Állandó versengésben

Az ezer lakosra jutó aktív vállalkozások számát vizsgálva azt láthatjuk, hogy ez esetben Csíkszereda vezeti a sort, meghaladva az országos átlagot is ebben a mutatóban. A legkevesebb ezer lakosra jutó magánvállalkozás Kézdivásárhelyen van bejegyezve, amely szám épp fele a csíkszeredainak. A 2019-es évben az országosan aktív vállalkozásoknak 1,91%-a található Székelyföldön (országosan 769 791, míg a két megyében összesen 14 769 aktív vállalkozás volt), amely arány kevéssel elmarad attól, amit a lakosság aránya diktálna (2,66%).

A magánvállalkozásoknál dolgozó személyek

Egy régió vagy város gazdasági erejét nagyban meghatározza, hogy a lakosság milyen arányban dolgozik a magánszférában, hiszen a magánvállalkozások alkalmazottai adják azt a hozzáadott értéket, amiből majd adót lehet fizetni, amely adóból finanszírozhatók a közkiadások. A következőkben azt vizsgáljuk, hogy Székelyföld esetében melyik széken, illetve városon belül a legnagyobb a reálgazdaságban dolgozó személyek aránya, vagyis melyik régió és város járul leginkább hozzá Székelyföld gazdaságához. Ez esetben is csak a jogi személyiséggel rendelkező vállalkozások adataival dolgoztunk.

A 2019-es adatokból kiindulva abszolút értékben Udvarhelyszéken dolgoznak a legtöbben a magánvállalkozásoknál, mintegy 20%-kal többen, mint az őt követő Sepsiszéken. Amennyiben az öt meghatározó város esetében vizsgáljuk a magánszférában dolgozók számait, ez esetben már Sepsiszentgyörgy vezeti a sort. Azonban érdekes jelenség, hogy 2019-ben a nagyobb lakosságszámmal rendelkező Csíkszeredában 2214-gyel dolgoztak kevesebben a magánszférában, mint a kisebb lakosú Székelyudvarhelyen.

Amennyiben csak Hargita megyét vizsgáljuk, azt látjuk, hogy a reálgazdaságban dolgozó személyek 44%-a udvarhelyszéki, 32%-a csíkszéki és mindössze 24%-a gyergyószéki. Ha a három elemzett Hargita megyei várost hasonlítjuk össze, akkor az udvarhelyi dominancia még erősebb, hiszen a három város magánszektorában dolgozó személyeknek közel a fele székelyudvarhelyi vállalatoknál dolgozik.

A következőkben a reálgazdaságban dolgozók számát viszonyítottuk az egyes városok teljes lakosságához. Ebből az összehasonlításból az látszik, hogy Székelyudvarhelyen a legmagasabb a magánszférában dolgozók aránya, amely arány szinte kétszerese az országos átlagnak. Gyergyószentmiklós kivételével minden városban az országos átlag fölött van ez az arány.

Az alkalmazottak esetében nemcsak ezek száma fontos, hanem a munka hatékonysága is, vagyis hogy egy alkalmazott a munkája révén mekkora forgalmat képes generálni. Az öt széket összehasonlítva azt tapasztaljuk, hogy a legnagyobb egy alkalmazottra jutó forgalmuk a sepsiszéki vállalkozásoknak van (275 142 lej), a sort ez esetben Kézdiszék zárja (215 588 lej). Amennyiben az egy alkalmazottra eső vállalkozói forgalmat az öt székelyföldi város esetében elemezzük, sokkal nagyobb különbségeket tapasztalunk, hiszen a székelyudvarhelyi vállalkozások által megvalósított legnagyobb egy alkalmazottra jutó forgalom 66%-kal haladja meg a sort záró gyergyószentmiklósi hasonló mutatót, azonban jócskán elmarad az országos átlagtól.

Magánvállalkozások által megvalósított forgalom

A megvalósított forgalom az egyik legfontosabb mutatója a reálgazdaság teljesítményének. Az éves forgalom egy vállalkozás által egy év alatt megvalósított jövedelmek (üzemi) összességét jelenti. Ebben a mutatóban országos viszonyításban Székelyföld súlya meglehetősen csekély, az öt szék összesített forgalma az országosan megvalósított vállalkozói forgalomban mindössze 1,15%-ot tett ki 2019-ben, ami nem éri el az öt szék jelentette lakosság­arány (2,66%) felét sem.

