
Érdemes kihasználni az évszak nyújtotta lehetőségeket
Fotó: Erdély Bálint Előd
Igazi tavaszi különlegességet rukkolt elő ezúttal Karácsony József, a Főnix Konyha séfje: friss csihányból készített főzeléket, amit szamártejjel habart be. Mellé ráadásul szamárhúsból készített kolbászt sütött.
2020. május 06., 09:592020. május 06., 09:59
„Én magam sem dolgoztam eddig a különlegességnek számító szamártejjel, illetve az állat húsával, de úgy gondolom, hogy egy szakács mindig nyitott kell legyen az újra, hiszen így lehet igazi ínyencségekké változtatni a már megszokottnak mondható ételeket” – fogalmazott Karácsony József, a Főnix Konyha séfje. Noha Székelyföldön nehezen beszerezhető alapanyag, tudni kell, hogy
– magyarázta a szakember, hogy miért nagyon egészséges az általa választott egyik alapanyag. Mindemellett az állat tiszta húsa szintén jót tesz a szervezetnek, ráadásul különlegesen finom.
Noha drágább, lényegesen finomabb hozzávaló a szamártej
Fotó: Erdély Bálint Előd
Maga a homoródszentmártoni gazda, Sorbán Mihály mesélt a szamárkolbász elkészítéséről. Mint mondta, nagyon tiszta húsa van az állatnak, ezért adott hozzá sertés szalonnát is – nagyjából harmincöt százalékban. A masszát sóval, borssal, őrölt pirospaprikával és őrölt köménnyel ízesítették. Ezek arányáról nem beszélt, hiszen szerinte mindenki a saját szája íze szerint kell használja a fűszereket. A húst végül disznóbélbe töltötte. Ezt később háromszor is megfüstölte a tartósítás, illetve a finom ízhatás érdekében. Noha ő sem készített eddig hasonlót, nagyon meg volt elégedve az eredménnyel.
Rövid ideig kell a serpenyőben süljön a kolbász, hogy ne váljon szárazzá
Fotó: Erdély Bálint Előd
A kolbászt már a séf sütötte meg. Először olívaolajban pirította meg, persze nem túl sok ideig, hogy ne váljon szárazzá.
A tavaszi időszakban nem szabad kihagyni a friss, zsenge csihányt, hisz ilyenkor a legfinomabb a növény, amelyből főzelék készül. Első lépésként a séf leszedte a leveleket a szárról és azokat sós vízzel forrázta le.
– fejtette ki. Ezután került elő a serpenyő, amelybe olívaolajat töltött, majd megdinsztelte benne az apróra vágott hagymát és fokhagymát. Ezután következett a csihány, amit sóval és borssal ízesített. Ebbe töltött három deci vizet, majd főni hagyta az ételt, amíg minden megpuhult. A habaráshoz ugyanennyi szamártejet használt, amihez némi lisztet és tejfölt adott. Az étel ezután még tíz percet kellett főjön, ezalatt be is sűrűsödött és megfelelő állaga lett.
Fotó: Erdély Bálint Előd
A köret elkészítésével párhuzamosan kemény tojást is főzött a séf sós vízben, hogy még kiadósabb, laktatóbb legyen az étel. Ezeket félbe vágva helyezte el a tányérra. „Lehet lágyabb tojást is készíteni, vagy akár tükörtojást. Ez teljesen ízlés dolga” – magyarázta Karácsony. Végül némi felaprózott petrezselyemzölddel szórta meg az étel, miután már a kolbászt is kitálalta.
A kulturális minisztérium felvette a szombaton a 79. Cannes-i Filmfesztiválon Arany Pálmával díjazott Fjord című filmet azon stratégiai kulturális projektek listájára, amelyek finanszírozásban részesülnek az Oscar-díjra való jelöléshez.
A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
szóljon hozzá!