A továbbtanulók, a munkába állók és a tengődők

Legjobban teljesítő középiskola

A Hargita megyei közép- és szakiskolák közül a legtöbben a székelyudvarhelyi Benedek Elek Pedagógiai Líceumból tanultak tovább: az ott végzők 89,29 százaléka folytatta tanulmányait. Sorban utánuk a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium végzősei következnek, 85,96 százalékkal, harmadik e tekintetben pedig a szintén csíkszeredai Octavian Goga Elméleti Líceum, ahol a végzett diákok 83,33 százaléka ment egyetemre. Az utolsó három megyei tanintézet a nyilvántartásban a székelyudvarhelyi Eötvös József Szakközépiskola, ahol a végzősök csupán 1,77 százaléka döntött a továbbtanulás mellett, a szentegyházi Gábor Áron Szakközépiskolában és a székelykeresztúri Zeyk Domokos Szakközépiskolában pedig egy diák sem ment egyetemre vagy posztliceális képzésre a végzést követően.

Népszerű egyetemi városok

Az egyetemet választó diákok közül a legtöbb (48,46 százalék) Kolozsvárra felvételizett 2017-ben. 17 százalék Marosvásárhelyre jelentkezett, 11 százalék pedig a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Karán folytatta tanulmányait. Brassói egyetemre a végzősök 7,56 százaléka iratkozott be, székelyudvarhelyi felsőoktatási intézménybe 3 százalék, Bukarestbe pedig 2,49 százalék. Ezek mellett a Hargita megyei diákok Gyergyószentmiklóst, Aradot, Temesvárt, Sepsiszentgyörgyöt, de még Konstancát is választották továbbtanulásuk helyszínéül. A romániai városok mellett sok diák külföldi egyetemet választott.

Dániába 0,30 százalékuk (3 diák) felvételizett, Angliában 0,30 százalék (3 diák) folytatta, de voltak végzősök, akik Németországban, Belgiumban vagy Finnországban tanultak tovább. A posztlíceumot mint továbbtanulási formát 124 diák választotta 2017-ben. Legtöbben (30,65 százalék) Székelyudvarhelyre iratkoztak, ezt követően Csíkszeredába (25,81 százalék), sorban a következő város pedig Gyergyószentmiklós (12,10 százalék).

Munkába álló egykori diákok

A ballagás után a munkába álló diákok aránya a szentegyházi Gábor Áron Szakközépiskolában volt a legnagyobb: itt a 29 végzős diák közül 26-on kezdtek el dolgozni abszolválás után. Ezt követően a korondi szakközépiskola következik, ott 34 végzősből 29-en álltak munkába. Harmadik a listán a székelykeresztúri Zeyk Domokos Szakközépiskola, 17 diákból 13-an kerestek – és találtak – munkahelyet. A székelyudvarhelyi Eötvös József Szakközépiskola negyedik az összesítésben, 113 diákból 81-en álltak „kenyérbe”.

A csíki iskolák esetében a csíkszeredai Székely Károly Szakközépiskola 36 végzőséből 21-en álltak munkába, a csíkszentmártoni Tivai Nagy Imre Iskolaközpontból 17-en kötöttek munkaszerződést a 26 végzősből, a csíkszeredai Kós Károly Szakközépiskolában pedig 81 fiatalból 38-an vállaltak munkát. A Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium végzősei közül csak négyen kezdtek dolgozni az érettségit követően, a Márton Áron Főgimnáziumból pedig mindössze haton. A felmérési időszakban a végzett diákok 23,1 százaléka, azaz 559 nem kezdett dolgozni, igaz, tanulmányait sem folytatta.

Fontosabb következtetések

A tanulmány egyébként a legfrissebb eredményeket részletesen összehasonlítja a tavalyiakkal. A fontosabb következtetések a következők: 2017-ben a végzős középiskolások száma 136-tal csökkent 2016-hoz képest.

ahogy azok a diákoké is, akik nem találtak a végzést követő időszakban munkahelyet, igaz, itt csak 0,27 százalékos csökkenésről beszélhetünk.

ugyanis a felsőoktatást választó Hargita megyei diákok közel fele ott folytatta tanulmányait. Posztliceális képzés tekintetében Székelyudvarhely a legnépszerűbb város.