
Vidéken kevesen igénylik a védőoltást. Bizalmat kérnek a szakemberek
Fotó: Haáz Vince
A városi környezethez képest jóval alacsonyabb az átoltottság és az immunizálásra való hajlandóság a vidéki településeken Hargita megyében. Mentalitásváltásra lenne szükség, méghozzá gyorsan, de ezt nem egyszerű kivitelezni.
2021. május 26., 08:592021. május 26., 08:59
A megyeközpontok között országszerte a második helyen áll Csíkszereda az átoltottsági arányt tekintve, a hargitai megyeközpontban a lakosság 43,31 százaléka már megkapta a koronavírus elleni oltásnak legalább az első adagját – adtuk hírül mindezt még a múlt héten.

A megyeközpontok között országszerte a második helyen áll Csíkszereda az átoltottsági arányt tekintve. A városban a lakosságnak majdnem a fele be van oltva a koronavírus ellen.
Az átoltottsági arány megyei átlaga viszont ennél jóval alacsonyabb, még a húsz százalékot sem éri el, ebből pedig az következik, hogy a vidéki településeken öt százalék alatt mozog ez az arány. A számadatokat támasztják alá a közösségi oldalakon látható bejegyzések, hozzászólások is: a csíksomlyói búcsú óta még inkább felerősödtek az oltáskampányt bíráló hangok. A nyitottság növelésében a polgármestereknek lehet nagy szerepe – véli Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetője.
Mint megtudtuk, a kisebb oltóközpontokban, például Balánbányán vagy Szentegyházán továbbra is jóval alacsonyabb az érdeklődés, mint a nagyobb városokban.
„Főként a vidéki településeken vannak gondok, több olyan esetről is tudunk, hogy lakodalmakat vagy egyéb rendezvényeket szerveztek, és ha felütötte a fejét a fertőzés, eltitkolták. Ezzel nem a hatóságokat csapják be, hanem saját magukat, és a közösségüket veszélyeztetik, ami szomorú. A saját lelkiismeretüket azzal próbálják tisztára mosni, hogy állítják, nincs is koronavírus.
– nehezményezte Tar Gyöngyi.

Kevesebb mint 250 személyt immunizáltak a háromnapos csíkszeredai oltásmaratonon. Noha több érdeklődőre számítottak, a szervezőket nem lepte meg a kevés jelentkező, mivel egész Romániában alacsony az oltakozási kedv, Hargita megyében pedig még inkább.
Úgy fogalmazott: egyértelmű, hogy mentalitásproblémával küzdünk, mivel nem biztosított az egészségügyi nevelés az országban. „Más országokban, például Máltán már elérték a nyájimmunitást, nálunk viszont alacsony az átoltottság, és Székelyföld még inkább lemaradt. Azt, hogy egy törzsi félelem jellemző az oltással szemben, csak egy komoly és hosszútávú neveléssel lehetne megváltoztatni. Erre viszont nincs idő. Bizalomra lenne szükség, mert nincs idő pótolni az évszázadok vagy évtizedek kimaradt egészségügyi nevelését” – mutatott rá Tar Gyöngyi.
Arra is kitért továbbá, hogy többször is felvetették már, hogy ugyanúgy, ahogy a cégeknél tömeges oltáskampányokat szerveztek, a vidéki településeken is le lehetne bonyolítani hasonló akciókat. Fel is ajánlották ezt a lehetőséget a polgármestereknek, mivel az önkormányzatoknak kellene biztosítaniuk bizonyos körülményeket, például a helyszínt, de idáig egyetlen településen sem igényelték, hogy kiszálljanak.
Gyergyóremetén továbbá felkértek, hogy a polgármesterrel együtt vegyek részt egy beszélgetésen, amelyen eloszlattuk a településen terjedő álhíreket. A székelyudvarhelyi alpolgármester szintén lelkesen tevékenykedik ezen a téren nemcsak a város, hanem a környező községek érdekében is. Ezzel viszont ki is merül a követendő példák sora, a többiek eddig semerre sem léptek. Számítunk az önkormányzatokra, a helyi vezetőkre, akik felvilágosultak, és ezt a tudást át tudják adni a közösségnek” – zárta Tar Gyöngyi.
Román nyelvű a kérdőív, amit a betegek kitöltenek a kórház elhagyásakor, a hálapénzre vonatkozó kérdés félreérthető, a megyei tisztifőorvos szerint ez okozhatta azt, hogy Hargita megye az országos élmezőnybe került, de a valóságban nem ez a helyzet.
Nagy Miklós Gábor Bozgor című kötetét mutatják be hétfőn este hat órakor a gyergyószetmiklósi városi könyvtárban. A kényszerű helyzet miatt Magyarországra települt alkotó az otthon és az idegenség jelentését fejtegeti művében.
Kereskedő cégeket ellenőriztek a hatóságok és az erdőrendészeti szakemberek, akik egy vállalkozásnál 23 köbméter olyan faanyagot találtak, amelynek eredetét nem tudták igazolni, és tárolása sem felelt meg az előírásoknak.
Esőzésre és havazásra ugyanakkor a szél felerősödésére is lehet számítani szombattól hétfőig – közli a Hargita megyei katasztrófavédelem.
Két új törvénytervezeten dolgozik a parlament családon belüli erőszak elleni küzdelemmel foglalkozó különbizottsága.
Maros, Hargita és Kovászna megyében is lecserélték az alprefektusokat a pénteki kormányülésen. Régi-új arcok vannak a szociáldemokrata politikusok között.
A kormány a 2027-es költségvetési lehetőségek és finanszírozási szükségletek figyelembevételével dönt a szakszervezetek által követelt béremelésekről – jelentette ki pénteken Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Ősszel rendszerint megnövekszik a kóbor kutyák száma Gyergyószentmiklós utcáin. Az utóbbi időben ismét több panasz érkezik a lakóktól. A befogásuk nem egyszerű, de tíz gazdátlan állatot begyűjtöttek a héten.
Tájékoztatót adott ki a Román Lottótársaság az október 29-i Joker 5/45 sorsoláson tapasztalt incidens miatt: egy műszaki hiba folytán nem került be az összes golyó a sorsológép keverődobjába.
Nehéz lesz összeállítani a 2027-es állami költségvetést, mivel a helyreállítási terv (PNRR) lezárulásával Románia a GDP 1,5 százalékának megfelelő finanszírozástól esik el, miközben jelentős védelmi kiadásokat is fedeznie kell.
szóljon hozzá!