
A víztározó 44 millió köbméter víz befogadására képes
Fotó: Barabás Ákos
Tizennégy évig épült a közel ötven méter magas zeteváraljai gát, melynek zsilipjeit végül 1993-ban zárták el teljesen, hogy feltöltsék a mesterséges tó medrét. Bár soha nem állt fenn a veszélye a hatalmas földgát átszakadásának, a vészforgatókönyv szerint ha ez megtörténne, nyolc méterrel emelkedne meg a Nagy-Küküllő szintje Udvarhelyen, de még Héjjasfalvát is elérné az ár. Belépési engedélyt kértünk a Maros Vízügyi Igazgatóságtól a gát alagútjaiba, és működés közben tekintettük meg a zsiliprendszert, valamint a víztározó üzemi részlegét.
2017. április 12., 14:372017. április 12., 14:37
2017. április 12., 15:152017. április 12., 15:15
Harmincnyolc éve kezdődött el a zeteváraljai gát és víztározó építése, amit végül 1993 májusában fejeztek be – kezdett bele a robusztus építmény történetébe Bálint Miklós nyugalmazott igazgató, aki az elejétől végigkövette a munkálatokat.
Fotó: Barabás Ákos
A víztározó fő funkciója az árvízvédelem, de fontos szerepet játszik a Nagy-Küküllő vízellátásában, valamint áramot is termel. Nagy esőzésekkor a tározóban tartják a vizet, míg szárazság idején a befolyó mennyiségnél valamivel többet engednek ki.
– magyarázta a mérnök.
Az alagút bejárata. Negyvenhat méteres mélységbe visznek a lépcsők
Fotó: Barabás Ákos
Létezése óta sohasem állt fenn a veszélye annak, hogy átszakadjon a zeteváraljai gát – szögezte le már beszélgetésünk elején Bálint. Apróbb meghibásodások ugyan voltak, de azokat könnyen tudták orvosolni. Mint mondta, többnyire akkor szakad át egy gát, ha a víz átcsap felette, ezt hivatott megakadályozni a hatalmas betontölcsér, amely másodpercenként 480 köbméternyi vizet képes elnyelni, majd kiengedni az építmény alján. Viszonyításképpen a mérnök elmondta, hogy a Nagy-Küküllő átlagos hozama másodpercenként négy köbméter, az eddig mért legnagyobb hozama pedig másodpercenként 200 köbméter volt.
Folyamatos méréseket végeznek az építményben
Fotó: Barabás Ákos
A vésztervek szerint ha mégis átszakadna a gát, hangos sziréna jelezné a katasztrófát.
A szombatfalvi rész volna a legnagyobb veszélyben, ugyanis a város másik felén nagyjából csak a vasútig öntene ki a folyó a közeli dombok miatt. Az árhullám egyébként alig több mint fél óra alatt érné el a várost – ha ellenőrzött körülmények között engedik ki vizet, ehhez másfél-két óra kell. A zeteváraljai gát árapasztó hatása egészen Héjjasfalváig tart, ezért átszakadása esetén ott is lényegesen megnőne a vízszint – tudtuk meg a nyugalmazott igazgatótól. Természetesen egy ilyen katasztrófának rengeteg előjele van, így
Hosszú lépcsősor vezet az alagút sziklába vájt részéhez
Fotó: Barabás Ákos
Sándor Viola jelenlegi igazgató rámutatott, a személyzet legfőbb feladata, hogy folyamatosan ellenőrizze a gátat: méréseket végezzenek például a tó vizének mélységéről, a gát falán átszivárgó víz mennyiségéről, akárcsak a talajvizekéről, valamint az építmény struktúrájában keletkező esetleges változásokról.
Fotó: Barabás Ákos
A megfelelő ellenőrzés érdekében a nap huszonnégy órájában szolgálatot tartanak, emellett az ott dolgozók feladata az építmény karbantartása is. A gátat hét évente ellenőrzi egy országos bizottság is. Az összegyűjtött adatokat a Maros Vízügyi igazgatóságnak küldik el elemzésre.
Fotó: Barabás Ákos
Hosszú lépcsősor vezet le a gát tetejétől a bejáratáig, ahonnan egy betonalagúton át lehet eljutni az építmény közepébe. Innen szintén alagutak vezetnek mindkét irányba, amelyek egészen a völgyfalat képező szikla alá benyúlnak. Utóbbi rész megtekintéséhez ismét egy hosszú és meredek lépcsősoron kell felkapaszkodni. A folyosók közepén mindenhol nyitott csatorna van: itt folyik el ugyanis az a víz, amely a talajból vagy a tározóból szivárog az építménybe. Nem nagy mennyiségű vízről van szó, csupán annyiról, amennyi természetesnek mondható a hasonló gátaknál. Ezek a források el vannak vezetve, a befolyó mennyiséget rendszeresen ellenőrzik a szakemberek, ahogyan a víz állagát is. Azt is meg tudják állapítani, hogy az alagutak alól vagy magasabbról folynak-e be a vizek. „Azt ki lehet jelenteni, hogy szerencsére állandónak mondható a beszivárgó vízmennyiség” – fogalmazott Sándor Viola.
