Itthon és külföldön. Nem mindegy, hol végzik az idénymunkát
Fotó: 123RF
Összesen 163, tartós munkavállalás céljából külföldön élő székelyföldit kérdezett meg a Székelyudvarhelyi Mikrovállalkozók Szövetsége (SZMVSZ) arról, hogy milyen feltételek mellett költözne haza szülőföldjére. A válaszadók közel negyven százaléka szeretne a későbbiekben itthon élni.
2018. augusztus 23., 11:472018. augusztus 23., 11:47
2018. augusztus 23., 11:482018. augusztus 23., 11:48
Tavaly december és idén március között több külföldi szervezettel is felvette a kapcsolatot az SZMVSZ, hogy minél hitelesebb online felmérést készíthessen a külföldön dolgozók hazaköltözési szándékáról, illetve annak feltételeiről – fejtette ki egy szerdai sajtótájékoztatón Jakab Áron Csaba, a szervezet elnöke. Mint mondta, a felmérést azért végezték el, mert gazdasági téren óriási problémává vált az elvándorlók miatt kialakult munkaerőhiány, aminek számos vetülete van. Ezek között említette egyebek mellett az inflációt, a minden téren tapasztalható instabilitást, illetve a családok széthullását is. „Úgy érezzük, hogy egy
A mi társadalmunk pedig ezt nem teszi meg, és itt azokról beszélek, akik ezen változtathatnának. A felmérés nem valaki ellen szól, hanem egy tükröt akar mutatni a helyzetről” – fogalmazott Jakab.
Az SZMVSZ által készített kérdőívek kitöltőinek csupán 37 százaléka költözne haza, de hasonló arányban vannak, akik még bizonytalanok e tekintetben.
Noha egy korábbi felmérésükből az derült ki, hogy legtöbben az alacsony fizetések miatt mentek külföldre, megteremteni a megélhetésükhöz szükséges anyagiakat, a mostani válaszadók véleményéből más derül ki – magyarázta Jakab Áron Csaba. Amikor ugyanis azt kérdezték tőlük, minek kellene változnia ahhoz, hogy hazajöjjenek,
A válaszadók 34 százaléka szerint az állam és törvénykezés kategóriában elsősorban a korrupciót kellene felszámolni ahhoz, hogy hazajöjjenek, 25 százalék stabilitást szeretne a jogszabályok meghozatalában. Nemzet és nemzetiségi jogok szintjén 45 százalék szabad – magyar – nyelvhasználatot szeretne, de csupán 13 százaléknak fontosak az infrastrukturális fejlesztések, és ugyanekkora az arány az autonómiára vonatkozóan is.
Nem könnyű hazacsábítani a külföldi munkavállalókat. A törvénykezésben, az egészségügyben és a nyelvhasználat területén is fontos változásokra van szükség – derül ki az SZMVSZ által ismertetett felmérésből
Fotó: Barabás Ákos
A tanügy és oktatás területén legtöbben (21 százalék) minőséget szeretnének a mennyiséggel szemben, illetve sokan szeretnének magyar egyetemeket is (19 százalék). A megkérdezettek 56 százaléka gondolja úgy, hogy az egészségügyben a hálapénz megszüntetése a legfontosabb, csak 2 százalék szeretne alacsonyabb gyógyszerárakat.
Politikai kérdéskörben legtöbben szintén a korrupciót jelölték meg (20 százalék) problémaként. A közhangulat javulása is fontos ahhoz, hogy egy külföldön dolgozó hazaköltözzön, a többség egyenlő mércét szeretne mindenkinek. A családok számára a válaszadók 31 százaléka adókedvezményeket és egyéb támogatásokat szeretne.
Jakab kijelentette, felmérésük egy későbbi elemzésük alapjául szolgál, illetve „gondolatébresztő” jelleggel el fogják küldeni a székelyföldi önkormányzatoknak, intézményeknek és szakmai szervezeteknek is. Arról is tájékoztatott, hogy nemrég eredményeiket is felhasználva készítettek összeállítást az Udvarhelyszéki Kis- és Középvállalkozások Szövetségével (UKKSZ), valamint a Hargita Business Centerrel közösen egy vállalkozóbarát önkormányzat ismérveiről. Egyébként a Székelyhon kérdésére nem tudott konkrét választ adni arra vonatkozóan, hogy reprezentatív felmérésről van-e szó, azt azonban leszögezte, hogy a kérdőív kitöltői mindannyian hitelesek.
Tűz ütött ki egy rögtönzött faház-komplexumnál szombaton késő este Segesváron, több mint három építményben, mintegy 250 négyzetméteren pusztítottak a lángok, mire megfékezték a tűzoltók.
Az 1944-es átállásról tartott előadást Benkő Levente történész. Előadása fókuszában a magyarellenes intézkedések és megszólalások kaptak hangot, illetve a székelyföldi foglyok sorsát ismertette.
Erdei iskolát hoznának létre, ahol a természet szeretetére nevelhetik a gyerekeket, ezért is szervezte meg a Szentegyházi Közbirtokossági Egyesület és a Szentegyházi Nagycsaládosok Egyesülete a Kárpát-medencei Erdőpedagógiai Konferenciát és Szemlét.
A rendszerváltozás utáni, még mindig zavaros időkben foglalta el a székelyudvarhelyi polgármesteri széket Szász Jenő. Szakács-Paál Istvánnak már könnyebb a dolga – igaz, neki az elmúlt nyolc évnyi karantént kell feloldania.
Búcsút és jubileumi ünnepséget tartottak a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnáziumnál. Az iskola védőszentjének ünnepére gyűltek össze a tanintézmény kápolnájában, ahol visszatekintettek az elmúlt 30 esztendőre.
Bicska, valamint kábítószer birtoklása miatt vettek őrizetbe két férfit Csíkszeredában szombaton. A Hargita megyei rendőrség egy átfogó akció során mintegy háromszáz személyt ellenőrzött, 5 bűncselekményt, és 19 kihágást állapított meg.
A Hargita megyei települések fejlesztésére 2,7 millió lej jut a hatszázalékos adóvisszaosztásból. Az összeg szétosztásáról a megyei tanácstestület rendkívüli ülésén szavazott november 15-én, pénteken.
Rászoruló családok számára tart jótékonysági gyűjtést a Csíkszeredai Vöröskereszt Kis Cipő elnevezéssel november 23-án és 24-én Szabadság-téren és a Csíki NEST pláza területén.
Erősen irritáló hatású vegyszert tartalmazó palackokat dobott valaki a szelektív hulladékba, emiatt le kellett állítani a munkafolyamatot a lécfalvi hulladéklerakóban. A sepsiszentgyörgyi köztisztasági vállalat nagyobb elővigyázatosságra int.
1 hozzászólás