Hirdetés
Hirdetés

A továbbtanulók, a munkába állók és a tengődők

A középiskola elvégzése után három lehetőség közül választhatnak a diákok: továbbtanulás, munkahelykeresés, munkanélküli segély. Illusztráció •  Fotó: Pinti Attila

A középiskola elvégzése után három lehetőség közül választhatnak a diákok: továbbtanulás, munkahelykeresés, munkanélküli segély. Illusztráció

Fotó: Pinti Attila

A tavaly végzett középiskolás diákok 47 százaléka folytatta tanulmányait felsőfokon – derül ki a Hargita Megyei Tanfelügyelőség által végzett tanulmányból, amely arra is rávilágít, hogy a vizsgált diákok közel negyede munkanélküliként tengődik a ballagási időszak után.

Molnár Rajmond

2018. április 14., 09:492018. április 14., 09:49

Bartolf Hedvig és Hodgyai László, a Hargita Megyei Tanfelügyelőség munkatársai készítettek egy részletes tanulmányt a tavaly végzett Hargita megyei középiskolás diákok iskola utáni elhelyezkedéséről. A felmérési időszak két hónapot – 2017 október-november – ölel fel, az adatokat azt követően dolgozták fel. A kutatás eredményeiből, amely egyébként megtalálható a tanfelügyelőség honlapján, kiemeltük a legfontosabbakat.

703-an álltak munkába

2390 tizenkettedik-tizenharmadik osztályos diák fejezte be középfokú tanulmányait 2017-ben Hargita megyében, 136-tal kevesebb, mint 2016-ban, amikor 2526 diák végzett tanulmányaival. A tanfelügyelőség összesítése szerint az iskola elvégzését követő időszakban a 2390 végzős 47 százaléka, azaz 1128 diák folytatta tanulmányait felsőfokon (egyetemi és posztliceális képzéseken), 29 százalékuk, 703 diák munkába állt, a maradék 23 százalék, azaz 559 végzős pedig munkanélküli volt a felmérési időszakban.

Továbbtanuló diákok évenként

A tanulmány évekre lebontva taglalja az érettségi után továbbtanulást választó diákok megoszlását. Kiderül, hogy a 2017-ben továbbtanulást választó diákok aránya (47,20 százalék) enyhe emelkedést mutat az azt megelőző öt évhez képest, viszont csökkenést a 2009–2011-es időszakhoz viszonyítva. Tehát 2009-ben a végzős diákok 54,3 százaléka folytatta tanulmányait, 2010-ben 50,8 százalék, 2011-ben 48,2 százalék. 2012-ben (az érettségin ekkor vezették be a kamerákat) 36,1 százalék, 2013-ban 34,8 százalék, 2014-ben 39,7 százalék, 2015-ben a végzősök 44,27 százaléka döntött az egyetem vagy a posztliceális képzés mellett, 2016-ban pedig a végzősök 44,06 százaléka.

Egyébként itt érdemes megjegyezni, hogy az országos szintű kezdeményezéshez képest Hargita megyében csak egy évvel később,

2012-ben vezették be a megfigyelő kamerákat az érettségi írásbeli vizsgái alatt, így az nagyban közrejátszott az abban az évben tapasztalt rendkívül rossz eredmények, illetve a kevés továbbtanulást választó diák tekintetében.

Legjobban teljesítő középiskola

A Hargita megyei közép- és szakiskolák közül a legtöbben a székelyudvarhelyi Benedek Elek Pedagógiai Líceumból tanultak tovább: az ott végzők 89,29 százaléka folytatta tanulmányait. Sorban utánuk a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium végzősei következnek, 85,96 százalékkal, harmadik e tekintetben pedig a szintén csíkszeredai Octavian Goga Elméleti Líceum, ahol a végzett diákok 83,33 százaléka ment egyetemre. Az utolsó három megyei tanintézet a nyilvántartásban a székelyudvarhelyi Eötvös József Szakközépiskola, ahol a végzősök csupán 1,77 százaléka döntött a továbbtanulás mellett, a szentegyházi Gábor Áron Szakközépiskolában és a székelykeresztúri Zeyk Domokos Szakközépiskolában pedig egy diák sem ment egyetemre vagy posztliceális képzésre a végzést követően.