Fotó: Barabás Ákos
A beszivárgó vízben lévő algák több helyen is megszínezték a falakat, és helyenként mészkőcsapok is képződtek azokon. Sándor Viola elmondta, hogy az alagutakban többnyire állandó a hőmérséklet, ezért néhány denevér is beköltözött oda. Az alagutakban minden apró zaj visszhangzik, de félelmetesnek egyáltalán nem mondhatók: tágasak, ki vannak világítva, és látszik, hogy rendszeresen takarítják.
Fotó: Barabás Ákos
Bálint Miklóstól megtudtuk, hogy eredetileg nem is a jelenlegi helyszínre tervezték a földgátat, hanem egy szűkebb völgyrészbe Zetelaka és Zeteváralja között. Az elképzelést Nicolae Ceauşescu végül nem támogatta, ezért választott más helyszínt a tervező. Az építménynek egy kilenc méter mély betonalapja van, illetve több helyen negyven méter mélyre is lefúrtak, hogy a furatokat cementtel feltöltve nagyobb stabilitást adjanak a talajnak. A betonból készült alagutak fölött agyagréteg van, azon pedig ballaszt. Erre kerültek rá a nagyobb kövek a tó felőli részen, amelyek a gát tetejéről is láthatók. A vízáteresztő zsilip egy áramfejlesztő erőműre tereli a folyót. Ez, akárcsak a fenékürítő zsilip, duplaajtós, hogy ha az egyik meghibásodik, a másikat lehessen használni.
Elektromosan és kézi erővel is működtethetők a zsilipek
Fotó: Barabás Ákos
Érdekes adatok
A völgyzáró gát a tengerszint fölötti 638 méteres magasságban található, 520 méter hosszú, és 46 méter magas. A víztározó 2,8 kilométer hosszú, legnagyobb szélessége 800 méter. Maximálisan 44 millió köbméter vizet tud befogadni, ottjártunkkor nagyjából 25 méteres volt a vízmélység, a tározó nagyjából a harmadáig volt feltelve.
Egyfajta oktatóvideót készített a Vâlcea megyei csendőrség abból az amatőr felvételből, amit azok az emberek készítettek, akik nem voltak hajlandók megvárni a beavatkozó egységet, és maguk próbálták meg elhajtani a medvét egy lapáttal.
Túl alacsony az általános sztrájk kirobbantásának a támogatottsága a tanügyben, így – bár a felmérés kiértékelése még nem zárult le – szinte biztosan elmarad a tiltakozás. A szakszervezet képviselője szerint az időzítés már nem is lenne szerencsés.
Nagy az érdeklődés a gazdasági szereplők részéről az ország legfiatalabb repülőterének bővítése iránt. A vezetőség szerint a fejlesztés kulcsfontosságú lépés abban, hogy Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér országos és európai csomóponttá váljon.
Körülbelül 80 ezer gazdasági társaság összesen mintegy 2,3 milliárd lejjel tartozik az államnak, de az összeget nem tudják behajtani, mert a cégeknek már nincs bankszámlájuk – nyilatkozta az országos adóhatóság elnöke egy keddi szakmai rendezvényen.
Újabb beavatkozásra volt szükség a nagyvadak miatt Zabolán, ezúttal az iskola területén. A medvét és bocsait kora reggel vette észre egy alkalmazott, így a gyerekek nem kerültek veszélybe, de az oktatást aznap biztonsági okokból felfüggesztették.
Gyanús körülmények között halt meg egy csecsemő a bukaresti Polizu szülészeten. Az ügyészség vizsgálatot indított az ügyben.
Kinevezte Magyar Péter kormányának minisztereit Sulyok Tamás köztársasági elnök kedden Budapesten, ezzel megalakult az új kabinet.
Esőre és viharokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztás van érvényben kedden az ország szinte egész területén.
Előzetes letartóztatásba helyezték a perbáthidai gyilkosság fő gyanúsítottját – tájékoztatott a Bihar megyei ügyészség kedden.
Nicușor Dan államfő kedden azt nyilatkozta, hogy „viszonylag kevés” olyan kormányalakítási forgatókönyv jöhet szóba, amelyben stabil többség támogatja a kabinetet. A technokrata miniszterelnök kinevezését „esélyes forgatókönyvnek” nevezte az elnök.
szóljon hozzá!