Az elmúlt öt év adatait elemezve mind az öt székely szék, mind az öt elemzett székely város vállalkozói forgalma folyamatosan növekedett. A székek tekintetben Udvarhelyszéken volt a legnagyobb növekedés, Gyergyószéken a legkisebb. A városok esetében Székelyudvarhely járt az élen a növekedésben az elmúlt öt évben, a sereghajtó ez esetben Kézdivásárhely volt.

Amennyiben az egyes székek meghatározó városainak arányait vizsgáljuk a székek vállalkozásai adta forgalomban, a 2019-es évben a legnagyobb arányt Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda és Székelyudvarhely képviseli (72, 71 és 70%), Kézdivásárhely 52%-ot jelent Kézdiszék gazdaságában, míg a legkisebbet Gyergyószentmiklós jelenti, amely város mindössze 26%-ot ad a gyergyószéki vállalkozói forgalomból.

Ha a székelyföldi székek és városok vállalkozásai által megvalósított forgalom arányait vizsgáljuk a 2019-es évre, az látszik, hogy a székek közül a legnagyobb arányt Udvarhelyszék képviseli (30%), a legkisebbet pedig Kézdiszék (11%). Az öt város összesített forgalmából a legnagyobb arány Székelyudvarhelyé (34%), a legkisebb arányt Gyergyószentmiklós adja (6%). Ez a különbség az abszolút értékben kifejezett vállalkozói forgalomban is megmutatkozik, ahol a székelyudvarhelyi vállalkozások forgalma több mint hatszorosát teszi ki a gyergyószentmiklósi cégek forgalmának, de a csíkszeredai cégek forgalmát is másfélszer meghaladja.

Amennyiben csak Hargita megyét vizsgáljuk, akkor is egyértelmű Székelyudvarhely és környékének dominanciája. Míg a székek esetében Udvarhelyszék adja a Hargita megyei vállalkozói forgalom 48%-át, addig a városok esetében a székelyudvarhelyi vállalkozások forgalma több, mint a csíkszeredai és a gyergyószentmiklósi vállalkozások összesített forgalma. Érdekességként megjegyezhetjük, hogy 2019-ben Székelyudvarhely mint város vállalkozásainak forgalma (4 082 382 701 lej) nagyobb, mint az összes csíkszéki vállalkozás forgalma (3 736 380 335 lej), ugyanakkor másfélszer meghaladta a gyergyószéki összes vállalkozó forgalmát (2 626 420 064 lej).

Ha a vállalkozások forgalmát lakosságarányosan vizsgáljuk, összehasonlítva az országos átlaggal is, ez esteben is egyértelmű Székelyudvarhely elsőbbsége, amely egyedüliként az öt székely város közül meghaladja az országos átlagot is. A székelyudvarhelyi egy lakosra jutó vállalkozói forgalom mintegy 40%-kal haladja meg az országos átlagot, ugyanakkor több mint háromszorosa az utolsó helyezett gyergyószentmiklósi cégek forgalmának.

Ha az egy cégre jutó forgalmat vizsgáljuk az öt szék és az öt város esetében, azt tapasztaljuk, hogy az udvarhelyszéki cégek valósítják meg a legnagyobb forgalmakat (1 560 827 lej), több mint 50%-kal meghaladva a sort záró csíkszéki egy vállalkozásra eső forgalmat (1 029 873 lej). Az egyes városok egy cégre jutó forgalmát is Székelyudvarhely vezeti, több mint kétszer akkora forgalmat valósítva meg vállalkozásonként, mint a gyergyószentmiklósi vagy akár csíkszeredai cégek, ugyanakkor egyedüli székelyföldi városként meghaladva az országos átlagot is ebben a mutatóban.

