Noha Székelyföldön tájidegennek számít, mégis eladta szarvasmarháit és szamártartásba fogott egy homoródszentmártoni család: elsősorban tejet, hosszabb távon pedig húst szeretnének termelni, ugyanakkor terápiás táborokban is gondolkodnak. A Főnix Konyha munkatársai ezúttal a gazdát látogatták meg, akitől megtudták, hogy a tejnek egyebek mellett immunrendszer-erősítő hatása van, és ha helyben még idegenkednek is a fogyasztásától, román vidéken már nagy rá a kereslet.
2020. január 29., 11:222020. január 29., 11:22
Noha Székelyföldön tájidegennek számít, mégis eladta szarvasmarháit és szamártartásba fogott egy homoródszentmártoni család: elsősorban tejet, hosszabb távon pedig húst szeretnének termelni, ugyanakkor terápiás táborokban is gondolkodnak. A Főnix Konyha munkatársai ezúttal a gazdát látogatták meg, akitől megtudták, hogy a tejnek egyebek mellett immunrendszer-erősítő hatása van, és ha helyben még idegenkednek is a fogyasztásától, román vidéken már nagy rá a kereslet.
2020. január 29., 11:222020. január 29., 11:22
Terus egyik legnagyobb álma volt, hogy szamarakat tartson a család
Fotó: Fülöp-Székely Botond
A csikókkal együtt összesen huszonnégy szamarat vásárolt tavaly ősszel a homoródszentmártoni Sorbán család, amely egész egyszerűen belefáradt a szarvasmarhatartásba és valami újat szeretett volna. „A feleségem ötlete volt, hogy vegyünk szamarat. Két hónapig azzal győzködött, hogy a gyerekek is hamar megszeretik a kíváncsi állatokat. Ez persze így is történt. Én viszont az elején még a faluba sem mertem kimenni, mert itt azt mondják, hogy inkább egy rossz lovat tartson az ember, mint szamarat. Persze mostanra már én is megszerettem a jószágokat. Egyébként meglepően okos, barátságos állatok, könnyebb kezelni őket, mint a lovakat” – fogalmazott Sorbán Mihály.
Roppant kíváncsi állatok a szamarak
Fotó: Fülöp-Székely Botond
A szamarak jóval igénytelenebbek például a szarvasmarháknál, nem kell annyit gondozni őket, ráadásul negyedannyi abrakot, szénát fogyasztanak, így lényegesen egyszerűbb a tartásuk – fejtette ki Sorbán Mihály.
– ecsetelte.
Negyedannyi abrakot és szénát fogyasztanak, mint a tehenek
Fotó: Fülöp-Székely Botond
Gondot csak az jelent, hogy mivel vidékünkön nem túl népszerű állatok, nincs kitől tanácsot kérni a hatékonyság növelése érdekében. A kihívást azonban szívesen vállalja a gazda, hiszen míg gyerekkorában édesapja nem szerette annyira az állatokat – nem is tartott –, ő mindig átjárt nagyszüleihez, hogy gondoskodjon az ottaniakról. Ez idő alatt pedig sok mindent megtanult. „Ahhoz képest most sem más a helyzet, ki kell mindent tapasztaljak” – jegyezte meg.
A csikózás után csupán négy-hat hónapig lehet fejni a kancákat, majd egy évet kell várni, amíg a pároztatást követően ismét kicsinyük születik és megint adnak tejet – tudtuk meg a gazdától, akinek jelenleg négy fejőjószága van.
Napi hét deci tejet adnak a szamarak ideális esetben
Fotó: Fülöp-Székely Botond
Rámutatott, úgy kell számolni, hogy
A stressztől ugyanakkor kímélni kell az állatokat, különben kisebb lesz az említett mennyiség. A csikókat a kancák közelében kell tartani az istállóban. Egyébként egy hónap után már szénával és abrakkal is lehetne etetni őket, nem szorulnak rá az anyatejre. „Ha messze visszük a csikókat az anyától, akkor mindössze két nap alatt elapad a tejük. Abszolút nem olyan, mint a tehénnel” – magyarázta Sorbán Mihály. Talán a felsoroltakkal lehet magyarázni, hogy
„Az interneten kutakodva tudtuk meg, hogy a szamártej az, ami az egyik legjobban hasonlít az emberi anyatejre. Immunrendszer-erősítő hatása van, ami be is bizonyosodott, hiszen amióta fogyasztjuk, senki sem fázott meg a családban” – fejtette ki Sorbán Camelia, a gazda felesége. Ők és rokonaik frissen fogyasztják a tejet, amelynek édeskés íze van. „Persze ezt nem olyan mennyiségben kell inni, mint a tehéntejet. Naponta 60–100 millilitert kell fogyasztani tíz napig, ha egy immunrendszer-erősítő kúrát szeretnénk. A tej egyébként tizenhat napig nem romlik el, ha hűtőszekrényben tároljuk” – magyarázta a nő.
