A zeteváraljai víztározó belsejében jártunk
A víztározó 44 millió köbméter víz befogadására képes
Fotó: Barabás Ákos
Tizennégy évig épült a közel ötven méter magas zeteváraljai gát, melynek zsilipjeit végül 1993-ban zárták el teljesen, hogy feltöltsék a mesterséges tó medrét. Bár soha nem állt fenn a veszélye a hatalmas földgát átszakadásának, a vészforgatókönyv szerint ha ez megtörténne, nyolc méterrel emelkedne meg a Nagy-Küküllő szintje Udvarhelyen, de még Héjjasfalvát is elérné az ár. Belépési engedélyt kértünk a Maros Vízügyi Igazgatóságtól a gát alagútjaiba, és működés közben tekintettük meg a zsiliprendszert, valamint a víztározó üzemi részlegét.
Fülöp-Székely Botond
2017. április 12., 14:372017. április 12., 14:37
2017. április 12., 15:152017. április 12., 15:15
Harmincnyolc éve kezdődött el a zeteváraljai gát és víztározó építése, amit végül 1993 májusában fejeztek be – kezdett bele a robusztus építmény történetébe Bálint Miklós nyugalmazott igazgató, aki az elejétől végigkövette a munkálatokat.
Fotó: Barabás Ákos
A víztározó fő funkciója az árvízvédelem, de fontos szerepet játszik a Nagy-Küküllő vízellátásában, valamint áramot is termel. Nagy esőzésekkor a tározóban tartják a vizet, míg szárazság idején a befolyó mennyiségnél valamivel többet engednek ki.
– magyarázta a mérnök.
Az alagút bejárata. Negyvenhat méteres mélységbe visznek a lépcsők
Fotó: Barabás Ákos
Ha átszakadna a gát
Létezése óta sohasem állt fenn a veszélye annak, hogy átszakadjon a zeteváraljai gát – szögezte le már beszélgetésünk elején Bálint. Apróbb meghibásodások ugyan voltak, de azokat könnyen tudták orvosolni. Mint mondta, többnyire akkor szakad át egy gát, ha a víz átcsap felette, ezt hivatott megakadályozni a hatalmas betontölcsér, amely másodpercenként 480 köbméternyi vizet képes elnyelni, majd kiengedni az építmény alján. Viszonyításképpen a mérnök elmondta, hogy a Nagy-Küküllő átlagos hozama másodpercenként négy köbméter, az eddig mért legnagyobb hozama pedig másodpercenként 200 köbméter volt.
Folyamatos méréseket végeznek az építményben
Fotó: Barabás Ákos
A vésztervek szerint ha mégis átszakadna a gát, hangos sziréna jelezné a katasztrófát.
A szombatfalvi rész volna a legnagyobb veszélyben, ugyanis a város másik felén nagyjából csak a vasútig öntene ki a folyó a közeli dombok miatt. Az árhullám egyébként alig több mint fél óra alatt érné el a várost – ha ellenőrzött körülmények között engedik ki vizet, ehhez másfél-két óra kell. A zeteváraljai gát árapasztó hatása egészen Héjjasfalváig tart, ezért átszakadása esetén ott is lényegesen megnőne a vízszint – tudtuk meg a nyugalmazott igazgatótól. Természetesen egy ilyen katasztrófának rengeteg előjele van, így
Hosszú lépcsősor vezet az alagút sziklába vájt részéhez
Fotó: Barabás Ákos
Folyamatos ellenőrzések
Sándor Viola jelenlegi igazgató rámutatott, a személyzet legfőbb feladata, hogy folyamatosan ellenőrizze a gátat: méréseket végezzenek például a tó vizének mélységéről, a gát falán átszivárgó víz mennyiségéről, akárcsak a talajvizekéről, valamint az építmény struktúrájában keletkező esetleges változásokról.
