
A középiskola elvégzése után három lehetőség közül választhatnak a diákok: továbbtanulás, munkahelykeresés, munkanélküli segély. Illusztráció
Fotó: Pinti Attila
A tavaly végzett középiskolás diákok 47 százaléka folytatta tanulmányait felsőfokon – derül ki a Hargita Megyei Tanfelügyelőség által végzett tanulmányból, amely arra is rávilágít, hogy a vizsgált diákok közel negyede munkanélküliként tengődik a ballagási időszak után.
2018. április 14., 09:492018. április 14., 09:49
Bartolf Hedvig és Hodgyai László, a Hargita Megyei Tanfelügyelőség munkatársai készítettek egy részletes tanulmányt a tavaly végzett Hargita megyei középiskolás diákok iskola utáni elhelyezkedéséről. A felmérési időszak két hónapot – 2017 október-november – ölel fel, az adatokat azt követően dolgozták fel. A kutatás eredményeiből, amely egyébként megtalálható a tanfelügyelőség honlapján, kiemeltük a legfontosabbakat.
2390 tizenkettedik-tizenharmadik osztályos diák fejezte be középfokú tanulmányait 2017-ben Hargita megyében, 136-tal kevesebb, mint 2016-ban, amikor 2526 diák végzett tanulmányaival. A tanfelügyelőség összesítése szerint az iskola elvégzését követő időszakban a 2390 végzős 47 százaléka, azaz 1128 diák folytatta tanulmányait felsőfokon (egyetemi és posztliceális képzéseken), 29 százalékuk, 703 diák munkába állt, a maradék 23 százalék, azaz 559 végzős pedig munkanélküli volt a felmérési időszakban.
A tanulmány évekre lebontva taglalja az érettségi után továbbtanulást választó diákok megoszlását. Kiderül, hogy a 2017-ben továbbtanulást választó diákok aránya (47,20 százalék) enyhe emelkedést mutat az azt megelőző öt évhez képest, viszont csökkenést a 2009–2011-es időszakhoz viszonyítva. Tehát 2009-ben a végzős diákok 54,3 százaléka folytatta tanulmányait, 2010-ben 50,8 százalék, 2011-ben 48,2 százalék. 2012-ben (az érettségin ekkor vezették be a kamerákat) 36,1 százalék, 2013-ban 34,8 százalék, 2014-ben 39,7 százalék, 2015-ben a végzősök 44,27 százaléka döntött az egyetem vagy a posztliceális képzés mellett, 2016-ban pedig a végzősök 44,06 százaléka.
Egyébként itt érdemes megjegyezni, hogy az országos szintű kezdeményezéshez képest Hargita megyében csak egy évvel később,
A Hargita megyei közép- és szakiskolák közül a legtöbben a székelyudvarhelyi Benedek Elek Pedagógiai Líceumból tanultak tovább: az ott végzők 89,29 százaléka folytatta tanulmányait. Sorban utánuk a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium végzősei következnek, 85,96 százalékkal, harmadik e tekintetben pedig a szintén csíkszeredai Octavian Goga Elméleti Líceum, ahol a végzett diákok 83,33 százaléka ment egyetemre. Az utolsó három megyei tanintézet a nyilvántartásban a székelyudvarhelyi Eötvös József Szakközépiskola, ahol a végzősök csupán 1,77 százaléka döntött a továbbtanulás mellett, a szentegyházi Gábor Áron Szakközépiskolában és a székelykeresztúri Zeyk Domokos Szakközépiskolában pedig egy diák sem ment egyetemre vagy posztliceális képzésre a végzést követően.
Az egyetemet választó diákok közül a legtöbb (48,46 százalék) Kolozsvárra felvételizett 2017-ben. 17 százalék Marosvásárhelyre jelentkezett, 11 százalék pedig a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Karán folytatta tanulmányait. Brassói egyetemre a végzősök 7,56 százaléka iratkozott be, székelyudvarhelyi felsőoktatási intézménybe 3 százalék, Bukarestbe pedig 2,49 százalék. Ezek mellett a Hargita megyei diákok Gyergyószentmiklóst, Aradot, Temesvárt, Sepsiszentgyörgyöt, de még Konstancát is választották továbbtanulásuk helyszínéül. A romániai városok mellett sok diák külföldi egyetemet választott.