Népszerű egyetemi városok

Az egyetemet választó diákok közül a legtöbb (48,46 százalék) Kolozsvárra felvételizett 2017-ben. 17 százalék Marosvásárhelyre jelentkezett, 11 százalék pedig a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Karán folytatta tanulmányait. Brassói egyetemre a végzősök 7,56 százaléka iratkozott be, székelyudvarhelyi felsőoktatási intézménybe 3 százalék, Bukarestbe pedig 2,49 százalék. Ezek mellett a Hargita megyei diákok Gyergyószentmiklóst, Aradot, Temesvárt, Sepsiszentgyörgyöt, de még Konstancát is választották továbbtanulásuk helyszínéül. A romániai városok mellett sok diák külföldi egyetemet választott.

Magyarországi egyetemre a tavaly végzett diákok 3,78 százaléka (38 diák) ment,

Dániába 0,30 százalékuk (3 diák) felvételizett, Angliában 0,30 százalék (3 diák) folytatta, de voltak végzősök, akik Németországban, Belgiumban vagy Finnországban tanultak tovább. A posztlíceumot mint továbbtanulási formát 124 diák választotta 2017-ben. Legtöbben (30,65 százalék) Székelyudvarhelyre iratkoztak, ezt követően Csíkszeredába (25,81 százalék), sorban a következő város pedig Gyergyószentmiklós (12,10 százalék).

Munkába álló egykori diákok

A ballagás után a munkába álló diákok aránya a szentegyházi Gábor Áron Szakközépiskolában volt a legnagyobb: itt a 29 végzős diák közül 26-on kezdtek el dolgozni abszolválás után. Ezt követően a korondi szakközépiskola következik, ott 34 végzősből 29-en álltak munkába. Harmadik a listán a székelykeresztúri Zeyk Domokos Szakközépiskola, 17 diákból 13-an kerestek – és találtak – munkahelyet. A székelyudvarhelyi Eötvös József Szakközépiskola negyedik az összesítésben, 113 diákból 81-en álltak „kenyérbe”.

Hirdetés

A csíki iskolák esetében a csíkszeredai Székely Károly Szakközépiskola 36 végzőséből 21-en álltak munkába, a csíkszentmártoni Tivai Nagy Imre Iskolaközpontból 17-en kötöttek munkaszerződést a 26 végzősből, a csíkszeredai Kós Károly Szakközépiskolában pedig 81 fiatalból 38-an vállaltak munkát. A Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium végzősei közül csak négyen kezdtek dolgozni az érettségit követően, a Márton Áron Főgimnáziumból pedig mindössze haton. A felmérési időszakban a végzett diákok 23,1 százaléka, azaz 559 nem kezdett dolgozni, igaz, tanulmányait sem folytatta.

Fontosabb következtetések

A tanulmány egyébként a legfrissebb eredményeket részletesen összehasonlítja a tavalyiakkal. A fontosabb következtetések a következők: 2017-ben a végzős középiskolások száma 136-tal csökkent 2016-hoz képest.

3,14 százalékkal nőtt tavaly a továbbtanulást választó diákok aránya az azelőtti évhez viszonyítva. A munkába állók aránya viszont 2,66 százalékkal csökkent,

ahogy azok a diákoké is, akik nem találtak a végzést követő időszakban munkahelyet, igaz, itt csak 0,27 százalékos csökkenésről beszélhetünk.

A legnépszerűbb egyetemi város továbbra is Kolozsvár,

ugyanis a felsőoktatást választó Hargita megyei diákok közel fele ott folytatta tanulmányait. Posztliceális képzés tekintetében Székelyudvarhely a legnépszerűbb város.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. december 24., szerda

Amikor egy álom apáról lányára száll – a Csillag Születik győzteseivel beszélgettünk

Szívélyesen, mosolyogva fogadtak, pedig alig pár órája érkeztek haza Budapestről: Kristof Béla és Rebeka, a Csillag születik idei győztesei a döntő utáni éjszakát még a fővárosban töltötték, kedden pedig már Székelyudvarhelyen beszélgettünk velük.

