
Már külterületeken is kilőhetők a veszélyes medvék. Képünk illusztráció
Fotó: Erdély Bálint Előd
A vészhelyzetekben hasznos lesz, hogy a kormány jóváhagyta a veszélyes medvék külterületen történő ártalmatlanítását, de az alapproblémát, tehát az évek óta egyre csak gyarapodó, medvékkel kapcsolatos gondot nem fogja megoldani ez az intézkedés – vélik egybehangzóan a kabinet által szerdán elfogadott sürgősségi kormányrendeletről a lapunk által megkeresett vadgazdálkodási szakemberek.
2021. december 18., 22:152021. december 18., 22:15
Sürgősségi kormányrendeletben hagyta jóvá szerdai ülésén a kabinet a veszélyes medvék külterületen történő ártalmatlanítását. Az RMDSZ kezdeményezésére meghozott intézkedéssel kapcsolatban a szövetség közleményt adott ki, amelyben arról tájékoztat, hogy az RMDSZ volt az első politikai alakulat, amely felvállalta és hangosan kimondta, hogy

Döntő házként elfogadta szerdán a képviselőház azt a sürgősségi kormányrendeletet, amely lehetővé teszi az azonnali közbelépést medvetámadás esetén a település határain belül és kívül egyaránt. A jogszabály 232 támogató és 30 elutasító szavazatot kapott.
Éppen ezért Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter javaslatára nyáron a kormány elfogadott egy sürgősségi kormányrendeletet, amely lehetővé tette az azonnali közbelépést a település határain belül észlelt medvetámadások esetén. A parlamenti eljárásban
A közleményben Könczei Csabát, az RMDSZ háromszéki parlamenti képviselőjét is idézik, aki szerint „hosszú távon azoknak a projekteknek a befejezésére van szükség, amelyeket Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter elindított, és amelyek alapján felmérik a Romániában élő medveállományt. Csak így lehet biztos alapokra helyezni az medvepopuláció menedzsmentjét.”
A szerdán elfogadott módosítás hasznos lesz ugyan vészhelyzetekben, de
– állítják egybehangzóan a lapunk által megkeresett szakemberek.
Külterületen ugyan eddig is lehetőség volt a problémás medvék ártalmatlanítására, de csak a rendkívüli, környezetvédelmi minisztériumi engedély birtokában, amire gyakran hetekig, hónapokig várniuk kellett a vadásztársaságoknak. A szerdán elfogadott szabályozás ezt egyszerűsíti le, azaz
– tisztázta az újdonságokat érdeklődésünkre Benke József, a Zetelaka és Társai Vadásztársaság elnöke. „Már nem kell a minisztériumi engedély. Ki kell menjen a helyszínre a bizottság (a sürgősségi beavatkozást végrehajtó helyi bizottság, szerk. megj.), tehát a polgármester, az állatorvos, a csendőr és a vadász, tehát a vadgazda, és ha úgy határoznak, akkor a medvét, ami emberre vagy háziállatra támadt, ki lehet lőni.
– fogalmazott. Ugyanakkor, meglátása szerint két probléma is van az azonnali beavatkozásra lehetőséget adó szabályozással. Az egyik az, hogy túlzsúfolt a bizottság, amely hiánytalanul a helyszínre kell siessen vészhelyzet esetén – Benke József szerint
Az erdőmérnök tudomása szerint közigazgatási egységenként csak egy vadásztársasággal köthetnek szerződésre az önkormányzatok ilyen jellegű beavatkozásokra, és véleménye szerint ez a másik gond. Ugyanis sok községben több vadásztársaság kezeli a településhez tartozó vadászterületeket, így alkalomadtán a vadásztársaság, amelynek szerződése van a sürgősségi beavatkozásra, egy másik vadásztársaság által kezelt területen kellene végrehajtsa a beavatkozást – magyarázta a vadgazdálkodási szakember.
A vadásztársaságok képviselői szerint hasznos az azonnali beavatkozás kültéren, ez azonban kevés a medveprobléma rendezéséhez
Fotó: Erdély Bálint Előd
Az alapprobléma már hat éve az – amire megoldást kellene találni –, hogy túlszaporodott a medveállomány. Hat éve 7000 medvét tartottak számon országszerte, 500-as évenkénti szaporulattal számolva ki lehet számítani, hogy most mekkora lehet a populáció. Ezt tudományos szempontok alapján, az állomány struktúráját is javítva, csökkenteni kellene. Ezáltal a lakosság a nagyvaddal szembeni toleranciája is nőne – érvelt Benke József, aki szerint
„A sürgősségi problémáknak a megoldását, az emberek életének és a vagyonuknak a védelmét segíti az új intézkedés, az általános problémát nem fogja megoldani” – vélekedett az új sürgősségi kormányrendeletről megkeresésünkre Birtalan István. „A környezetvédelmi minisztérium megtett mindent annak érdekében, hogy segítsen és megoldást keressen erre a problémára, a baj az, hogy az operatív, tehát a kivitelezési oldal kicsit sántít, ugyanis túl sok ember kell összegyűljön ahhoz, hogy a problémát meg tudjuk oldani.
