"A nyelv csak élve tündököl"

Papp Kincses Emese: az arányos képviselet nem érvényesül

Dr. Papp Kincses Emese számos problémára világított rá. Többek között utalt arra, hogy az elcsatolt országrészeken a magyar nyelv kilencven év óta alárendelt, másodrangú nyelvvé vált. Ez a tendencia a kommunista diktatúra idején felerősödött, a magyar értelmiséget kiszorították a tudományos életből, nagy kárt okozva a szellemi fejlődésnek. A ’89-es változásokat követően – bár javult a helyzet – a magyar nyelv Székelyföldön alárendelt státusban van, ugyanis nem hivatalos nyelv, így másodrendű és ez szomorú – hangsúlyozta az előadó. Rámutatott arra, hogy bár a törvények lehetővé teszik a magyar nyelv írásbeli használatát, az hivatalossá csak akkor válik, ha lefordítják románra. Az igazságszolgáltatás terén is hatalmas a román nyelvi dominancia, hívta fel a jelenlévők figyelmét az előadó.

Hozzáfűzte: az igazságszolgáltatásban nincsenek biztosítva a magyar nyelvhasználat intézményes feltételei. A nyelvhasználati jog a gyakorlatban a tolmács igénybevételének jogára korlátozódik. Nincsenek főállású tolmácsok, a magyar nyelvű dokumentumok lefordítása nehézkes.

Nagymértékben sérülnek az emberi jogok, hisz sokszor a hivatalból kirendelt ügyvéd nem beszéli a magyar nyelvet, például Marosvásárhelyen. Az arányos képviselet nem érvényesül: Csíkszeredában a nyolc bíró közül csak egy beszél magyarul. A bíróság elnöke, illetve a törvényszék elnöke és alelnöke román nemzetiségű. Gyergyóban, Segesváron nincs egyetlen magyar nyelvet ismerő bíró, ügyész sem, ugyanez a helyzet a marosvásárhelyi táblabíróságon is, pedig Székelyföldön az ügyfelek nyolcvan százaléka magyar, akik hátrányban vannak, mert nem értik a jogi nyelvezetet – vázolta a szomorú valóságot Papp Kincses Emese.

A közigazgatásban történő nyelvi hátrány mellett az előadó szólt a magyar nyelvet érő egyéb negatív jelenségekről is. Megemlítette a globalizáció kulturális és gazdasági okait, az idegen szavak használatát, hangsúlyozva, hogy a kevert nyelven történő kommunikáció nem azonos a kétnyelvűséggel. Kiemelte a média szerepét is, rámutatva a számtalan idegen szó használatára. A nyelv romlásához hozzájárul az anyaországi nyelvi divat (pökit ettünk ubisalival, aztán palit ittunk), aminek uniformizáló tendenciája van, ezáltal tömegemberekké, egyéniség nélküliekké válunk. A román nyelvnek is van romboló hatása nyelvünkre nézve (sommer voltam, de most angazsáltam egy firmánál). A romboló hatásokat tudatosan, törekedve a szép magyar beszédre, ki lehet védeni – vonta le a következtetést dr. Papp Kincses Emese.

Végezetül rámutatott arra, hogy a magyar nyelv erdélyi térvesztésének megállításához nélkülözhetetlen a kulturális és területi autonómia, valamint a magyar nyelv hivatalossá tétele Székelyföldön.