Alapos ellentmondás: bővíteni kellene a „reformintézkedés” révén a tanügyben, ehelyett leépítések vannak

„Csökkenteni kellene, de a 9-es kormányrendelet kimondja, hogy az elemi osztályokban román szakos tanároknak kellene tanítaniuk a román nyelvet, és ez majdnem százhetven posztot jelent pluszban” – vázolta az ellentmondást a főtanfelügyelő. Hozzáfűzte, azokban az iskolákban,

– éppen ezért okoz fejtörést számukra az új rendelet gyakorlatba ültetése. A rendelet azonnali hatállyal lépett érvénybe, így a napokban kezdődő új tanévtől már alkalmazni kellene. Görbe Péter elmondta, készenlétben állnak ugyan, de egyelőre nem tudják, változik-e a románoktatás a tanévkezdéstől, az intézkedés bevezetésére vonatkozóan még tájékoztatást várnak a minisztériumtól.

Aggályok

Ők jelenleg bérkiegészítést kapnak a magyar nyelv és irodalom tanórákért, hiszen ez többletnek számít a román tannyelvű oktatás tantervéhez képest, ám ha elveszítik a románórákat, ennek megfelelően fizetésük is csökken. Az oktatás módosításával kapcsolatban azonban inkább didaktikai, pedagógiai aggályok merültek fel. „Más tantárgyak esetében is tapasztalták már, hogy

Egy kicsit tartunk attól, hogy e téren lehetnek kellemetlenebb tapasztalatok. A felsőfokú végzettséggel rendelkező tanárok általában tudományegyetemet végeznek, kisebb a pedagógiai felkészítésük, mint annak, aki tanítóképzőben végzett. A tanítóképző egy jó iskola volt, amely arra tanította meg az embert, hogy a kisgyerekkel miként kell bánni” – magyarázta Görbe Péter. Szerinte ha központi szinten kellően előkészítenék a módosítást, volna rá esély, hogy az intézkedés hozadéka is jó legyen, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy rendszerint éppen az előkészítés hiányos.

„Megkérdőjelezik a kompetenciánkat”

Hasonló véleményen vannak a tanítók is. A székelyudvarhelyi Palló Imre Zene- és Képzőművészeti Szakközépiskola elemi tagozatán oktató Szilveszter Anikó érdeklődésünkre elmondta,

A tanítónő kiemelte, komoly módszertana van az elemi tagozatos oktatásnak, amire a tanítókat felkészítették, felmerül viszont a kérdés, hogy a tanárok ezt a területet mennyire tudnák lefedni. „Egyáltalán nem értünk vele egyet. Magyarán megkérdőjelezik a mi kompetenciánkat.

Azért, hogy az érettségi eredmények olyanok, amilyenek, nem a tanítókat kell felelőssé tenni, mert a másodikos, negyedikes mérések alkalmával mindig relatív jó eredmények születtek” – reagált az intézkedés bevezetésének szükségességére vonatkozó miniszteri indoklásra. Az intézkedés alkalmazását majdhogynem lehetetlennek tartja, mondván, még a gimnáziumi, illetve középiskolai oktatásban is alig kerül elegendő szaktanár.

– fogalmazott az általa elhamarkodottnak tartott központi döntés fajsúlyosságáról.