadásztársaság elnöke. „Már nem kell a minisztériumi engedély. Ki kell menjen a helyszínre a bizottság (a sürgősségi beavatkozást végrehajtó helyi bizottság, szerk. megj.), tehát a polgármester, az állatorvos, a csendőr és a vadász, tehát a vadgazda, és ha úgy határoznak, akkor a medvét, ami emberre vagy háziállatra támadt, ki lehet lőni.
– fogalmazott. Ugyanakkor, meglátása szerint két probléma is van az azonnali beavatkozásra lehetőséget adó szabályozással. Az egyik az, hogy túlzsúfolt a bizottság, amely hiánytalanul a helyszínre kell siessen vészhelyzet esetén – Benke József szerint
Az erdőmérnök tudomása szerint közigazgatási egységenként csak egy vadásztársasággal köthetnek szerződésre az önkormányzatok ilyen jellegű beavatkozásokra, és véleménye szerint ez a másik gond. Ugyanis sok községben több vadásztársaság kezeli a településhez tartozó vadászterületeket, így alkalomadtán a vadásztársaság, amelynek szerződése van a sürgősségi beavatkozásra, egy másik vadásztársaság által kezelt területen kellene végrehajtsa a beavatkozást – magyarázta a vadgazdálkodási szakember.
A vadásztársaságok képviselői szerint hasznos az azonnali beavatkozás kültéren, ez azonban kevés a medveprobléma rendezéséhez
Fotó: Erdély Bálint Előd
Az alapprobléma már hat éve az – amire megoldást kellene találni –, hogy túlszaporodott a medveállomány. Hat éve 7000 medvét tartottak számon országszerte, 500-as évenkénti szaporulattal számolva ki lehet számítani, hogy most mekkora lehet a populáció. Ezt tudományos szempontok alapján, az állomány struktúráját is javítva, csökkenteni kellene. Ezáltal a lakosság a nagyvaddal szembeni toleranciája is nőne – érvelt Benke József, aki szerint
„A sürgősségi problémáknak a megoldását, az emberek életének és a vagyonuknak a védelmét segíti az új intézkedés, az általános problémát nem fogja megoldani” – vélekedett az új sürgősségi kormányrendeletről megkeresésünkre Birtalan István. „A környezetvédelmi minisztérium megtett mindent annak érdekében, hogy segítsen és megoldást keressen erre a problémára, a baj az, hogy az operatív, tehát a kivitelezési oldal kicsit sántít, ugyanis túl sok ember kell összegyűljön ahhoz, hogy a problémát meg tudjuk oldani.
– fogalmazott a Gyergyószentmiklósi Vadász és Sporthorgász Egyesület elnöke. Ez a vadásztársaság kezeli azt a gyergyóújfalvi területet is, ahol néhány napja halálos medvetámadás történt. Kilövési engedélyt nem kértek és nem is kérnek a medvére, mert ez nem oldja meg a problémát.
„Itt a gond az, hogy az elmúlt hat év mulasztásai miatt emberek halnak meg. Nagyon túlszaporodott a medveállomány.
– mondta a vadásztársaság vezetője, akinek rossz tapasztalatai vannak a rendkívül bürokratikus folyamattal kapcsolatban. Mint mondta, volt olyan eset a nyáron, hogy a medve megölt egy tehenet és megtámadta a szarvasmarhát őrző pásztort is, kórházba juttatva azt.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Ha kilőhetnék a Gyergyóújfalu közelében halált okozó medvét, az eset akkor is bármikor megismétlődhetne a helyszínen, mert az útszakaszt egy kefesűrűségű bozót övezi. Nagy gond az is Birtalan István szerint, hogy
Korábban – amíg voltak kilövések –, az emberi hangot a veszéllyel azonosította a nagyvad, most viszont a táplálékkal, hiszen az ember közelében talál könnyű táplálékforrást. Már a vadászati szakszemélyzet is tart a medvéktől, miközben ez korában fordítva volt – magyarázta a szakember.
– mutatott rá a probléma jellegére a vadásztársaság vezetője, aki szintén azon a véleményen van, hogy a medveproblémákra csak a szakszerűen elvégzett állománycsökkentés hozhat megoldást.
A medvék által jelentett probléma súlyával kapcsolatban Birtalan István elmondta, nyáron, az azonnali beavatkozást engedélyező rendelet megjelenése előtt olyan hét is volt, amikor Vaslábon egy hét alatt 47 alkalommal kellett elűzniük a medvéket a lakott területről, és ez idő alatt 11 vadkár történt.
Hatalmasra nőtt az érettségi tananyaga, csúszik a tankönyvek megjelenése, és új vizsgatárgy is jön: iskolaigazgatók fejtették ki véleményüket arról, hogy a megváltozott kerettantervek miatt mi vár majd a mostani kilencedikesekre tizenkettedik végén.
Kihallgatta Magyar Pétert a Központi Nyomozó Főügyészség szerda este egy 2024. június 21-i eset miatt – erről a kormányfő számolt be Facebook-bejegyzésében.
Ismét a klasszikus zenére figyelnek október 8. és 11. között Sepsiszentgyörgyön. Második alkalommal rendezik meg a Bartók Napokat a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében.
A bukaresti törvényszék szerdán megalapozatlannak találta és elutasította Călin Georgescu kérelmét, amellyel mogoșoaiai villája zár alá vételének feloldását kérte. A határozat jogerős.
Egy feltételezett 2036-os budapesti olimpia és paralimpia támogatottsága kétharmados Magyarországon – a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet legfrissebb, szeptemberi felmérése szerint.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Terrorista célú fenyegetés gyanújával őrizetbe vette szerdán a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) Cosmin Tudorant, aki tavaly Bukarestben bántalmazott egy bangladesi futárt.
Csütörtökön 12 óra 30 perckor megnyitják a közúti forgalom előtt a Máramarossziget közelében épült, Romániát Ukrajnával összekötő új Tisza-hidat és határátkelőt.
A Călin Georgescu előzetes letartóztatását elrendelő bírák szerint a volt elnökjelölt arra készült, hogy elhagyja Romániát és kivonja magát a büntetőeljárás alól.
Befogadhatatlanként elhárította a román alkotmánybíróság szerdán azt az alkotmányossági óvást, amelyet a bírák és ügyészek felhalmozott bérhátralékainak kifizetése ügyében terjesztett be az Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök vezette kormány.
szóljon hozzá!