Amikor siralomvölggyé vált a Nyikó mente

Borzalmas volt – emlékszik vissza a zetelaki születésű Gergely Anna nyugalmazott tanítónő, elmesélve, hogy azóta jár bottal. Mert amikor a szentléleki házban a szekrényt ide-oda mozgatta a víz, odament, hogy megigazítsa, s hátra esett. „A verandaajtót beszakította a víz, szinte odaütött engem is. Mindent kivitt a házból, sok minden elúszott, a ruháimat is elvitte” – meséli az idős hölgy, aki a padláson keresett menedéket. Hallotta, hogy odalenn zörög minden, de nem lehetett lemenni, mert nyakig ért a víz. „A legborzasztóbb nekik volt” – mutat a szomszédos házra, ahol az áradás emberéletet is követelt. Anna néni csodának tekinti, hogy él, de azóta nagyon fél az esőtől.

Sose felejti el

Aki ezt átélte, soha nem felejti el – kezdi emlékezését Kiss Piroska, a szentléleki kocsma tulajdonosa. Az épület abban az évben márciusban készült el, ajtaját bedöntötte az ár, mutatja a villanykapcsolót, hogy addig ért a víz. „A férjem Farkaslakáról telefonált, hogy baj van, és igyekszik haza, de az autót már nem tudta egészen hazahozni, az utcán már derékig ért a víz. Mi kicsit magasabban lakunk, a cipőnket még le is húztuk, amikor hazaértünk, de kinézve az előszoba ablakon, a férjem mondja, hogy az udvarról viszi a tűzifát a víz. Ekkor már gyorsan emelkedett, ahogy az ötéves kislányomat kikaptam az ágyból, azt már vitte is a víz. Padlásfeljárónk nem volt, így a régi helyén a férjem feltépte a gipszkartont, mire feljutottunk, lenn már mindent elvitt az ablakpárkányig érő víz.”

A szerencsén múlott

Kiss Piroska elmeséli még, hogy a fia Farkaslakán játszott egy barátjánál, akinek fel is hívta édesanyját, nehogy hazaengedje. A beszélgetés alatt hallotta, amint a vonal túlsó végén valaki felkiált, hogy az autókat viszi a víz, s le is csapták a kagylót. „Négy órát töltöttünk a padláson és ezalatt semmit nem tudtunk a fiúnkról” – ezt már könnybe lábadt szemmel mondják nekünk. Később derült ki, hogy a legénynek nagy szerencséje volt, a víz ugyanis felvette a hidat és nekivitte a barátja házának, ezzel a vizet átvetette a másik oldalra, az ottani házat el is vitte, a benne lakó idős hölggyel együtt. Ha netalán a hidat a másik oldalra viszi, akkor azt a házat viszi el, amelyikben a fia volt. Ennyin múlott. Tanultak az esetből. Ha például Farkaslakáról figyelmeztetik a vízre, a gyerekeket biztonságba viszik, de amikor a gumicsizma megmerül az udvarukon, akkor már ők is mennek. „Itthon biztos többet nem kap el a víz. Ha megnő, én innen elmentem” – biztosít Kiss Piroska. Október végéig Farkaslakán laktak, amíg rendbe tették szentléleki lakásukat.

Azt mondták lelövik

Pillanatok alatt jött a víz, nem volt idő gondolkodni – meséli nekünk egy nyikómalomfalvi édesanya, aki lányával együtt a főúton autóval próbált menekülni, mikor a gépkocsit sodorni kezdte a víz. Húsz méter után a mellékutcából érkező ár nekicsapta őket egy székelykapunak, a kocsi ajtaja felnyílt, gyorsan kiszálltak belőle. Amikor a kapuban megkapaszkodtak, már derékig ért a víz. Végül egy manzárdszobában kaptak menedéket, miközben a gépkocsit tengelye körül pörgetve-forgatva elvitte az áradat. Két kilométerre találták meg, teljesen üresen, az ár még az üléseket is kiszakította belőle.

„A férjem Kápolnáson volt, telefonáltunk neki, hogy ne jöjjön haza. Persze, hogy hazajött. Késő este ért ide, néhány csónakban tartózkodó rendőr figyelmeztette, ne menjen tovább, mert lőni fognak, mire ő: akár agyon is lőhetik, de tudni akarja mi van a családjával. Annyira félek, hogy amikor kezd beborulni az ég, már nem is tudom, hová legyek” – mesélik nekünk, ami nem is olyan egyszerű dolog, összeszorul a torok, amikor felelevenednek az emlékek.

A hat évvel ezelőtti események még élénken élnek az emlékezetekben, elcsuklik a hang, összeszorul a torok, könnyes lesz a szem ha mesélni kell róluk. Talán túlzás azt állítani, hogy a Nyikó mentén félnek az emberek, de az biztos, hogy jobban aggódnak, ha netalán többet esik a kelleténél.

Az udvarhelyszéki árvíz áldozatai

Csiszár Julianna, Csiszár Béla (Hodgya)
Fancsali Márta, Fancsali Anna, Jakab Erzsébet (Farkaslaka)
Tóth Anna, Hajdó Julianna (Székelyszentlélek)
Sinka Lajos, Szász Erzsébet, Székely Gézáné, Lakatos Árpád (Nyikómalomfalva)
Pap Erzsébet, Szász Erzsébet, Balázs Karolina (Kobátfalva)
Tánczos Izabella (Siménfalva)
Málnási Ágoston (Székelyudvarhely)

Bővebben az Udvarhelyi Híradó szerdai, augusztus 24-ei számában!