Amikor egy álom apáról lányára száll – a Csillag Születik győzteseivel beszélgettünk
Hirdetés
2025. december 24., szerda

Lemondott a TAROM vezérigazgatója

December 19-én személyes okokból lemondott a TAROM vezérigazgatója, Costin Iordache, de hivatalában marad 2026. január 15-ig, ameddig a vállalat igazgatótanácsa ügyvivő vezérigazgatót nevez ki – jelentette be szerdán az állami légitársaság.

Lemondott a TAROM vezérigazgatója
Lemondott a TAROM vezérigazgatója
2025. december 24., szerda

Lemondott a TAROM vezérigazgatója

2025. december 24., szerda

Csíkszéken fehér lesz a karácsony, csak óvatosan az utakon

Az előrejelzéseknek megfelelően havazásba váltott át a csapadék az ország több régiójában, így többek között Csíkszéken is.

Csíkszéken fehér lesz a karácsony, csak óvatosan az utakon
2025. december 24., szerda

Benzint locsolt élettársára a Szatmár megyei gyújtogató

Családon belüli erőszakhoz kapcsolódó emberölési kísérlet miatt indult eljárás a férfi ellen, aki a gyanú szerint benzint locsolt az élettársára, és a nő testfelületének 50 százalékán égési sérüléseket szenvedett.

Benzint locsolt élettársára a Szatmár megyei gyújtogató
Hirdetés
2025. december 24., szerda

Már van egy áldozata az idei influenzaszezonnak

Az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP) az idei influenzaszezon első halálesetéről számolt be szerdán: egy 88 éves, Kolozs megyei, krónikus betegségekben szenvedő nő hunyt el. Az idős asszony nem volt beoltva influenza ellen.

Már van egy áldozata az idei influenzaszezonnak
2025. december 24., szerda

Jogosulatlan fegyverhasználat miatt került hatósági felügyelet alá egy prefektus és egy alprefektus

Hatvan napos hatósági felügyelet alá helyezték szerdán a katonai ügyészek Olt megye prefektusát, Cosmin Florescut (PSD) és alprefektusát, Ștefan Nicolaét (PNL), akiket jogosulatlan fegyverhasználattal gyanúsítanak.

Jogosulatlan fegyverhasználat miatt került hatósági felügyelet alá egy prefektus és egy alprefektus
2025. december 24., szerda

Összefogásból lett ünnepibb a rászoruló gyergyóiak karácsonya

Idén is sokan járultak hozzá adományaikkal az Együtt, egymásért mozgalomhoz, és a gyergyószentmiklósi Vöröskereszt gyűjtése is eredményes volt. Ennek köszönhetően sok család számára válhatott szebbé a karácsony Gyergyószentmiklóson és Gyergyószéken.

Összefogásból lett ünnepibb a rászoruló gyergyóiak karácsonya
Hirdetés
2025. december 24., szerda

Súlyos égési sérüléseket szenvedett egy Szatmár megyei nő

Testfelületének 50 százalékán megégett egy nő szerdára virradóra a Szatmár megyei Ivácskó település egyik gazdaságában kitört tűzben.

Súlyos égési sérüléseket szenvedett egy Szatmár megyei nő
2025. december 24., szerda

A határon túli magyarok elleni gyűlölettől várja Magyar Péter elhatárolódását Zsigmond Barna Pál

A marosvásárhelyi születésű magyar országgyűlési képviselő annak kapcsán kéri a tiszás politikus állásfoglalását, hogy az utóbbi időben ismét téma lett Magyarországon a külhöni magyarok ügye, különösképpen a szavazati joguk.

A határon túli magyarok elleni gyűlölettől várja Magyar Péter elhatárolódását Zsigmond Barna Pál
2025. december 24., szerda

1,3 milliárd lejt kap a védelmi, 200 milliót a fejlesztési minisztérium

Kedd esti ülésén a kormány jóváhagyta több minisztérium és állami intézmény büdzséjének a kiegészítését a 2025-ös évre.

1,3 milliárd lejt kap a védelmi, 200 milliót a fejlesztési minisztérium
Hirdetés