– fogalmazott a Gyergyószentmiklósi Vadász és Sporthorgász Egyesület elnöke. Ez a vadásztársaság kezeli azt a gyergyóújfalvi területet is, ahol néhány napja halálos medvetámadás történt. Kilövési engedélyt nem kértek és nem is kérnek a medvére, mert ez nem oldja meg a problémát.
„Itt a gond az, hogy az elmúlt hat év mulasztásai miatt emberek halnak meg. Nagyon túlszaporodott a medveállomány.
– mondta a vadásztársaság vezetője, akinek rossz tapasztalatai vannak a rendkívül bürokratikus folyamattal kapcsolatban. Mint mondta, volt olyan eset a nyáron, hogy a medve megölt egy tehenet és megtámadta a szarvasmarhát őrző pásztort is, kórházba juttatva azt.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Ha kilőhetnék a Gyergyóújfalu közelében halált okozó medvét, az eset akkor is bármikor megismétlődhetne a helyszínen, mert az útszakaszt egy kefesűrűségű bozót övezi. Nagy gond az is Birtalan István szerint, hogy
Korábban – amíg voltak kilövések –, az emberi hangot a veszéllyel azonosította a nagyvad, most viszont a táplálékkal, hiszen az ember közelében talál könnyű táplálékforrást. Már a vadászati szakszemélyzet is tart a medvéktől, miközben ez korában fordítva volt – magyarázta a szakember.
– mutatott rá a probléma jellegére a vadásztársaság vezetője, aki szintén azon a véleményen van, hogy a medveproblémákra csak a szakszerűen elvégzett állománycsökkentés hozhat megoldást.
A medvék által jelentett probléma súlyával kapcsolatban Birtalan István elmondta, nyáron, az azonnali beavatkozást engedélyező rendelet megjelenése előtt olyan hét is volt, amikor Vaslábon egy hét alatt 47 alkalommal kellett elűzniük a medvéket a lakott területről, és ez idő alatt 11 vadkár történt.
Polgár Judit neve évtizedek óta egyet jelent a tehetséggel és a kitartással – írta Magyarország miniszterelnöke a Facebook-oldalán vasárnap, miután a sakkozó megválasztását javasolta köztársasági elnöknek több közéleti szereplő.
A vasárnapi heves viharok 16 megye 29 településén okoztak károkat, négy országútszakaszon is fennakadások voltak a közlekedésben, 88 gépkocsi pedig megrongálódott – közölte a katasztrófavédelmi főfelügyelőség (IGSU).
A tudomány, a kultúra és a sport tizenhat szereplője levélben fordult Forsthoffer Ágneshez, az Országgyűlés elnökéhez, amelyben Polgár Judit felkérését és megválasztását javasolják köztársasági elnöknek.
Összeütközött egy lengyel és egy magyar motoros vasárnap a 107K jelzésű országúton, a Fehér megyei Mogos (Mogoș) település közelében. A balesetben mindketten megsérültek, kórházba szállították őket.
A Bucsecs-hegységben kialakult felhőszakadás miatt villámárvíz öntötte el Bușteni üdülővárost vasárnap délután, megbénítva az egész települést. A víz autókat és embereket sodort el, de elárasztotta az 1-es országutat is.
Hat megyére másodfokú (narancssárga jelzésű), 22 megyére elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el vasárnap az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA).
Leállt a Budapest és Bukarest között közlekedő vonat vasárnap az Olt megyei Caracal és Fărcaşele állomások között, miután meghibásodott a korszerűsített, garanciális időszakban lévő mozdony.
Részlegesen leállt vasárnap délelőtt a Facebook, a közösségi oldal jelenleg csak a mobiltelefonos applikáción keresztül elérhető, asztali számítógépről és mobil böngészőből nem.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat vasárnap másodfokú (narancssárga jelzésű) figyelmeztetést adott ki jelentős mennyiségű csapadékot hozó felhőszakadások, viharos szél, valamint közepes, helyenként nagyméretű jégeső veszélye miatt.
Motorkerékpárok hangja töltötte be Csíkszereda főterét szombat délután: mintegy százan gyűltek össze, hogy részt vegyenek a harmadik alkalommal megszervezett Szoknyás Guruláson.
szóljon hozzá!