Édeskés íze van a szamártejnek
Fotó: Fülöp-Székely Botond
Kozmetikai szempontból is jó hatása van a szamártejnek, ezért a nő elkezdett egy kurzust, amelyen megtanulja különböző kézműves termékek előállítását. Ilyen például a szappan és a krémek készítése. Tavasztól viszont már szamaras terápiás foglalkozásokat szeretnének szervezni elsősorban fogyatékkal élő gyerekeknek és felnőtteknek, amire van is már példa Romániában. Nevet is találtak a majdani parknak, lányuk után – aki leginkább megszerette a jószágokat – Terus csacsis világának keresztelték.
– mondta. Ennek érdekében azonban szintén tanulnia kell, hogy megszerezze a szükséges diplomát.
A családfő elmondta, a helyiek egyelőre idegenkednek a jótékony hatású szamártejtől, nem szívesen fogyasztják. Éppen ezért csak akkor fejik meg a jószágokat, ha valóban szükség van rá. „Aki megkóstolta, az már kezdett megbarátkozni vele, de azért sokan ódzkodnak a fogyasztásától. A legfurcsább talán az, hogy nincs különösebb illata a tejnek. Az idegenkedésnek viszont az is lehet az oka, hogy viszonylag drága termékről van szó, ugyanakkor ennek nincs is kultúrája Székelyföldön. Persze mi ettől függetlenül próbálkozunk. Nem kötelezünk arra senkit, hogy megvegye például a tejet, érdekességként azonban ingyen is meg lehet kóstolni” – fogalmazott Sorbán Camelia.
Egyelőre főleg román vidékről vannak megrendeléseik
Fotó: Fülöp-Székely Botond
Hozzátette, más, románok által lakott megyékben nagyobb keletje van a különlegességnek, így onnan már kapnak megrendeléseket. Egyelőre a közösségi hálón népszerűsítik projektjüket.
Sorbán Mihály inkább abban bízik, hogy ha sikerül elég szamarat tenyésztenie, akkor már érdemes lesz levágni azokat, hiszen a húsuknak nagyobb haszna lesz. Örül is, hogy Székelykeresztúron kisvágóhíd épül, mivel így idővel nem kell majd messze vinni az állatokat.
– mondja a családfő, aki úgy véli, egyelőre nem nagy üzlet a szamártartás, ők is csak a fizetésük kiegészítéseként, illetve hobbiként fogtak bele a projektbe.
Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter szerint a keddi gazdatüntetést olyan személyek térítették el és változtatták vandál akcióvá, akik nem az állattenyésztők érdekeit képviselik.
A kormány kedden közölte, hogy tiszteletben tartja az állampolgárok törvényes jogát a békés tiltakozáshoz, de az állattartók keddi tüntetése túllépte ezt a határt, és sajnálatos erőszakba torkollott.
Elfogadta kedden a szenátus oktatási bizottsága az iskolai egyenruha kötelező viselését előíró törvénytervezetet.
Korábban gyakoriak voltak a problémák a tej–kifli programos termékek minőségével, de ez már nem jellemző. Manapság a fő gondot az iskolák környékén kapható egészségtelen ételek jelentik – véli az élelmiszer-biztonsági hatóság Hargita megyei vezetője.
A demonstráció kedd délelőtt elfajult: a hatóságok szerint a résztvevők áttörték a csendőrsorfalat, többen dulakodtak a rendfenntartókkal, akik könnygázspray-t vetettek be.
A pénzügyminisztérium szeptember 16. és 30. között is fenntartja a normál gázolaj jövedéki adójának 25 százalékos csökkentését – közölte kedden a tárca.
Szabályozzák keddtől a romániai bíróságokon az egy bíróra naponta kiosztható ügyek számát. Az új munkateher-szabályozást a bíróságokon, a törvényszékeken és az ítélőtábláknál egyaránt alkalmazzák.
A gazdák elsősorban a juhpestis- és juhhimlőgócok kezelését, valamint az állatok leölésével járó járványügyi intézkedéseket kifogásolják, illetve a kiskérődzők pestise miatt elrendelt juh- és kecskeexport-tilalom ellen is tiltakoznak kedden.
Több légi célpontot észlelt a hadsereg radarrendszere kedd hajnalban Ukrajna területén, a román határ közelében – közölte a védelmi minisztérium.
szóljon hozzá!