Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

22:13

Botlott a Brassói Corona a Bukaresti Red Hawks ellen

21:19

A ráadásban dőlt el, az Ágyúsok legyőzték a Sportklubot

21:02

Antal Árpád: rossz volt a döntések alkalmazásának sorrendje, de az adóemelés elkerülhetetlen lépés volt

21:02

Meredeken nő a fertőző légúti megbetegedések száma

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Holtan találtak egy fiatalembert egy vendéglő padlásterében

Megszólalt a kormány a megemelt adók ügyében

Marosvásárhelyi fiatal sofőr balesetén ámulnak: rácsúszott autójával egy panzió tetejére – videóval

Közel 550 sofőr jogosítvány nélkül kezdi a hetet

Megemelt adók, avagy itt mindenki megbolondult?

Sajnálja az adóemelést, de „mossa kezeit” Nicușor Dan

Rohamosan emelkednek az állami költségvetési intézmények tartozásai

Négy év letöltendőre ítélték a halálos balesetet okozó volt minisztert

Több területen is látványos az előrelépés a csíkszeredai kórházban

A világ történéseire reflektálva temették el a bőgőt Szárhegyen

Fotó: Gergely Imre

Egyedi jellegzetesség Gyergyószárhegyen, hogy a farsang végén bőgőtemetés zajlik. Vasárnap ebbe több helyszínen is bekapcsolódhattak a helyiek, de Güdücön a szalmabábu elégetésének a hagyománya is visszatért.

Gergely Imre

2022. február 20., 16:242022. február 20., 16:24

2022. február 20., 17:482022. február 20., 17:48

Először Güdücön szólalt meg a zeneszó, ostorpattogtatás verte fel a kis falu csendjét, majd megtörtént a bőgőtemetés, de itt a helyiek kérésére kibővült a szalmabábu elégetésével is – számolt be a hagyomány továbbvivéséről Gál Pál László, aki évek óta a temetési prédikációt tartó „plébános” szerepét tölti be.

Fotó: Gergely Imre

A népszokás lényege nem változik, de a temetési beszéd mindig más, hiszen

mindig vannak olyan történések a világban, amelyeket a sírba kívánnának a helyiek, ilyen például mostanság a járvány, a villanyáram-, vagy az üzemanyag drágulása, de a háború fenyegetése is.

„A jó barátokhoz szólnék, de a covid miatt sokan már csak felebarátok lettek. (…) Amerika csak a tüzet szítja, s mégis mindenki az oroszokat szidja” – hangzott el többek közt, de említésre kerültek az AUR elnökének viselt dolgai is.

Fotó: Gergely Imre

Haragszunk a tévére, a politikusokra és a Facebookra is, miközben mi vagyunk azok akik könnyen »rávehetők«. Ne akarják, hogy befogjuk a pofánkat! Engedjenek lehetőséget, hogy befogjuk magunktól!

– hangzott még el a „prédikációban”. Így vettek búcsút a bőgős farsangtól Szárhegy több pontján is, a közelben lakók pedig mindenhol jó házigazdák voltak, zsíros kenyér, tea, sütemények, és persze innivaló is fogadta a farsangozókat.

Fotó: Gergely Imre

Amíg a Cika egyesület által szervezett farsangtemetésen az egyik helyszínről a másikig haladt, a bőgőt kísérő gyászmenet, ostorpattogás és zeneszó hallatszott,

a temetési szertartásokat követően pedig a vidám nézősereg is bekapcsolódott a táncba.

Fotó: Gergely Imre

A „plébános” több alkalommal is felszólította a jelenlévőket, hogy viselkedjenek nagy komolysággal, (hiszen egy lelkétől és politikusoktól is megszabadult elhunytat búcsúztatnak), de nyilván ezt ő sem gondolta komolyan.

A szárhegyi bőgőtemetés egyedi farsangi népszokás, Székelyföldön csak itt létezik. A szájhagyomány úgy tartja, hogy miután évszázadokig itt is a szalmabábu elégetése zárta a farsangot, a bőgő temetése valamikor az 1940-es években honosodhatott meg anyaországi hatásoknak köszönhetően.

Erre, a csak itt élő szokásra nyilván büszkék a szárhegyiek és egyre nagyobb létszámban kapcsolódnak bele

– tudtuk meg a szervezőktől.

Fotó: Gergely Imre

A „plébános” Gál Pál László pedig még elmondta, hogy amellett, hogy évről-évre alkalmazkodnak a szertartási beszéddel a közbeszéd aktuális témáihoz, helyszínről helyszínre is változik, és nagyban függ attól, hogy az őket fogadók mennyit töltenek. Pár pohár után a beszéd és a tánc is jobban megy.