Nem akarják eltüntetni az évszázadok nyomát, hanem az a céljuk, hogy megőrizzék és a lehető legjobb állapotában továbbadják a következő nemzedéknek is azt a kulturális örökséget, amelyet elődeink hagytak ránk. A restaurátorszakma nem túl népszerű manapság, ami nem csoda, mert nem csak elméleti tudást, hanem anyagismeretet, fejlett finommotorikát és óriási felelősséget is igényel.
2024. június 08., 19:212024. június 08., 19:21
Fotó: Haáz Vince
Nem akarják eltüntetni az évszázadok nyomát, hanem az a céljuk, hogy megőrizzék és a lehető legjobb állapotában továbbadják a következő nemzedéknek is azt a kulturális örökséget, amelyet elődeink hagytak ránk. A restaurátorszakma nem túl népszerű manapság, ami nem csoda, mert nem csak elméleti tudást, hanem anyagismeretet, fejlett finommotorikát és óriási felelősséget is igényel.
2024. június 08., 19:212024. június 08., 19:21
A Maros Megyei Múzeum műtárgyvédelmi osztálya, illetve néprajzi és népművészeti osztálya országos szintű festett fa- és üvegikon-restauráló műhelyt szervezett Marosvásárhelyen június 3–7. között. Ebbe a műhelybe tekinthettünk be mi is csütörtökön, ahol több restaurátor dolgozott a százéves üvegikonok és a festett fabútorok fölé hajolva.
A kész tárgyak mögött – akár kiállításokon, akár publikációkban szerepelnek – gyakran hosszú órák kemény munkája, tesztelés, kutatás, dokumentálás, szakemberek közötti együttműködés, néha barátságtalan környezetben végzett munka rejtőzik.
A restaurátorszakma nem túl népszerű ma. Elméleti tudást, anyagismeretet, fejlett finommotorikát és óriási felelősséget is igényel.
Fotó: Haáz Vince
A műhelyfoglalkozáson 17 restaurátor vett részt az egész országból. A bútorzati darabok a szerkezeti, dekorációs és kromatikus jellemzőik alapján az erdélyi magyar festett bútorok körébe tartoznak. Az üvegikonok egy része pedig a Matei család adománya, ezekről egy illusztrált katalógus kiadását is tervezik. A műhelyfoglalkozások alatt a részleg festett bútordarabjaival dolgoznak, amelyek között vannak otthoni használatra szánt, de társadalmi státuszt tükröző darabok is, mint például padládák, tálasfogasok, sarokszekrények, kisasztalok, festett ágyak. Ugyanehhez a részleghez tartozik egy sor ortodox kegytárgy is. A bútorok 1871 és 1943 között készültek, ezek román, magyar és székely jellegű darabok a Küküllő és Csík vidékéről.
Raluca Dumitrescu restaurátor, a műhely vezetője a Székelyhonnak elmesélte, azért is fontosak ezek a műhelyfoglalkozások, mert a Maros Megyei Múzeumnak sok olyan műemléktárgya van, amely felújításra szorul, és kevés a restaurátor.
– mondta a műhely vezetője.
Vannak különbségek az úgynevezett iskolák között, és nem csak országonként, de néha városonként is különböznek a javítási módszerek, anyaghasználatok. Például az oldószerek esetében van, aki az orosz módszert használja, ezt Filatov-módszernek is nevezik, de van a belga iskola oldószere is. Országon belül kisebb a különbség, de azért különbözhetnek anyaghasználatban és módszerekben is a műhelyek.
A festett bútor esetében a tempera technikáját használják, retusáló lakkal keverik el, az ikonok esetében pedig akvarellfestéket, mert az utóbbinál eredetileg ásványi pigmenteket használtak, és a vízfesték áll ehhez a legközelebb.
Fotó: Haáz Vince
„Lehetetlen, hogy egy tárgy úgy nézzen ki, ahogy eredeti állapotában volt, mert az idő nyomot hagy rajta, és néha a romlási folyamat visszafordíthatatlan. Mi nem is teszünk úgy, mintha eredeti állapotukba állítanánk vissza a tárgyakat. De azon vagyunk, hogy nagyon közel kerüljön ehhez az állapothoz, illetve, hogy megállítsuk a romlási folyamatot, és esztétikailag úgy nézzen ki, hogy a nagyközönség számára értelmezhető, élvezhető legyen a kiállított tárgy” – vázolta a szakember.