Magánvállalkozások nettó nyeresége

A forgalom fontos mutató, azonban a vállalkozói munka hatékonyságát a megtermelt nyereség mutatja. Egy vállalkozás által megvalósított nyereséget úgy kapunk meg, ha az összes jövedelemből kivonjuk a vállalkozás összes költségeit. A következőkben az öt szék, illetve az öt székely város vállalkozásainak nettó nyereségét vizsgáltuk (ez esetben nem vettük figyelembe a veszteséges vállalkozásokat, csak azokat, amelyek nyereséget termeltek az adott időszakban).

Az elemzett öt évben mindenik szék vállalkozásainak nyeresége emelkedett, a sort Udvarhelyszék vezeti és Kézdiszék zárja. A városok nyereségénél a vezetést Székelyudvarhely 2018-ban vette át Sepsiszentgyörgytől, ugyanakkor ezt a sort minden évben Gyergyószentmiklós zárta. Az is megállapítható, hogy a városok esetében Kézdivásárhely és Gyergyószentmiklós vállalkozói nyereségénél az elmúlt öt évben inkább stagnálást tapasztalunk, mint növekedést.

Amennyiben a székelyföldi vállalkozások árbevétel-arányos nyereségét vizsgáljuk (a megvalósított forgalomra jutó nyereség aránya), ez a mutató minden szék és minden város esetében 7% és 9% között van, ami nem tér el nagymértékben az országos átlagnak számolt 8%-os nyereségességi mutatótól.

A 2019-es év adatai alapján a cégek által megvalósított nyereségből a legnagyobb arányt a székek esetében Udvarhelyszék tudhatja magáénak (30%), míg az öt város közül is Székelyudvarhely vezet (31%). Ez a különbség abszolút értékben is egyértelműen látható a székely­udvarhelyi vállalkozások javára, ahol az élen álló székelyudvarhelyi vállalkozások nyeresége több mint 6-szorosa volt a sort záró gyergyószentmiklósi vállalkozásokénak.

Hargita megyén belül is meghatározó Udvarhelyszék és Székelyudvarhely aránya a vállalkozói nyereségek tekintetében. Míg a székek esetében Udvarhelyszéken termelődik a Hargita megyei vállalkozói nyereség 45%-a, addig a városok esetében a székelyudvarhelyi vállalkozások nyereségének aránya a három Hargita megyei városnál 49%-ot tesz ki.

Ha országos viszonylatban elemezzük a lakosságarányos nyereséget az elemzett öt székelyföldi város esetében, akkor azt tapasztaljuk, hogy a 2019-es évben Székelyudvarhely az egyetlen város, amely meghaladja az országos átlagot, ugyanakkor több mint háromszorosa a sort záró gyergyószentmiklósi mutatónak.

Annak érdekében, hogy megállapíthassuk, mely székek és városok cégei működnek hatékonyabban, megvizsgáltuk az egy cégre jutó nyereséget is 2019-re. Az öt szék közül Udvarhelyszéken a legmagasabb az egy cégre jutó nyereség (123 515 lej), míg a legkisebb egy cégre jutó nyereséget a Kézdiszéki vállalkozások tudhatják magukénak (91 066 lej). Ebben a mutatóban a sepsiszéki cégek 103 282, a gyergyószéki cégek 102 924, a csíkszéki cégek pedig 92 743 lejes egy cégre jutó vállalkozói nyereséget tudhatnak magukénak. A városok rangsorában is Székely­udvarhely az első, ahol az egy vállalkozásra jutó nyereség több mint duplája a sort záró Gyergyószentmiklósi cégekének, azonban alulmarad az országos átlagtól.

Összességében megállapítható, hogy az elemzett öt székely szék közül Udvarhelyszék, valamint az öt székely (nagy)város közül Székely­udvarhely rendelkezik a legerősebb magánvállalkozói szférával, a leghatékonyabb reálgazdasággal. Ezen a széken, illetve ebben a városban termelődik meg a legnagyobb vállalkozói forgalom és vállalkozói nyereség, itt a legjobbak a vállalkozói mutatók, ennek megfelelően innen járulnak hozzá a legnagyobb mértékben a vállalkozások a közszféra finanszírozásához.

Ezt a tényt azonban a város az elmúlt években nem tudta érvényre juttatni sem az országos, sem a megyei közpénzügyi visszaosztásoknál, ami azt mutatja, hogy a városnak nincs akkora politikai súlya, mint amit a gazdasági ereje indokolna.