Fotó: Barabás Ákos
A megfelelő ellenőrzés érdekében a nap huszonnégy órájában szolgálatot tartanak, emellett az ott dolgozók feladata az építmény karbantartása is. A gátat hét évente ellenőrzi egy országos bizottság is. Az összegyűjtött adatokat a Maros Vízügyi igazgatóságnak küldik el elemzésre.
Fotó: Barabás Ákos
A gát belsejében
Hosszú lépcsősor vezet le a gát tetejétől a bejáratáig, ahonnan egy betonalagúton át lehet eljutni az építmény közepébe. Innen szintén alagutak vezetnek mindkét irányba, amelyek egészen a völgyfalat képező szikla alá benyúlnak. Utóbbi rész megtekintéséhez ismét egy hosszú és meredek lépcsősoron kell felkapaszkodni. A folyosók közepén mindenhol nyitott csatorna van: itt folyik el ugyanis az a víz, amely a talajból vagy a tározóból szivárog az építménybe. Nem nagy mennyiségű vízről van szó, csupán annyiról, amennyi természetesnek mondható a hasonló gátaknál. Ezek a források el vannak vezetve, a befolyó mennyiséget rendszeresen ellenőrzik a szakemberek, ahogyan a víz állagát is. Azt is meg tudják állapítani, hogy az alagutak alól vagy magasabbról folynak-e be a vizek. „Azt ki lehet jelenteni, hogy szerencsére állandónak mondható a beszivárgó vízmennyiség” – fogalmazott Sándor Viola.
Fotó: Barabás Ákos
A beszivárgó vízben lévő algák több helyen is megszínezték a falakat, és helyenként mészkőcsapok is képződtek azokon. Sándor Viola elmondta, hogy az alagutakban többnyire állandó a hőmérséklet, ezért néhány denevér is beköltözött oda. Az alagutakban minden apró zaj visszhangzik, de félelmetesnek egyáltalán nem mondhatók: tágasak, ki vannak világítva, és látszik, hogy rendszeresen takarítják.
Fotó: Barabás Ákos
Az építmény szerkezete
Bálint Miklóstól megtudtuk, hogy eredetileg nem is a jelenlegi helyszínre tervezték a földgátat, hanem egy szűkebb völgyrészbe Zetelaka és Zeteváralja között. Az elképzelést Nicolae Ceauşescu végül nem támogatta, ezért választott más helyszínt a tervező. Az építménynek egy kilenc méter mély betonalapja van, illetve több helyen negyven méter mélyre is lefúrtak, hogy a furatokat cementtel feltöltve nagyobb stabilitást adjanak a talajnak. A betonból készült alagutak fölött agyagréteg van, azon pedig ballaszt. Erre kerültek rá a nagyobb kövek a tó felőli részen, amelyek a gát tetejéről is láthatók. A vízáteresztő zsilip egy áramfejlesztő erőműre tereli a folyót. Ez, akárcsak a fenékürítő zsilip, duplaajtós, hogy ha az egyik meghibásodik, a másikat lehessen használni.
Elektromosan és kézi erővel is működtethetők a zsilipek
Fotó: Barabás Ákos
Érdekes adatok
A völgyzáró gát a tengerszint fölötti 638 méteres magasságban található, 520 méter hosszú, és 46 méter magas. A víztározó 2,8 kilométer hosszú, legnagyobb szélessége 800 méter. Maximálisan 44 millió köbméter vizet tud befogadni, ottjártunkkor nagyjából 25 méteres volt a vízmélység, a tározó nagyjából a harmadáig volt feltelve.
CsíkszékA rovat további cikkei
A könyvvásárra is kiterjedő együttműködést kötött a Sapientia és a csíkszeredai városháza
Együttműködési megállapodást írt alá pénteken Csíkszeredai Városháza és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem. A dokumentumot Sógor Enikő alpolgármester és Pap Levente dékán látta el kézjegyével.
