Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

21:27

Péter Balázs triplázott, a romániai hokiválogatott tornát nyert

21:12

Szombat estére ismét rátelepedett a köd a Csíki-medencére

21:03

Az elsőben még eltüntette a hátrányát, a szünet után már nem tudta a VSK Székelyudvarhely

21:01

Több száz éves emberi csontok kerültek felszínre Gelencén

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Életbe lépett a jogszabály: nem fizetik többé a betegszabadság első napját

Várjunk a befizetéssel? Kelemen Hunor szerint a helyi adók akár 50 százalékkal is csökkenthetők

Baleset történt Csíkszereda és Szentegyháza között, egy ember megsérült

Korodi Attila: elfogadhatatlan, hogy az AUR szervezzen tüntetést Csíkszeredában

Kell a parajdiak földje az autópályához, de felhajtót nem kapnak cserébe

Korodi Attila: elfogadhatatlan, hogy az AUR szervezzen tüntetést Csíkszeredában

Négy méter magas medveszobrot állítottak fel Tusnádfürdőn

Nincs mód adócsökkentésre a pénzügyminisztérium szerint

Várjunk a befizetéssel? Kelemen Hunor szerint a helyi adók akár 50 százalékkal is csökkenthetők

Életbe lépett a jogszabály: nem fizetik többé a betegszabadság első napját

Ahogy a forradalmat megélték, megéltük

Az 1989-es események fordulópontnak bizonyultak a Ceaușescu-diktatúra megdöntését illetően. A történetként vagy már történelemként megjelenő időszakról idéz kitűnő látképet az a kiállítás, amelyet a következő egy hónapban ingyenesen lehet megtekinteni a csíkszeredai megyeháza épületében.

Korpos Attila

2021. augusztus 16., 20:262021. augusztus 16., 20:26

2021. augusztus 16., 20:272021. augusztus 16., 20:27

Fotó: Veres Nándor

Korpos Attila

2021. augusztus 16., 20:262021. augusztus 16., 20:26

2021. augusztus 16., 20:272021. augusztus 16., 20:27

A tárlatot hétfőn délután nyitották meg a megyeháza földszinti kiállítóterében. A kiállítást az Eurotrans Alapítvány szervezte, ezt képviselve Kinizsi Zoltán elmondta, 2019-ben a harmincéves évfordulón egy másik szemszögből szerettek volna rálátni a román rendszerváltásra.

Fordulópont volt mindannyiunk életében, közvetlenül vagy közvetve.

Az én életemnek is vannak olyan emlékei abból az időszakból, amelyeket közönség elé szerettem volna vinni” – foglalta össze a projektvezető a civil lakosság akkori életképeire és életvitelére támaszkodó tárlatot. A kiállítás azonban bővebb keretű, visszanyúlik a második világháború végéig, és már a hatodik helyszínre jutott el. „Tavaly Kolozsvár, Szatmárnémeti, majd Nagyvárad és Marosvásárhely is helyet adott a tárlatnak, sorban pedig Sepsiszentgyörgy és most Csíkszereda következtek ” – hallhattuk.

Fotó: Veres Nándor

„Talán méltóbb helyre nem is érkezhetett volna ez a kiállítás” – ezt már Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat vezetője emelte ki, megemlítve, hogy a megyeháza épülete szerves része volt a forradalmi események előtti, alatti és utáni időszaknak is.

Fodor János történész az Elmúlt jelen projektnév hátterére rávilágítva azt mondta,

a rendszerváltás eseményei már a múlt részei. De annak kihatásai elevenen élnek bennünk, közöttünk.

Így született meg a cím, amely az 1989–90-es évre vonatkozó romániai magyarok rendszerváltása.” A kiállítás címével egy honlapot is készítettek, amely kiegészítése kíván lenni a tárlatnak.

Fotó: Veres Nándor

A tárlat a civil lakosság szemszögéből láttatja a rendszerváltás előtti évtizedeket és a forradalom emlékeit.

Az újságcikkek, a gazdag fotógalériák, a korszakra jellemző lakásbelső látványa és a hanganyagok a mindennapi ember perspektívájából láttatják az államszocializmust.

A kiállítás szeptember 16-ig a nap huszonnégy órájában ingyenesen látogatható naptól függetlenül.

Fotó: Veres Nándor

Könyv az alapja

A kiállításmegnyitó után bemutatták a tárlat nevével megegyező című kötetet. Ezen Korodi Attila csíkszeredai polgármester saját emlékeit is megosztotta a rendszerváltás kapcsán. „Ennek a könyvnek és ennek a tárlatnak talán nem mi vagyunk a legnagyobb fogyasztói, akik átéltük, hanem azok, akik nem élték át, de aktívan érdeklődnek a kor szellemisége iránt” – fogalmazott a városvezető.

A könyv szerkesztője, Molnár Beáta kifejtette, megtisztelő volt számára olyan emberekkel együtt dolgozni, akik átélték a kommunizmus ezen időszakát.

Hatással volt és hatással van az emberekre ez a korszak.

Rengeteg szakma besegített a könyv összeállításába, így tudott mély korrajzzá alakulni a kötet” – értékelte.

Fotó: Veres Nándor

Blos-Jáni Melinda vizuális kultúrakutató a könyv kapcsán kiemelte, a kilencvenes években a televízió által rengeteg képi stimulációval találkozott a társadalom, amelyeknek helyet is ad a könyv. „A zajos vizualitás a történetmesélésben volt segítségünkre, amelyben voltak értékek is, de mai szemmel nézve nevetséges reklámok is” – világított rá a képi megjelenítés fontosságára a könyvben.