Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

12:45

Sorra akadtak fenn az ittas sofőrök Hargita megyében

12:38

Csenei gyermekgyilkosság: korábban egy másik fiút is megvertek a gyanúsítottak

12:38

A mindennapok menüje

12:28

Újabb légiósát adta kölcsön a Sepsi OSK

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Vizsgálatra tartott az a nő, aki elhunyt a csíkszeredai kórház közelében

Egy férfi bomlásnak indult holttestét találták meg egy csíkszeredai lakásban

Szánkózás közben esett a folyóba két kisgyerek, egyikük eltűnt a jeges vízben – frissítve

Megölhették és a kertben eláshatták a fiatalok az eltűnt 15 éves fiút

Szabad ég alatt egy hajléktalan nő Csíkszeredában

Adómódosítás Csíkszeredában: megvizsgálják a jogi lehetőségeket

Üzentek a tiltakozók a sepsiszentgyörgyi városvezetésnek: nem értenek egyet a helyi adók emelésével – videó

Bolojan szerint nem lesz szükség további adóemelésekre

Irányító szerepet kap Tánczos Barna a 2026-os költségvetés előkészítésében

Nehéz időszaka következik a csíkszeredai kutyamenhelynek

Ahogy a forradalmat megélték, megéltük

Az 1989-es események fordulópontnak bizonyultak a Ceaușescu-diktatúra megdöntését illetően. A történetként vagy már történelemként megjelenő időszakról idéz kitűnő látképet az a kiállítás, amelyet a következő egy hónapban ingyenesen lehet megtekinteni a csíkszeredai megyeháza épületében.

Korpos Attila

2021. augusztus 16., 20:262021. augusztus 16., 20:26

2021. augusztus 16., 20:272021. augusztus 16., 20:27

Fotó: Veres Nándor

Korpos Attila

2021. augusztus 16., 20:262021. augusztus 16., 20:26

2021. augusztus 16., 20:272021. augusztus 16., 20:27

A tárlatot hétfőn délután nyitották meg a megyeháza földszinti kiállítóterében. A kiállítást az Eurotrans Alapítvány szervezte, ezt képviselve Kinizsi Zoltán elmondta, 2019-ben a harmincéves évfordulón egy másik szemszögből szerettek volna rálátni a román rendszerváltásra.

Fordulópont volt mindannyiunk életében, közvetlenül vagy közvetve.

Az én életemnek is vannak olyan emlékei abból az időszakból, amelyeket közönség elé szerettem volna vinni” – foglalta össze a projektvezető a civil lakosság akkori életképeire és életvitelére támaszkodó tárlatot. A kiállítás azonban bővebb keretű, visszanyúlik a második világháború végéig, és már a hatodik helyszínre jutott el. „Tavaly Kolozsvár, Szatmárnémeti, majd Nagyvárad és Marosvásárhely is helyet adott a tárlatnak, sorban pedig Sepsiszentgyörgy és most Csíkszereda következtek ” – hallhattuk.

Fotó: Veres Nándor

„Talán méltóbb helyre nem is érkezhetett volna ez a kiállítás” – ezt már Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat vezetője emelte ki, megemlítve, hogy a megyeháza épülete szerves része volt a forradalmi események előtti, alatti és utáni időszaknak is.

Fodor János történész az Elmúlt jelen projektnév hátterére rávilágítva azt mondta,

a rendszerváltás eseményei már a múlt részei. De annak kihatásai elevenen élnek bennünk, közöttünk.

Így született meg a cím, amely az 1989–90-es évre vonatkozó romániai magyarok rendszerváltása.” A kiállítás címével egy honlapot is készítettek, amely kiegészítése kíván lenni a tárlatnak.

Fotó: Veres Nándor

A tárlat a civil lakosság szemszögéből láttatja a rendszerváltás előtti évtizedeket és a forradalom emlékeit.

Az újságcikkek, a gazdag fotógalériák, a korszakra jellemző lakásbelső látványa és a hanganyagok a mindennapi ember perspektívájából láttatják az államszocializmust.

A kiállítás szeptember 16-ig a nap huszonnégy órájában ingyenesen látogatható naptól függetlenül.

Fotó: Veres Nándor

Könyv az alapja

A kiállításmegnyitó után bemutatták a tárlat nevével megegyező című kötetet. Ezen Korodi Attila csíkszeredai polgármester saját emlékeit is megosztotta a rendszerváltás kapcsán. „Ennek a könyvnek és ennek a tárlatnak talán nem mi vagyunk a legnagyobb fogyasztói, akik átéltük, hanem azok, akik nem élték át, de aktívan érdeklődnek a kor szellemisége iránt” – fogalmazott a városvezető.

A könyv szerkesztője, Molnár Beáta kifejtette, megtisztelő volt számára olyan emberekkel együtt dolgozni, akik átélték a kommunizmus ezen időszakát.

Hatással volt és hatással van az emberekre ez a korszak.

Rengeteg szakma besegített a könyv összeállításába, így tudott mély korrajzzá alakulni a kötet” – értékelte.

Fotó: Veres Nándor

Blos-Jáni Melinda vizuális kultúrakutató a könyv kapcsán kiemelte, a kilencvenes években a televízió által rengeteg képi stimulációval találkozott a társadalom, amelyeknek helyet is ad a könyv. „A zajos vizualitás a történetmesélésben volt segítségünkre, amelyben voltak értékek is, de mai szemmel nézve nevetséges reklámok is” – világított rá a képi megjelenítés fontosságára a könyvben.