A könyvvásárra is kiterjedő együttműködést kötött a Sapientia és a csíkszeredai városháza
Nacsa Lőrinc: az erdélyi vállalkozók a legoptimistábbak, ezt érdemes mindenkinek eltanulnia
Lezárult az Erdélyi Mentorprogram negyedik évada, pénteken díjazták azokat az erdélyi vállalkozókat, akik részt vettek benne. A cél az volt, hogy az elmúlt egy évben a tapasztalt erdélyi magyar nagyvállakozók átadják a tudást a kezdő vállalkozóknak.
Nacsa Lőrinc: az erdélyi vállalkozók a legoptimistábbak, ezt érdemes mindenkinek eltanulnia
Csütörtökön szavaz a parlament az országos költségvetésről
A parlament csütörtökön szavaz a 2026-os büdzsétervezetről.
Csütörtökön szavaz a parlament az országos költségvetésről
Adócsökkentésekről döntöttek Kézdivásárhelyen is, plusztámogatás a fogyatékkal élőknek
A kézdivásárhelyi tanács pénteken rendkívüli tanácsülésen megszavazta a helyi adók és illetékek módosítását, amelynek értelmében több adótípus csökkenhet. Az önkormányzat a fogyatékkal élő személyek terheit is igyekszik enyhíteni.
Adócsökkentésekről döntöttek Kézdivásárhelyen is, plusztámogatás a fogyatékkal élőknek
Bolojan: nem tudjuk megállítani az üzemanyagok árának növekedését, de enyhíthetjük a drágulás hatását
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken kijelentette, hogy a kormány figyelemmel kíséri az üzemanyagárak alakulását, hogy „bizonyos módon enyhítse azok hatását”, de hangsúlyozta, hogy az áremelkedést nem áll módjában szabályozni.
Bolojan: nem tudjuk megállítani az üzemanyagok árának növekedését, de enyhíthetjük a drágulás hatását
Száz év után került köztérre Szentegyházán Ambrus Pál birkózóbajnok szobra
Ambrus Pál birkózóbajnok és aranydiplomás ügyvéd szobrát leplezték le szülőfalujában, Szentegyházán pénteken. A felszólalók a jeles személyiség eredményeit, tartását, küzdeni akarását és becsületét méltatták.
Száz év után került köztérre Szentegyházán Ambrus Pál birkózóbajnok szobra
Jászai Mari-díjas színész lett Tőröcsik Franciska, erdélyi alkotók is állami kitüntetésben részesültek
Állami kitüntetéseket és művészeti díjakat adott át pénteken a Pesti Vigadóban Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter a március 15., a nemzeti ünnep alkalmából.
Jászai Mari-díjas színész lett Tőröcsik Franciska, erdélyi alkotók is állami kitüntetésben részesültek
Ha autóval közlekedne a nemzeti ünnepen, figyeljen a forgalomkorlátozásokra
A március 15-i ünnepségsorozat zavartalan lebonyolítása okán útlezárásra és forgalomkorlátozásra számíthatunk Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön.
Ha autóval közlekedne a nemzeti ünnepen, figyeljen a forgalomkorlátozásokra
Kétszer házasodott, és egyszer sem vált el – bigámiával vádolnak egy nőt a szomszéd megyében
Hamis nyilatkozattétellel és bigámiával vádolnak egy nőt, miután másodszor is megházasodott, anélkül hogy elvált volna az első férjétől. A nő az anyakönyvvezető előtt azt állította, hogy semmilyen jogi akadálya nincs a második házasságnak.
Kétszer házasodott, és egyszer sem vált el – bigámiával vádolnak egy nőt a szomszéd megyében
Elmagyarázta a szakértő, hogy miért nő a benzin és a gázolaj között az árkülönbség
Európában – így Romániában is – strukturális gázolajhiány tapasztalható, ezért a térség jobban függ az importtól, mint a benzin esetében.
Elmagyarázta a szakértő, hogy miért nő a benzin és a gázolaj között az árkülönbség
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!