Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

11:56

Ojtoz, Városfalva és Szováta – itt szavaztak a tanácselnökök

11:46

Két földrengés is volt már azóta, hogy elkezdődött reggel az államelnök-választás

11:11

Kelemen Hunor voksolt: nem érdemes spekulálni

10:18

Labdarúgás, minden mennyiségben – a vasárnapi sportműsor

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra

Elhunyt a székelyudvarhelyi földrajztanár, akinek felépüléséért sokan összefogtak

Képeken a hétfő reggeli iskolabusz-baleset

Ráduly Erzsébet: az emberekben bízni kell

Már nem csak álom, hogy Erdélyből néhány óra alatt eljuthassunk Budapestre autópályán vagy vasúton

Tükörjég, torlódás – most aztán tényleg oda kell figyelni az utakon

A bíróság sem tartja törvénysértésnek a fakeresztek elhelyezését az úzvölgyi haditemetőben

Nem aprózták el: rögtön huszonöt százalékkal drágítottak a csíkszeredai taxisok

A soron következő három vasárnap fontosságáról

Beköszöntött a tél Csíkszeredában, több tonna csúszásgátlót használtak fel az utakon az elmúlt órákban

Ahol teret kap a csíkszeredai művészet

A Studio9 csoportosulás egyik tárlata

Fotó: Sándor Csilla

A Csíki Székely Múzeumban megrendezett Székely Géniuszok nyomában konferencia részeként Túros Eszter művészettörténész a képzőművészetnek otthont adó csíkszeredai kiállítóterekről tartott előadást. Mint kiderült, nem csak hagyományos galériák, hanem valódi formabontó helyszínek is színesítették már a várost.

Nagy Lilla

2024. június 18., 20:302024. június 18., 20:30

Hétfő délután a múzeum munkásságáról hallgathattak előadásokat az érdeklődők a Csíki Székely Múzeumban. Az előadások mozaikszerűen tálalták mindazt, ami a Patina múzeumi folyóirat harmadik számában megjelent, mintegy ízelítőként szolgáltak ehhez. A Patina ezen száma egyébként már megvásárolható.

Az esemény utolsó előadását Túros Eszter művészettörténész tartotta „Szellem keresi helyét” – A csíkszeredai kortárs képzőművészet változó helyeiről címmel.

A Szellem keresi helyét egyébként egy visszautalás a 2003-as azonos című kiállításra,

amit a csíkszeredai Nagy István Művészeti Középiskola melletti holtteret kívánta rendeltetésszerűen használni, így Szigeti Gábor képzőművész az épületoszlopokat kidekorálhatta. Mint az előadáson is elhangzott, sokan emlékezhetnek még erre a mozgalomra.

Az előadás alapját az adta, hogy Csíkszeredában jelentős képzőművészeti élet bontakozott ki az elmúlt évtizedek során: nem csak a művészeti oktatás, hanem számos művész is képviseli a várost.

A gazdag művészeti élet megköveteli a saját teret is, Túros Eszter szerint

2010 körül volt olyan időszak is, amikor több mint tíz kiállítótér és galéria volt Csíkszeredában.

Az előadáson ezen galériák emlékét elevenítette fel a művészettörténész, így az elkövetkező sorok sokakban nosztalgiát kelthetnek. Túros Eszter képzőművészekkel készített interjúkat, remélvén, a későbbiekben is sokat segítenek majd másoknak az így szerzett információk.

Az első galéria, amiről szó volt, a Golden Gallery-ként ismert Petőfi utcai galéria, amely a rendszerváltás előtt a Romániai Képzőművészek Országos Szövetségének galériája volt. Habár utóbbi felállásában megszűnt létezni, Balási Csaba üzletember és fotográfus átvette és kialakított egy galériát, ami egyben műkereskedésként és művészellátóként is funkcionált.

Az egykori Tilos kávéház

Fotó: György Attila

A második kiállítótér már sokkal formabontóbb volt, a híres Tilos kávéház. Az underground kulturális helyszínen kiállításokat is szerveztek, leginkább kortárs művészek munkáiból. A következő bemutatott kiállítótér az egykori Kriterion Galéria, ahol zömében erdélyi képzőművészek munkáit láthatta a közönség. A Kriterion Galéria egyébként nem szűnt meg, 2011-ben Új Kriterion Galéria néven éledt újjá hamvaiból.

Az előadás további részében szó esett a Kossuth utcai galériáról és a Székelyföld Galériáról is, amelyeknek egyaránt az volt fő jellemzője, hogy

a helyi művész szférát népszerűsítette, a székelyföldi és erdélyi képzőművészetet pártolta.

Bemutatta a Megyeháza Galériát is, ami habár jelentős változásokon ment át az évek során, és persze eredeti célja nem is a művészetnek otthont adó tér volt, ma már tárt karokkal várja mindazokat a művészeket, akik akár első, akár többedik alkalommal kiállítani szeretnének.

A galériákon és a kiállítótereken túl szó volt a csíkszeredai művészeti alakulatokról is,

hiszen nélkülük nem lenne ilyen színvonalas a helyi kulturális élet.

Ilyen alakulat volt a Projekt, ami 2008 és 2011 között élt, kiállításaikon elsősorban a fiataloknak adott teret a csapat. Említésre került a Studio 9 is, kilenc csíkszeredai képzőművész 2006-ban alakult csoportosulása, és ha nem is az eredeti felállásban, de ma is létezik a formáció.

A nemrég feloszlott TAG csoport volt a következő, akiknek utolsó kiállítása 2020-ban volt, művészetüket Európa szinten megmutathatták. A Grafirka egyesületben hat női alkotó vesz részt, céljuk az edukatív képzőművészeti nevelés, mai napig élő formációról van szó.

Csíkszereda Kultúra