
Fotó: Gergely Imre
Egyedi jellegzetesség Gyergyószárhegyen, hogy a farsang végén bőgőtemetés zajlik. Vasárnap ebbe több helyszínen is bekapcsolódhattak a helyiek, de Güdücön a szalmabábu elégetésének a hagyománya is visszatért.
2022. február 20., 16:242022. február 20., 16:24
2022. február 20., 17:482022. február 20., 17:48
Először Güdücön szólalt meg a zeneszó, ostorpattogtatás verte fel a kis falu csendjét, majd megtörtént a bőgőtemetés, de itt a helyiek kérésére kibővült a szalmabábu elégetésével is – számolt be a hagyomány továbbvivéséről Gál Pál László, aki évek óta a temetési prédikációt tartó „plébános” szerepét tölti be.
Fotó: Gergely Imre
A népszokás lényege nem változik, de a temetési beszéd mindig más, hiszen
„A jó barátokhoz szólnék, de a covid miatt sokan már csak felebarátok lettek. (…) Amerika csak a tüzet szítja, s mégis mindenki az oroszokat szidja” – hangzott el többek közt, de említésre kerültek az AUR elnökének viselt dolgai is.
Fotó: Gergely Imre
– hangzott még el a „prédikációban”. Így vettek búcsút a bőgős farsangtól Szárhegy több pontján is, a közelben lakók pedig mindenhol jó házigazdák voltak, zsíros kenyér, tea, sütemények, és persze innivaló is fogadta a farsangozókat.
Fotó: Gergely Imre
Amíg a Cika egyesület által szervezett farsangtemetésen az egyik helyszínről a másikig haladt, a bőgőt kísérő gyászmenet, ostorpattogás és zeneszó hallatszott,
Fotó: Gergely Imre
A „plébános” több alkalommal is felszólította a jelenlévőket, hogy viselkedjenek nagy komolysággal, (hiszen egy lelkétől és politikusoktól is megszabadult elhunytat búcsúztatnak), de nyilván ezt ő sem gondolta komolyan.
A szárhegyi bőgőtemetés egyedi farsangi népszokás, Székelyföldön csak itt létezik. A szájhagyomány úgy tartja, hogy miután évszázadokig itt is a szalmabábu elégetése zárta a farsangot, a bőgő temetése valamikor az 1940-es években honosodhatott meg anyaországi hatásoknak köszönhetően.
– tudtuk meg a szervezőktől.
Fotó: Gergely Imre
A „plébános” Gál Pál László pedig még elmondta, hogy amellett, hogy évről-évre alkalmazkodnak a szertartási beszéddel a közbeszéd aktuális témáihoz, helyszínről helyszínre is változik, és nagyban függ attól, hogy az őket fogadók mennyit töltenek. Pár pohár után a beszéd és a tánc is jobban megy.
Fotó: Gergely Imre
Négy férfinél tartottak házkutatást a Kovászna megyei rendőrök Maros és Beszterce-Naszód megyében: az illetőket azzal gyanúsítják, hogy ellopták egy 84 éves sepsiszentgyörgyi nő 14 ezer eurós megtakarítását.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) nem szavaz bizalmat a parlamentben Eugen Tomac kijelölt miniszterelnök kormányának – közölte Dominic Fritz pártelnök az alakulat Politikai Bizottságának pénteki ülése után.
Kétszer is behatolt egy buşteni-i házba egy anyamedve bocsaival pénteken, míg végül kilőtték a délután folyamán. A három bocs közül az egyik halálosan megsérült, a másik kettő pedig az erdőbe menekült.
Százmillió lej értékű projekt zárult le Hargita megyében, amelynek keretében 83 oktatási intézmény több mint 220 egységének mintegy 1500 tanterme és oktatási tere gazdagodott korszerű felszerelésekkel.
Lemondott tisztségéről Elena Micicoi Temes megyei prefektus, miután péntek reggel házkutatást tartott a lakásán az Európai Ügyészség. A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) politikusa a Facebook-oldalán jelentette be a lemondását.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Támogatásban részesül több Hargita, Maros és Kovászna megyei színház, néptáncegyüttes és kulturális intézmény a kormány döntése nyomán, amely az önkormányzati fenntartású előadó-művészeti intézmények működését segíti.
Erősödött pénteken a román deviza az euróhoz képest, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank középárfolyama szerint 0,37 banival (0,07 százalékkal) 5,2353 lejre csökkent a csütörtöki 5,2390 lejről.
Tavaly a legalább tíz embert foglalkoztató európai uniós vállalkozások közel kétharmada (63,6 százaléka) használt valamilyen közösségi oldalt; Románia a sereghajtók közé tartozik e tekintetben.
szóljon hozzá!