Dániába 0,30 százalékuk (3 diák) felvételizett, Angliában 0,30 százalék (3 diák) folytatta, de voltak végzősök, akik Németországban, Belgiumban vagy Finnországban tanultak tovább. A posztlíceumot mint továbbtanulási formát 124 diák választotta 2017-ben. Legtöbben (30,65 százalék) Székelyudvarhelyre iratkoztak, ezt követően Csíkszeredába (25,81 százalék), sorban a következő város pedig Gyergyószentmiklós (12,10 százalék).
A ballagás után a munkába álló diákok aránya a szentegyházi Gábor Áron Szakközépiskolában volt a legnagyobb: itt a 29 végzős diák közül 26-on kezdtek el dolgozni abszolválás után. Ezt követően a korondi szakközépiskola következik, ott 34 végzősből 29-en álltak munkába. Harmadik a listán a székelykeresztúri Zeyk Domokos Szakközépiskola, 17 diákból 13-an kerestek – és találtak – munkahelyet. A székelyudvarhelyi Eötvös József Szakközépiskola negyedik az összesítésben, 113 diákból 81-en álltak „kenyérbe”.
A csíki iskolák esetében a csíkszeredai Székely Károly Szakközépiskola 36 végzőséből 21-en álltak munkába, a csíkszentmártoni Tivai Nagy Imre Iskolaközpontból 17-en kötöttek munkaszerződést a 26 végzősből, a csíkszeredai Kós Károly Szakközépiskolában pedig 81 fiatalból 38-an vállaltak munkát. A Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium végzősei közül csak négyen kezdtek dolgozni az érettségit követően, a Márton Áron Főgimnáziumból pedig mindössze haton. A felmérési időszakban a végzett diákok 23,1 százaléka, azaz 559 nem kezdett dolgozni, igaz, tanulmányait sem folytatta.
A tanulmány egyébként a legfrissebb eredményeket részletesen összehasonlítja a tavalyiakkal. A fontosabb következtetések a következők: 2017-ben a végzős középiskolások száma 136-tal csökkent 2016-hoz képest.
ahogy azok a diákoké is, akik nem találtak a végzést követő időszakban munkahelyet, igaz, itt csak 0,27 százalékos csökkenésről beszélhetünk.
ugyanis a felsőoktatást választó Hargita megyei diákok közel fele ott folytatta tanulmányait. Posztliceális képzés tekintetében Székelyudvarhely a legnépszerűbb város.
Havazásra és erős szélre figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) 25 megyére és Bukarestre. Az ország többi részén is hideg idő és havazás várható csütörtök reggelig.
Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este azt nyilatkozta, hogy a koalícióban nem volt szó a Szociáldemokrata Párt (PSD) szolidaritási csomagjáról, és egyetlen olyan javaslatot sem fognak támogatni, amelynek nincs biztosítva a finanszírozása.
A katasztrófavédelmi főfelügyelőség (IGSU) szerda reggeli összegzése szerint 21 megye 102 településén és Bukarestben okozott károkat a rossz idő az elmúlt 24 órában, és 205 településen több mint 166 ezer fogyasztó maradt áramszolgáltatás nélkül.
A bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos beadvány is szerepel az alkotmánybíróság szerdai ülésének napirendjén.
Havazásra figyelmeztető vörös jelzésű riasztást adtak ki Bukarestre és Ilfov megyére szerdán reggel. A rendkívüli hóhelyzet miatt leállították forgalmat az A7-es autópálya egy szakaszán.
Kiásni az autót a hó alól, lépésben haladni a behavazott utakon, időben elérni a gyerekkel óvodába, iskolába, majd pedig a munkahelyre – néhány kihívás, amivel az újabb havazás miatt sokan szembesültek a reggeli órákban.
Az időjárási viszonyokra való tekintettel szerdán nem ellenőrzik a parkolójegyek érvényességét Csíkszeredában.
Jelentős hóréteg alakult ki szerdára virradóra térségünkben a kedd délután óta tartó havazás miatt. Mutatjuk, hogy hol mekkora a hóvastagság.
Nehézkes lesz a közlekedés a csíkszeredai utakon a havazás miatt, ezért előfordulhat, hogy nem tudják tartani a menetrendet a Csíki Trans városi buszjáratai.
Sűrű havazással tért vissza a tél az országba, köztük Székelyfölre is kedd délutántól. A nem szűnő havazásnak köszönhetően helyenként több tíz centiméteres hóréteg alakult ki, megnehezítve a közlekedést.
szóljon hozzá!