
Hajléktalanok szállója a marosvásárhelyi Rozmaring utcában. Végső menedék
Fotó: Haáz Vince
Nem maradhat senki a szabad ég alatt, mindenkit befogadnak a marosvásárhelyi éjszakai menhelyre. Noha százhúsz férőhelyes a polgármesteri hivatal által működtetett hajléktalanszálló, jelenleg több mint százötvenen tartózkodnak ott. „Ahány eset, annyi történet, valamennyien súlyos tévedések, csalódások áldozatai.”
2019. január 10., 11:492019. január 10., 11:49
„Senkit nem utasítunk vissza, aki a segítségünket kéri, illetve azokat sem, akiket a helyi vagy a megyei rendőrség, esetleg mentőszolgálat hoz ide” – mondta el lapunknak Székely István intézményvezető. A férőhelyeket úgy növelték, hogy emeletes ágyakat tettek be a szobákba.
Két módja van annak, hogy valaki befogadást nyerjen a szálláshelyre. Az egyik, ha saját maga kérvényezi a polgármesteri hivatalban, ahol szociális ankétot készítenek vele, felmérik az anyagi lehetőségeit, megállapítják, hogy jogosult-e a hajléktalanszálló szolgáltatásaira. A másik eset, amikor az utcán, a parkban, lépcsőházban vagy építkezéseknél meghúzódó hajléktalanokat visz be a menhelyre a rendőrség vagy a rohammentő-szolgálat. Persze, ha valaki nem akar ott maradni, nem köteles.
A fagyos időre való tekintettel csütörtökön nem kellett elhagyni a szállást
Fotó: Haáz Vince
„Nyilvántartásunkban szerepelnek olyan hajléktalanok, akik a város különböző negyedeiben húzódnak meg, és nem akarják igénybe venni a szolgáltatásainkat” – osztotta meg Székely István. A lehetőségek pedig szűkülnek, hiszen amióta felújították a vasútállomást, az ottani váróteremben sem lehet már éjszakázni, sőt a buszállomásokon sem. Maradnak a lépcsőházak, viszont többnyire már azokat is zárják, illetve azok az építkezések, amelyeknél a fagyos idő miatt áll a munka. Parkban ilyenkor nem lehet órákig tartózkodni, ugyanis fennáll a fagyhalál veszélye.
Emeletes ágyakkal oldották meg a befogadó képesség növelését
Fotó: Haáz Vince
Csütörtök reggel még a szobákban üldögéltek a lakók, volt, aki már felkelt és megvetette az ágyát, vagy a fürdőszobában tartózkodott, mások még a takaró alatt feküdtek. A szabályok szerint
senkinek sem szeretnének még nagyobb nehézséget okozni – mondta az igazgató, hozzátéve, hogy vannak, akik orvosi javaslatra amúgy sem hagyhatják el a szálláshelyeiket.
Bent meleg van, fürdőszoba áll a rendelkezésükre, tisztálkodási és mosási lehetőség. Ha valakinek nem elég a jövedelme a napi táplálkozásra, akkor a városháza szociális ebéddel is segíti. Míg évekkel korábban egy kis reggelivel vagy vacsorával – teával, szendviccsel – is tudtak szolgálni, most nincs ez a lehetőség. Az igazgató szerint ugyanis az egyik másik szociális szolgáltatás, amihez nincs engedélye a szállást biztosító intézménynek. De kapcsolatban állnak több olyan civil szervezettel, amelyek napi ellátást biztosítanak a rászorulóknak, ugyanakkor vannak olyan egyházi szervezetek is, amelyek felajánlják, hogy egy-egy adag ebédet visznek.
Mosdók a folyosó végén. Fontos a tisztaság
Fotó: Haáz Vince
A legfiatalabb lakói a menhelynek huszonévesek, akik állami gondozásban éltek, és felnőttkorukra utcára kerültek, a legidősebb lakók viszont már hetven éven felüliek. De ezen belül is szinte valamennyi korosztály képviselője jelen van az éjszakai hajlékon. Amint megtudtuk, többnyire az alkoholproblémák vezetnek oda, hogy valaki hajléktalanná váljon. Megtörtént, nem is egy személlyel, hogy túl nagy hitelt vett fel, nem tudta törleszteni, ráment a háza, a családi élete.
Székely István igazgató: senki felett nem ítélkezünk
Fotó: Haáz Vince
Az sem ritka – ecsetelte az igazgató –, hogy valaki miután elveszíti a házát, a nyugdíjára vagy a jövedelmére akkora terhet vállal, amit már nem tud törleszteni, így már az sem marad, amiből fenntarthatná magát. „Ahány eset, annyi történet, valamennyien súlyos tévedések, csalódások áldozatai” – tette hozzá.
viszont – az igazgató szerint – már tervbe vették egy olyan hely kialakítását, ahová nappal beülhetnek, melegedhetnek a hajléktalanok. A költségvetéstől függ, hogy mikor látnak hozzá a megvalósításához.
Székelyföld-szerte jelen voltunk a március 15-i ünnepségeken, képes anyagunkban abból adunk ízelítőt, hogy Marosvásárhelytől Csíkszeredáig, Székelyudvarhelytől Sepsiszentgyörgyig hogyan ünnepeltek a székelyek.
A kis közösségükben elismert, a magyarságért sokat tevékenykedő hétköznapi hősöket tüntettek ki vasárnap délután Könyv és Gyertya díjjal Marosvásárhelyen. Az alkalmat a legendás Szentegyházi Gyermekfilharmónia koncertje tette emlékezetessé.
Koszorúzással, beszédekkel, néptánccal és imával emlékeztek meg vasárnap késő délután Nyergestetőn az 1848–1849-es szabadságharc hőseiről. A történelmi helyszínen tartott ünnepségen több százan rótták le tiszteletüket a székely honvédek előtt.
„A magyarok Istene mindenütt ott van, ahol a világon magyarok élnek” – fogalmazott a Sepsiszentgyörgy központjában tartott március 15-i ünnepségen Répássy Róbert igazságügyi államtitkár.
Száraz növényzet gyúlt ki a Marosvásárhely közeli Jedd területén március 15-én délután. A tűzoltók nehezen megközelíthető területen küzdenek a lángokkal, amelyek már átterjedtek az erdős terület aljnövényzetére és egy hétvégi ház kerítésére is.
Katonai eledeleket idéző gulyással, történelmi visszatekintéssel és muzsikával emlékeztek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseire a gyergyószentmiklósi Népművészeti Alkotóház udvarán. Ez volt a huszadik márciusi katonaeledel-kóstoló.
Sohasem fogjuk megengedni, hogy Magyarországot gyűlölet és düh kormányozza – jelentette ki a miniszterelnök a budapesti Kossuth Lajos téren az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján mondott ünnepi beszédében.
Tűz ütött ki vasárnap délelőtt a Prahova megyei Puchenii Moșneni település műemlék templomában, nincsenek áldozatok.
Nicușor Dan román államfő is köszöntötte a romániai magyarokat a nemzeti ünnep alkalmából.
A nemzet ereje nem abból fakad, hogy külön-külön erősek vagyunk, hanem abból, hogy számíthatunk egymásra, bízunk egymásban és kiállunk egymásért – hangoztatta a magyar nemzeti ünnep alkalmából közzétett üzenetében vasárnap Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
szóljon hozzá!