
A Studio9 csoportosulás egyik tárlata
Fotó: Sándor Csilla
A Csíki Székely Múzeumban megrendezett Székely Géniuszok nyomában konferencia részeként Túros Eszter művészettörténész a képzőművészetnek otthont adó csíkszeredai kiállítóterekről tartott előadást. Mint kiderült, nem csak hagyományos galériák, hanem valódi formabontó helyszínek is színesítették már a várost.
2024. június 18., 20:302024. június 18., 20:30
Hétfő délután a múzeum munkásságáról hallgathattak előadásokat az érdeklődők a Csíki Székely Múzeumban. Az előadások mozaikszerűen tálalták mindazt, ami a Patina múzeumi folyóirat harmadik számában megjelent, mintegy ízelítőként szolgáltak ehhez. A Patina ezen száma egyébként már megvásárolható.
Az esemény utolsó előadását Túros Eszter művészettörténész tartotta „Szellem keresi helyét” – A csíkszeredai kortárs képzőművészet változó helyeiről címmel.
amit a csíkszeredai Nagy István Művészeti Középiskola melletti holtteret kívánta rendeltetésszerűen használni, így Szigeti Gábor képzőművész az épületoszlopokat kidekorálhatta. Mint az előadáson is elhangzott, sokan emlékezhetnek még erre a mozgalomra.
Az előadás alapját az adta, hogy Csíkszeredában jelentős képzőművészeti élet bontakozott ki az elmúlt évtizedek során: nem csak a művészeti oktatás, hanem számos művész is képviseli a várost.
A gazdag művészeti élet megköveteli a saját teret is, Túros Eszter szerint
Az előadáson ezen galériák emlékét elevenítette fel a művészettörténész, így az elkövetkező sorok sokakban nosztalgiát kelthetnek. Túros Eszter képzőművészekkel készített interjúkat, remélvén, a későbbiekben is sokat segítenek majd másoknak az így szerzett információk.
Az első galéria, amiről szó volt, a Golden Gallery-ként ismert Petőfi utcai galéria, amely a rendszerváltás előtt a Romániai Képzőművészek Országos Szövetségének galériája volt. Habár utóbbi felállásában megszűnt létezni, Balási Csaba üzletember és fotográfus átvette és kialakított egy galériát, ami egyben műkereskedésként és művészellátóként is funkcionált.
Az egykori Tilos kávéház
Fotó: György Attila
A második kiállítótér már sokkal formabontóbb volt, a híres Tilos kávéház. Az underground kulturális helyszínen kiállításokat is szerveztek, leginkább kortárs művészek munkáiból. A következő bemutatott kiállítótér az egykori Kriterion Galéria, ahol zömében erdélyi képzőművészek munkáit láthatta a közönség. A Kriterion Galéria egyébként nem szűnt meg, 2011-ben Új Kriterion Galéria néven éledt újjá hamvaiból.
Az előadás további részében szó esett a Kossuth utcai galériáról és a Székelyföld Galériáról is, amelyeknek egyaránt az volt fő jellemzője, hogy
Bemutatta a Megyeháza Galériát is, ami habár jelentős változásokon ment át az évek során, és persze eredeti célja nem is a művészetnek otthont adó tér volt, ma már tárt karokkal várja mindazokat a művészeket, akik akár első, akár többedik alkalommal kiállítani szeretnének.
hiszen nélkülük nem lenne ilyen színvonalas a helyi kulturális élet.
Ilyen alakulat volt a Projekt, ami 2008 és 2011 között élt, kiállításaikon elsősorban a fiataloknak adott teret a csapat. Említésre került a Studio 9 is, kilenc csíkszeredai képzőművész 2006-ban alakult csoportosulása, és ha nem is az eredeti felállásban, de ma is létezik a formáció.
A nemrég feloszlott TAG csoport volt a következő, akiknek utolsó kiállítása 2020-ban volt, művészetüket Európa szinten megmutathatták. A Grafirka egyesületben hat női alkotó vesz részt, céljuk az edukatív képzőművészeti nevelés, mai napig élő formációról van szó.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!