
Kiszáradó vízfolyások és csermelyek Háromszéken
Fotó: Kristó Róbert
A rendkívüli kánikulának országszerte sajnálatos következményei vannak, és ezek Háromszéken is megmutatkoznak – még ha nem is a déli országrészben tapasztalható mértékben. Ráduly István prefektus a Kovászna Megyei Vízügyi Igazgatóság jelentésére alapozva a július folyamán tapasztalt szélsőségesen magas hőmérsékleti értékekre és azok következményeire vonatkozóan mutatott be néhány adatot.
2024. július 31., 10:372024. július 31., 10:37
Kovászna megyében június 21. és július 20. között a hőmérséklet 27 napon meghaladta a 30 Celsius-fokot, 15 napon pedig elérte a 35 fokot is, július 17-én vörös jelzésű hőségriasztást is ki kellett adni, amire még nem volt példa a megyében.
A háromszéki vízügyi hivatal jelentése szerint az elmúlt hetekben Kovászna megyében teljesen kiszáradt nyolc vízfolyás (a Martonfalva, Érpataka, Szacsva, Zabola, Ozsdola, Kisbölön, Nagybölön és Debren patakok) és további közel húsz csermely.
A folyamatosan apadó vízhozam miatt a vízügyi hivatal az 1996-ból származó 107-es törvény értelmében a Torja, Kászon, Borvíz és Márkos patakokon negyedfokú vízkorlátozást, azaz teljes felhasználási tilalmat vezetett be a mezőgazdászoknak, akik e folyók vizével öntözték a földjeiket. A Köröspatak, Bölön, Ajta patakára előírt másod- és harmadfokú (azaz 40–50 százalékos) korlátozás nagyon hátrányosan érintett több haltenyészetet, amelyek innen nyerték a vízutánpótlást.
A fent részletezett jelenségeknek összetett oka van, de mind összefügg az általános felmelegedéssel:
A június-július hónapokra vonatkozó, Baróton, Bikfalván és Kézdivásárhelyen reggel 6 és este 18 órakor mért értékek átlagából származó évi középhőmérséklet 2021-tól folyamatosan nő: ha akkor 18,7 fok volt, idén már 21,4.
Az Olt folyó Mikóújfalunál mért júliusi átlagos vízhozama 11,65 köbméter volt, idén e hónapban az átlag csak 2,89. A Kászon patakán a sokéves júliusi átlag 2,56 köbméter, idén ez az érték mindössze 0,35.
E szélsőséges értékek ellenére Ioan Ilaș és Kozma Béla, a háromszéki vízügyi, illetve mezőgazdasági igazgatóság vezetői a prefektusi kollégium előtt bemutatott jelentésük kapcsán egyaránt annak a véleményüknek adtak hangot, hogy a megyében nincs talajtani szárazság, bár csökkent a talajvízszint és a kutakban levő víz mennyisége is.
Román nyelvű a kérdőív, amit a betegek kitöltenek a kórház elhagyásakor, a hálapénzre vonatkozó kérdés félreérthető, a megyei tisztifőorvos szerint ez okozhatta azt, hogy Hargita megye az országos élmezőnybe került, de a valóságban nem ez a helyzet.
Nagy Miklós Gábor Bozgor című kötetét mutatják be hétfőn este hat órakor a gyergyószetmiklósi városi könyvtárban. A kényszerű helyzet miatt Magyarországra települt alkotó az otthon és az idegenség jelentését fejtegeti művében.
Kereskedő cégeket ellenőriztek a hatóságok és az erdőrendészeti szakemberek, akik egy vállalkozásnál 23 köbméter olyan faanyagot találtak, amelynek eredetét nem tudták igazolni, és tárolása sem felelt meg az előírásoknak.
Esőzésre és havazásra ugyanakkor a szél felerősödésére is lehet számítani szombattól hétfőig – közli a Hargita megyei katasztrófavédelem.
Két új törvénytervezeten dolgozik a parlament családon belüli erőszak elleni küzdelemmel foglalkozó különbizottsága.
Maros, Hargita és Kovászna megyében is lecserélték az alprefektusokat a pénteki kormányülésen. Régi-új arcok vannak a szociáldemokrata politikusok között.
A kormány a 2027-es költségvetési lehetőségek és finanszírozási szükségletek figyelembevételével dönt a szakszervezetek által követelt béremelésekről – jelentette ki pénteken Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Ősszel rendszerint megnövekszik a kóbor kutyák száma Gyergyószentmiklós utcáin. Az utóbbi időben ismét több panasz érkezik a lakóktól. A befogásuk nem egyszerű, de tíz gazdátlan állatot begyűjtöttek a héten.
Tájékoztatót adott ki a Román Lottótársaság az október 29-i Joker 5/45 sorsoláson tapasztalt incidens miatt: egy műszaki hiba folytán nem került be az összes golyó a sorsológép keverődobjába.
Nehéz lesz összeállítani a 2027-es állami költségvetést, mivel a helyreállítási terv (PNRR) lezárulásával Románia a GDP 1,5 százalékának megfelelő finanszírozástól esik el, miközben jelentős védelmi kiadásokat is fedeznie kell.
3 hozzászólás