Nehezményezik a tanítók, hogy a kormány előzetes szakmai konzultáció nélkül hozta meg a kisebbségi oktatást érintő döntést
Fotó: Veres Nándor
Mintegy százhetvennel kellene bővíteni a pedagógusi állások számát Hargita megyében ahhoz, hogy a napokban életbe lépett kormányrendeletnek megfelelően szaktanárok oktathassák a román nyelvet a megye magyar tannyelvű elemi osztályaiban. A bővítés azonban szinte elképzelhetetlen, hiszen az oktatási tárca legutóbb éppen leépítések végrehajtására kérte a tanfelügyelőséget.
2018. szeptember 04., 12:562018. szeptember 04., 12:56
2018. szeptember 06., 10:362018. szeptember 06., 10:36
Váratlanul érte a Hargita Megyei Tanfelügyelőséget, de a megye tanítóit is a Hivatalos Közlönyben pénteken megjelent sürgősségi kormányrendelet, melynek értelmében a kisebbségek nyelvén zajló elemi oktatásban szakképzett román nyelv és irodalom tanároknak kell tanítaniuk a román nyelvet.
Görbe Péter főtanfelügyelő szerint
„Csökkenteni kellene, de a 9-es kormányrendelet kimondja, hogy az elemi osztályokban román szakos tanároknak kellene tanítaniuk a román nyelvet, és ez majdnem százhetven posztot jelent pluszban” – vázolta az ellentmondást a főtanfelügyelő. Hozzáfűzte, azokban az iskolákban,
– éppen ezért okoz fejtörést számukra az új rendelet gyakorlatba ültetése. A rendelet azonnali hatállyal lépett érvénybe, így a napokban kezdődő új tanévtől már alkalmazni kellene. Görbe Péter elmondta, készenlétben állnak ugyan, de egyelőre nem tudják, változik-e a románoktatás a tanévkezdéstől, az intézkedés bevezetésére vonatkozóan még tájékoztatást várnak a minisztériumtól.
Ők jelenleg bérkiegészítést kapnak a magyar nyelv és irodalom tanórákért, hiszen ez többletnek számít a román tannyelvű oktatás tantervéhez képest, ám ha elveszítik a románórákat, ennek megfelelően fizetésük is csökken. Az oktatás módosításával kapcsolatban azonban inkább didaktikai, pedagógiai aggályok merültek fel. „Más tantárgyak esetében is tapasztalták már, hogy
Egy kicsit tartunk attól, hogy e téren lehetnek kellemetlenebb tapasztalatok. A felsőfokú végzettséggel rendelkező tanárok általában tudományegyetemet végeznek, kisebb a pedagógiai felkészítésük, mint annak, aki tanítóképzőben végzett. A tanítóképző egy jó iskola volt, amely arra tanította meg az embert, hogy a kisgyerekkel miként kell bánni” – magyarázta Görbe Péter. Szerinte ha központi szinten kellően előkészítenék a módosítást, volna rá esély, hogy az intézkedés hozadéka is jó legyen, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy rendszerint éppen az előkészítés hiányos.
Hasonló véleményen vannak a tanítók is. A székelyudvarhelyi Palló Imre Zene- és Képzőművészeti Szakközépiskola elemi tagozatán oktató Szilveszter Anikó érdeklődésünkre elmondta,
A tanítónő kiemelte, komoly módszertana van az elemi tagozatos oktatásnak, amire a tanítókat felkészítették, felmerül viszont a kérdés, hogy a tanárok ezt a területet mennyire tudnák lefedni. „Egyáltalán nem értünk vele egyet. Magyarán megkérdőjelezik a mi kompetenciánkat.
Azért, hogy az érettségi eredmények olyanok, amilyenek, nem a tanítókat kell felelőssé tenni, mert a másodikos, negyedikes mérések alkalmával mindig relatív jó eredmények születtek” – reagált az intézkedés bevezetésének szükségességére vonatkozó miniszteri indoklásra. Az intézkedés alkalmazását majdhogynem lehetetlennek tartja, mondván, még a gimnáziumi, illetve középiskolai oktatásban is alig kerül elegendő szaktanár.
– fogalmazott az általa elhamarkodottnak tartott központi döntés fajsúlyosságáról.
Mérséklődő leépítés
Kevesebb mint tíz állást kell megszüntetnie a Hargita Megyei Tanfelügyelőségnek ahhoz, hogy eleget tegyen az oktatási tárca elvárásának. Görbe Péter elmondta, jóval többről volt ugyan szó, de számításaik szerint ha a májusi posztcsökkentést minden tanintézetben a tervnek megfelelően végezték el, nagyon kevés állást kell most megszüntetni. A tavaszi megszorító intézkedések mértékének iskolánkénti ellenőrzése még hátravan, de reméli, hogy tíz alatt van a többletállások száma és azok is „természetes módon” fognak megszűnni – közölte a főtanfelügyelő.
Ránk számíthatsz! az idei tusványosi nyári szabadegyetem és diáktábor mottója – mondta Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke, a szabadegyetem egyik alapítója szerdai budapesti sajtótájékoztatón.
Ősztől csak az 500 főnél több diákot oktató iskolák maradnának önálló jogi személyiséggel a tanügyminisztérium költségcsökkentő terve szerint. Maros megyében több városi iskola is érintett lehet, de nagy még a bizonytalanság körülötte.
Pusztító vihar csapott le szerdán a Prahova völgyére, Szinaján több autót totálkárossá tettek a viharos szél miatt gyökerestől kidőlt, vagy derékba tört fák.
Az utak mentén élelemért kolduló medvék etetéséért kiszabható bírságok szigorítását ígérte szerdán Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter, miután részt vett a Transzfogarasi út környékén élő medvék kezeléséről szóló tanácskozáson.
A négymillió forintos gyorssegély után most tizenhatmillió forinttal segítik a kökösbácsteleki és nagyborosnyói családokat az anyaországiak. A Katolikus Karitász adománygyűjtéséből származó összeget az árvízkárok alapján költik el.
Fákat döntött ki, tetőszerkezeteket rongált meg és egyéb anyagi károkat is okozott a szerdai vihar Kézdivásárhelyen – olvasható Szilveszter Szabolcs alpolgármester bejegyzésében.
A fejlesztési és közigazgatási minisztérium új közigazgatási reformcsomagot tervez, amely a decentralizáció elvét erősíti meg, egyszerűsíti az ezzel kapcsolatos eljárásokat, és több hatáskört biztosít az önkormányzatoknak – jelentette be Cseke Attila.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) bizalmatlansági indítványt nyújtott be a kormány ellen, miután a Bolojan-kabinet felelősséget vállalt a parlamentben a deficitcsökkentő intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetért.
Ezúttal Kézdivásárhelyre és Székelyudvarhelyre csapott le nagy erővel a vihar.
Ilie Bolojan miniszterelnök takarékossági okokból arra utasította a minisztériumokat és a közintézményeket, hogy ritkítsák az alkalmazottak külföldi útjait.
1 hozzászólás