Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

17:41

Árvízriasztás: háromszéki folyó is kiléphet a medréből

17:13

Lövétei Lázár László: Világtörténet Vica lányomnak

17:05

Földrengéssel indult a hétvége Székelyföld közelében

17:01

Fotókon mesélik tovább a parajdi sóbánya történetét

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Harminc mentőautót küldtek ki a tömeges ételmérgezéshez, megvan az első tetemes bírság

Tragikus baleset Csíkszereda közelében: 17 éves fiú vesztette életét

Ferenc pápa által kinevezett megyés püspök lesz a csíksomlyói pünkösdi búcsú szónoka

Felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték Gálfi Árpádot

14 és 16 éves kamaszok erőszakoltak meg egy 13 éves lányt

Megtudtuk, hogy melyik faluba viszik a csíkszeredai kutyamenhely lakóit

Orbán Viktor: mától liberális kormány vezeti Magyarországot

Magyar Péter: négy év után megszűnik a háborús veszélyhelyzet

Nicușor Dan: nem kell túl komolyan venni azt, amit Vlagyimir Putyin mond

Megalakult a Tisza-kormány

A vidéki településeken is helyszíni oltást szerveznének, de nincs rá igény

Vidéken kevesen igénylik a védőoltást. Bizalmat kérnek a szakemberek

Fotó: Haáz Vince

A városi környezethez képest jóval alacsonyabb az átoltottság és az immunizálásra való hajlandóság a vidéki településeken Hargita megyében. Mentalitásváltásra lenne szükség, méghozzá gyorsan, de ezt nem egyszerű kivitelezni.

Iszlai Katalin

2021. május 26., 08:592021. május 26., 08:59

A megyeközpontok között országszerte a második helyen áll Csíkszereda az átoltottsági arányt tekintve, a hargitai megyeközpontban a lakosság 43,31 százaléka már megkapta a koronavírus elleni oltásnak legalább az első adagját – adtuk hírül mindezt még a múlt héten.

korábban írtuk

Országos viszonylatban második helyen áll Csíkszereda a megyeközpontok átoltottsága arányát tekintve

A megyeközpontok között országszerte a második helyen áll Csíkszereda az átoltottsági arányt tekintve. A városban a lakosságnak majdnem a fele be van oltva a koronavírus ellen.

Az átoltottsági arány megyei átlaga viszont ennél jóval alacsonyabb, még a húsz százalékot sem éri el, ebből pedig az következik, hogy a vidéki településeken öt százalék alatt mozog ez az arány. A számadatokat támasztják alá a közösségi oldalakon látható bejegyzések, hozzászólások is: a csíksomlyói búcsú óta még inkább felerősödtek az oltáskampányt bíráló hangok. A nyitottság növelésében a polgármestereknek lehet nagy szerepe – véli Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetője.

Mentalitásproblémával küzdünk

Mint megtudtuk, a kisebb oltóközpontokban, például Balánbányán vagy Szentegyházán továbbra is jóval alacsonyabb az érdeklődés, mint a nagyobb városokban.

Kivételt képez Korond és Székelykeresztúr, ahol kimondottan zsúfoltság van, de ez nem a környékbeli településekről érkezők miatt alakult így – ahogy az eredeti elképzelések szerint lennie kellene –, hanem a Maros és Brassó megyékből odautazó igénylők miatt.

„Főként a vidéki településeken vannak gondok, több olyan esetről is tudunk, hogy lakodalmakat vagy egyéb rendezvényeket szerveztek, és ha felütötte a fejét a fertőzés, eltitkolták. Ezzel nem a hatóságokat csapják be, hanem saját magukat, és a közösségüket veszélyeztetik, ami szomorú. A saját lelkiismeretüket azzal próbálják tisztára mosni, hogy állítják, nincs is koronavírus.

Ez a viszonyulás egyértelmű volt a hétvégi búcsú alatt is, és nem tudjuk egyik napról a másikra tudatosítani a megelőzés fontosságát

– nehezményezte Tar Gyöngyi.

korábban írtuk

Alacsony volt az érdeklődés a csíkszeredai oltásmaraton iránt

Kevesebb mint 250 személyt immunizáltak a háromnapos csíkszeredai oltásmaratonon. Noha több érdeklődőre számítottak, a szervezőket nem lepte meg a kevés jelentkező, mivel egész Romániában alacsony az oltakozási kedv, Hargita megyében pedig még inkább.

Úgy fogalmazott: egyértelmű, hogy mentalitásproblémával küzdünk, mivel nem biztosított az egészségügyi nevelés az országban. „Más országokban, például Máltán már elérték a nyájimmunitást, nálunk viszont alacsony az átoltottság, és Székelyföld még inkább lemaradt. Azt, hogy egy törzsi félelem jellemző az oltással szemben, csak egy komoly és hosszútávú neveléssel lehetne megváltoztatni. Erre viszont nincs idő. Bizalomra lenne szükség, mert nincs idő pótolni az évszázadok vagy évtizedek kimaradt egészségügyi nevelését” – mutatott rá Tar Gyöngyi.

A községvezetők szerepe

Arra is kitért továbbá, hogy többször is felvetették már, hogy ugyanúgy, ahogy a cégeknél tömeges oltáskampányokat szerveztek, a vidéki településeken is le lehetne bonyolítani hasonló akciókat. Fel is ajánlották ezt a lehetőséget a polgármestereknek, mivel az önkormányzatoknak kellene biztosítaniuk bizonyos körülményeket, például a helyszínt, de idáig egyetlen településen sem igényelték, hogy kiszálljanak.

Erőszakkal nem tudjuk elvinni az oltást sehová, de bármikor együttműködünk azokkal, akik szeretnék ezt a lehetőséget, és van is rá igény. Elvétve vannak jó példák, mert Csíkszentsimonban például, amikor a Csíki Sör Manufaktúránál szerveztünk oltásnapot, a polgármester kérésére a helyi igénylőket is beoltottuk.

Gyergyóremetén továbbá felkértek, hogy a polgármesterrel együtt vegyek részt egy beszélgetésen, amelyen eloszlattuk a településen terjedő álhíreket. A székelyudvarhelyi alpolgármester szintén lelkesen tevékenykedik ezen a téren nemcsak a város, hanem a környező községek érdekében is. Ezzel viszont ki is merül a követendő példák sora, a többiek eddig semerre sem léptek. Számítunk az önkormányzatokra, a helyi vezetőkre, akik felvilágosultak, és ezt a tudást át tudják adni a közösségnek” – zárta Tar Gyöngyi.