Alapos ellentmondás: bővíteni kellene a „reformintézkedés” révén a tanügyben, ehelyett leépítések vannak

Váratlanul érte a Hargita Megyei Tanfelügyelőséget, de a megye tanítóit is a Hivatalos Közlönyben pénteken megjelent sürgősségi kormányrendelet, melynek értelmében a kisebbségek nyelvén zajló elemi oktatásban szakképzett román nyelv és irodalom tanároknak kell tanítaniuk a román nyelvet.

Görbe Péter főtanfelügyelő szerint

„bezavart” a tanévkezdés előkészületeibe az új szabályozás, különösképpen mert jelenleg is az oktatási minisztérium által nemrég kért leépítések végrehajtásán dolgoznak.

„Csökkenteni kellene, de a 9-es kormányrendelet kimondja, hogy az elemi osztályokban román szakos tanároknak kellene tanítaniuk a román nyelvet, és ez majdnem százhetven posztot jelent pluszban” – vázolta az ellentmondást a főtanfelügyelő. Hozzáfűzte, azokban az iskolákban,

ahol a módosítás csak néhány tanóratöbbletet eredményez, nem lesz szükség a pedagógusi állások bővítésére, de ott, ahol két-három normát is kitesz a románórák száma, valószínűleg elkerülhetetlen új romántanárok alkalmazása

– éppen ezért okoz fejtörést számukra az új rendelet gyakorlatba ültetése. A rendelet azonnali hatállyal lépett érvénybe, így a napokban kezdődő új tanévtől már alkalmazni kellene. Görbe Péter elmondta, készenlétben állnak ugyan, de egyelőre nem tudják, változik-e a románoktatás a tanévkezdéstől, az intézkedés bevezetésére vonatkozóan még tájékoztatást várnak a minisztériumtól.

Az új intézkedés bércsökkenést hozna a magyar nyelven zajló elemi oktatásban dolgozó tanítók számára.

Ők jelenleg bérkiegészítést kapnak a magyar nyelv és irodalom tanórákért, hiszen ez többletnek számít a román tannyelvű oktatás tantervéhez képest, ám ha elveszítik a románórákat, ennek megfelelően fizetésük is csökken. Az oktatás módosításával kapcsolatban azonban inkább didaktikai, pedagógiai aggályok merültek fel. „Más tantárgyak esetében is tapasztalták már, hogy

Egy kicsit tartunk attól, hogy e téren lehetnek kellemetlenebb tapasztalatok. A felsőfokú végzettséggel rendelkező tanárok általában tudományegyetemet végeznek, kisebb a pedagógiai felkészítésük, mint annak, aki tanítóképzőben végzett. A tanítóképző egy jó iskola volt, amely arra tanította meg az embert, hogy a kisgyerekkel miként kell bánni” – magyarázta Görbe Péter. Szerinte ha központi szinten kellően előkészítenék a módosítást, volna rá esély, hogy az intézkedés hozadéka is jó legyen, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy rendszerint éppen az előkészítés hiányos.

Hasonló véleményen vannak a tanítók is. A székelyudvarhelyi Palló Imre Zene- és Képzőművészeti Szakközépiskola elemi tagozatán oktató Szilveszter Anikó érdeklődésünkre elmondta,

nagyon felháborítónak tartják a tanítók, hogy még a módszertana sincs kidolgozva annak, hogy romántanárok oktassák a román nyelvet az elemi tagozatokon, és az ilyen irányú szakképesítésük is megkérdőjelezhető.

A tanítónő kiemelte, komoly módszertana van az elemi tagozatos oktatásnak, amire a tanítókat felkészítették, felmerül viszont a kérdés, hogy a tanárok ezt a területet mennyire tudnák lefedni. „Egyáltalán nem értünk vele egyet. Magyarán megkérdőjelezik a mi kompetenciánkat.

Azért, hogy az érettségi eredmények olyanok, amilyenek, nem a tanítókat kell felelőssé tenni, mert a másodikos, negyedikes mérések alkalmával mindig relatív jó eredmények születtek” – reagált az intézkedés bevezetésének szükségességére vonatkozó miniszteri indoklásra. Az intézkedés alkalmazását majdhogynem lehetetlennek tartja, mondván, még a gimnáziumi, illetve középiskolai oktatásban is alig kerül elegendő szaktanár.

Ez 3000 magyar tanítót érint, és 52 ezer gyereket, ami egy óriási szám

– fogalmazott az általa elhamarkodottnak tartott központi döntés fajsúlyosságáról.