Az üvegikonok restaurálása során néha rekonstrukcióra is szükség van, annyira kopott a kép. A népies üvegikonokat sok esetben grafikai előkép alapján készítették, ezért adott esetben lehetősége van a restaurátornak hasonló kép keresésére a témában íródott művészettörténeti albumokban. Ha van szimmetrikusság a dekorációs elemekben, akkor az alapján is fel tudja építeni a képet, a lényeg, hogy könnyebben felfogható legyen esztétikailag – magyarázta Raluca Dumitrescu. Mint mondta, legtöbbször már fel voltak újítva a hozzájuk került tárgyak, mert az emberek sokszor közbelépnek, ha egy műalkotás pusztulásnak indul.
Fotó: Haáz Vince
De
Van azonban olyan eset is, amikor a cél szentesíti az eszközt. Találtak olyat is, hogy egy üvegikon fakerete megsérült, és mivel féltek, hogy kiesik az üvegikon belőle, ezért kilyukasztották a keretet, és megkötözték egy dróttal vagy kötéllel, amijük éppen volt. Ezzel viszont megmentették a műtárgyat. „Ma már nem készítenek ilyeneket, legalábbis nem ilyen anyagokkal, tehát ezek egyediek, és a mi dolgunk ezeket az értékeket megmenteni. Vannak, akik a múzeumnak adományozzák, van, aki elhozza, hogy felújítsuk” – mesélte a restaurátor, aki az orvostudományhoz hasonlította munkáját, mert mindegyik darab egyedi, sajátos problémákkal, amelyeken segíteni kell, hogy megmaradjanak. Előbb felmérik, megvizsgálják és csak utána fognak neki a restaurálásoknak.
Raluca Dumitrescu restaurátor: ma már nem készítenek ilyen tárgyakat, ezek egyediek, és a mi dolgunk ezeket az értékeket megmenteni
Fotó: Haáz Vince
Általában azok tisztelik a régi tárgyakat, bútorokat, akik ismerik vagy tanultak ezek értékéről, de sok esetben nem is tudják, hogy milyen értékesek ezek a tárgyak. Raluca Dumitrescu már többször hallott olyat is, hogy egy festett faládát a tűzre dobtak, mert régi volt.
Fotó: Haáz Vince
Eredetileg ásványi pigmenteket használtak az üvegikonok készítésekor
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
A most restaurált bútorok 1871 és 1943 között készültek, ezek román, magyar és székely jellegű darabok a Küküllő és Csík vidékéről
Fotó: Haáz Vince
Előbb alapos átvizsgáláson esnek át a tárgyak, csak utána nyúlnak hozzájuk a szakemberek
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Nem hirdetett ítéletet a Maros Megyei Törvényszék szerdán a Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács alelnöke és tizenkét másik személy ellen 2013-ban indult büntetőperben, ezt egy későbbi időpontra halasztották.
Fiatal tehetségek és a Csíki Kamarazenekar ad hangversenyt Csíkszeredában április 7-én, hétfőn. A koncerten megismerkedhet a közönség a bemutatkozásra váró, Nagy István Művészeti Középiskola diákjaival.
A legfőbb ügyészség vádat emelt szerdán Ion Iliescu exállamelnök és Petre Roman volt miniszterelnök ellen emberiesség elleni bűncselekmények miatt az 1990-es bányászjárás ügyében.
Hamarosan országszerte elérhetővé válik az új típusú személyazonossági igazolvány, amely elektronikusan is tárolja a személyes adatokat. Az új személyi elterjedésével fokozatosan az elektronikus egészségügyi kártyák is megszűnnek.
Az uniós tagországok közül Romániában a legmagasabb (26,3 százalék) a 25 év alattiak munkanélküliségi rátája – hívta fel a figyelmet a Friedrich Ebert Alapítvány romániai irodájának legújabb jelentése.
A Rétyi Nyír víkendtelepének közelében támadták meg a kutyák a félmaraton-futásra készülő amatőr futót, akit végül a kutyák gazdájának a megjelenése mentett meg a nagyobb bajtól – de két harapást így is elszenvedett.
Medvék járnak a marosvásárhelyi Somostető területén, a vadak különösen éjszaka merészkednek elő. Az esetről a Marosvásárhelyi Állatkert osztott meg vieófelvételt.
Több a képzett szakember, ezért a pszichológusok, iskolai tanácsadók korábban észreveszik, ha a gyermek az autizmus jeleit mutatja, így a fejlesztésükhöz is korábban hozzá lehet kezdeni.
A jól bevált programok mellett meglepetésekkel is készülnek a 4. SepsiBook szervezői. A könyvvásár és kortárs irodalmi fesztivál egyik idei különlegessége, hogy a magyar és román szerzők mellett finn vendégekkel is kedveskedik az olvasóknak.
szóljon hozzá!