tudtuk meg a tanfelügyelőségeknél, illetve a tanügyi szakszervezetnél érdeklődve.

– tájékoztatott az adatokról Demeter Levente Hargita megyei főtanfelügyelő. Kérdésünkre ugyanakkor arról is beszámolt, hogy négy olyan tanintézet van a megyében, ahol megtartják a tanórákat hétfőn is, azok ugyanis nem vesznek részt az általános sztrájkban. Olyan iskolák is vannak ugyanakkor – megyeszerte 24 –, amelyekben a teljes személyzet egyetértett a sztrájk megszervezésével. A többi tanintézetben ez az arány 51 és 99 százalék közt áll, tehát az említett négyet leszámítva az oktatási egységek döntő többségében sztrájk lesz.

A hétfői napot illetően a tanfelügyelőségnek nincsenek ajánlásai a szülők számára, hiszen nem a tanfelügyelőség szervezte a sztrájkot,

de azt elvileg nem mondhatják nekik, hogy ne vigyék a gyerekeket iskolába hétfőn – válaszolta érdeklődésünkre a főtanfelügyelő, abban reménykedve, hogy mielőbb megoldódik a munkakonfliktus és megegyezésre jutnak a szakszervezetek a kormánnyal, „mert ez a helyzet senkinek sem jó”.

„Az iskolák nyitva maradnak mindenhol”

A helyzet gyors rendeződése iránti reményét fejezte ki Antal Levente Mihály, Maros megye főtanfelügyelő-helyettese is. Maros megyében öt olyan tanintézmény van, ahol az alkalmazottaknak kevesebb mint az 50 százaléka támogatta az általános sztrájk kirobbantását, így azokban lesz oktatás hétfőn. Azokon kívül „csak a magán oktatási intézményekben nem lesz tiltakozó akció”. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a többi iskola zárva lesz, hívta fel a figyelmet a főtanfelügyelő-helyettes.

– erre külön felhívták az iskolaigazgatók figyelmét a pénteken megtartott gyűlésen. A tanintézetek vezetőit ugyanakkor arra kérte a tanfelügyelőség, hogy folyamatosan kommunikáljanak a szülőkkel, hiszen a kialakult helyzet változhat – mondta Antal Levente Mihály.

Hétfő előtt nem módosítják a vizsgaidőpontokat

Kovászna megyében minden tanintézetben sztrájk lesz hétfőn – tájékoztatott Kiss Imre főtanfelügyelő. A megye oktatási rendszerében dolgozó alkalmazottaknak a 72 százaléka jelezte, hogy részt vesz az általános sztrájkban. Elmondta ugyanakkor, hogy általános sztrájk idején nem a tanfelügyelőség, hanem a sztrájkbizottságok hatásköre az iskolai tevékenységek megszervezése.

– fogalmazott Kiss Imre.

ami már meglehetősen besűrítené a tanévből hátralévő időszakot, de Kiss Imre is abban bízik, hogy az átütemezésekre nem lesz szükség, mert nem lesz hosszú a sztrájk.

„Elkerülhető lett volna ez a sztrájk”

Még csak becslést sem tud mondani arra vonatkozóan, hogy meddig tarthat majd a munkabeszüntetéssel járó általános sztrájk, ugyanis január óta egyetlen fontos követelésüket sem teljesítette a kormány, noha szinte minden héten vagy második héten volt valamilyen tiltakozó megmozdulás az országban – mondta megkeresésünkre Molnár Zoltán, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) Maros megyei szervezetének elnöke.

„Lehet, hogy ha két-három apró lépést tett volna a kormány január óta, akkor simán elkerülhető lett volna ez a sztrájk. Ha például legalább a kisegítő személyzet bérét megemelte volna a 2017/153-as törvényben meghatározott maximumig, az egy minimális terhet jelentett volna a költségvetés számára. 12 százalékkal vannak elmaradva, nagyon kevés az ilyen alkalmazott és nagyon alacsony az ő fizetésük, tehát az a 12 százalék elenyésző összeg lett volna. A másik dolog az, hogy

Most hiába vannak ígérgetések, hogy mégis úgy lesz, mert itt már harminc éve fűt-fát ígérgetnek mindenkinek… Már annyira felborzolták a kedélyeket, hogy nem tudom, a szakszervezet fel tud-e állni a tárgyalóasztaltól egy minimális ajánlattal. Ahhoz, hogy most tegyenek egy kis lépést, már késő van” – fogalmazott a szakszervezet képviselője.

Nagy az elégedetlenség az oktatási rendszerben, ezt az is igazolja, hogy a törvény értelmében az általános sztrájk idejére nem kapnak fizetést a tiltakozó alkalmazottak, ám nagy többségük még ilyen körülmények között is támogatta a munkakonfliktus kirobbantását. „De azt is meg kell jegyezzem, hogy Románia rendszerváltás utáni történelmében, tehát ’89 óta nem volt még olyan sztrájk az oktatásban, hogy a sztrájkoló oktatásban dolgozók pénzt veszítettek volna a sztrájk miatt. Ez persze nem garancia semmire” – fűzte hozzá Molnár Zoltán. Kérdésünkre azt is elmondta, a tiltakozók az oktatási egységekben sztrájkolnak majd, tehát bemennek a munkahelyükre minden nap, és ugyan a szülőknek nem mondhatják azt, hogy ne vigyék iskolába gyerekeiket, mert az egy alkotmányos jog, ám azt szeretnék, ha mégis ezzel támogatnák a tiltakozást.

Hétfőn derül ki, hogy pontosan mennyi az annyi

Az általános sztrájk támogatottságát illetően a szakszervezeti vezető elmondta, a pontos számok nem ismertek, mert az aláírások összegyűjtése óta is csatlakoztak még tanügyi dolgozók a tiltakozáshoz, olyanok is, akik nem tagjai egyik tanügyi szakszervezetnek sem. A felméréskor az ország megyéiben 70 és 75 százalék között volt a sztrájk támogatottsága mindkét szakszervezetnél (Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége, Spiru Haret szakszervezet), Maros megyében ez az arány 73,8 százalék volt a FSLI tagjai körében.

Az általános sztrájkban szintén részt vevő, az egyetemi alkalmazottak érdekeit képviselő Alma Mater Szakszervezeti Szövetség elnöke egyébként pénteken azt nyilatkozta a központi sajtóban, 50 százalék az esélye a tanév befagyasztásának a munkakonfliktus miatt.