Noha Székelyföldön tájidegennek számít, mégis eladta szarvasmarháit és szamártartásba fogott egy homoródszentmártoni család: elsősorban tejet, hosszabb távon pedig húst szeretnének termelni, ugyanakkor terápiás táborokban is gondolkodnak. A Főnix Konyha munkatársai ezúttal a gazdát látogatták meg, akitől megtudták, hogy a tejnek egyebek mellett immunrendszer-erősítő hatása van, és ha helyben még idegenkednek is a fogyasztásától, román vidéken már nagy rá a kereslet.
2020. január 29., 11:222020. január 29., 11:22
Noha Székelyföldön tájidegennek számít, mégis eladta szarvasmarháit és szamártartásba fogott egy homoródszentmártoni család: elsősorban tejet, hosszabb távon pedig húst szeretnének termelni, ugyanakkor terápiás táborokban is gondolkodnak. A Főnix Konyha munkatársai ezúttal a gazdát látogatták meg, akitől megtudták, hogy a tejnek egyebek mellett immunrendszer-erősítő hatása van, és ha helyben még idegenkednek is a fogyasztásától, román vidéken már nagy rá a kereslet.
2020. január 29., 11:222020. január 29., 11:22
Terus egyik legnagyobb álma volt, hogy szamarakat tartson a család
Fotó: Fülöp-Székely Botond
A csikókkal együtt összesen huszonnégy szamarat vásárolt tavaly ősszel a homoródszentmártoni Sorbán család, amely egész egyszerűen belefáradt a szarvasmarhatartásba és valami újat szeretett volna. „A feleségem ötlete volt, hogy vegyünk szamarat. Két hónapig azzal győzködött, hogy a gyerekek is hamar megszeretik a kíváncsi állatokat. Ez persze így is történt. Én viszont az elején még a faluba sem mertem kimenni, mert itt azt mondják, hogy inkább egy rossz lovat tartson az ember, mint szamarat. Persze mostanra már én is megszerettem a jószágokat. Egyébként meglepően okos, barátságos állatok, könnyebb kezelni őket, mint a lovakat” – fogalmazott Sorbán Mihály.
Roppant kíváncsi állatok a szamarak
Fotó: Fülöp-Székely Botond
A szamarak jóval igénytelenebbek például a szarvasmarháknál, nem kell annyit gondozni őket, ráadásul negyedannyi abrakot, szénát fogyasztanak, így lényegesen egyszerűbb a tartásuk – fejtette ki Sorbán Mihály.
– ecsetelte.
Negyedannyi abrakot és szénát fogyasztanak, mint a tehenek
Fotó: Fülöp-Székely Botond
Gondot csak az jelent, hogy mivel vidékünkön nem túl népszerű állatok, nincs kitől tanácsot kérni a hatékonyság növelése érdekében. A kihívást azonban szívesen vállalja a gazda, hiszen míg gyerekkorában édesapja nem szerette annyira az állatokat – nem is tartott –, ő mindig átjárt nagyszüleihez, hogy gondoskodjon az ottaniakról. Ez idő alatt pedig sok mindent megtanult. „Ahhoz képest most sem más a helyzet, ki kell mindent tapasztaljak” – jegyezte meg.
A csikózás után csupán négy-hat hónapig lehet fejni a kancákat, majd egy évet kell várni, amíg a pároztatást követően ismét kicsinyük születik és megint adnak tejet – tudtuk meg a gazdától, akinek jelenleg négy fejőjószága van.
Napi hét deci tejet adnak a szamarak ideális esetben
Fotó: Fülöp-Székely Botond
Rámutatott, úgy kell számolni, hogy
A stressztől ugyanakkor kímélni kell az állatokat, különben kisebb lesz az említett mennyiség. A csikókat a kancák közelében kell tartani az istállóban. Egyébként egy hónap után már szénával és abrakkal is lehetne etetni őket, nem szorulnak rá az anyatejre. „Ha messze visszük a csikókat az anyától, akkor mindössze két nap alatt elapad a tejük. Abszolút nem olyan, mint a tehénnel” – magyarázta Sorbán Mihály. Talán a felsoroltakkal lehet magyarázni, hogy
„Az interneten kutakodva tudtuk meg, hogy a szamártej az, ami az egyik legjobban hasonlít az emberi anyatejre. Immunrendszer-erősítő hatása van, ami be is bizonyosodott, hiszen amióta fogyasztjuk, senki sem fázott meg a családban” – fejtette ki Sorbán Camelia, a gazda felesége. Ők és rokonaik frissen fogyasztják a tejet, amelynek édeskés íze van. „Persze ezt nem olyan mennyiségben kell inni, mint a tehéntejet. Naponta 60–100 millilitert kell fogyasztani tíz napig, ha egy immunrendszer-erősítő kúrát szeretnénk. A tej egyébként tizenhat napig nem romlik el, ha hűtőszekrényben tároljuk” – magyarázta a nő.
Édeskés íze van a szamártejnek
Fotó: Fülöp-Székely Botond
Kozmetikai szempontból is jó hatása van a szamártejnek, ezért a nő elkezdett egy kurzust, amelyen megtanulja különböző kézműves termékek előállítását. Ilyen például a szappan és a krémek készítése. Tavasztól viszont már szamaras terápiás foglalkozásokat szeretnének szervezni elsősorban fogyatékkal élő gyerekeknek és felnőtteknek, amire van is már példa Romániában. Nevet is találtak a majdani parknak, lányuk után – aki leginkább megszerette a jószágokat – Terus csacsis világának keresztelték.
– mondta. Ennek érdekében azonban szintén tanulnia kell, hogy megszerezze a szükséges diplomát.
A családfő elmondta, a helyiek egyelőre idegenkednek a jótékony hatású szamártejtől, nem szívesen fogyasztják. Éppen ezért csak akkor fejik meg a jószágokat, ha valóban szükség van rá. „Aki megkóstolta, az már kezdett megbarátkozni vele, de azért sokan ódzkodnak a fogyasztásától. A legfurcsább talán az, hogy nincs különösebb illata a tejnek. Az idegenkedésnek viszont az is lehet az oka, hogy viszonylag drága termékről van szó, ugyanakkor ennek nincs is kultúrája Székelyföldön. Persze mi ettől függetlenül próbálkozunk. Nem kötelezünk arra senkit, hogy megvegye például a tejet, érdekességként azonban ingyen is meg lehet kóstolni” – fogalmazott Sorbán Camelia.
Egyelőre főleg román vidékről vannak megrendeléseik
Fotó: Fülöp-Székely Botond
Hozzátette, más, románok által lakott megyékben nagyobb keletje van a különlegességnek, így onnan már kapnak megrendeléseket. Egyelőre a közösségi hálón népszerűsítik projektjüket.
Sorbán Mihály inkább abban bízik, hogy ha sikerül elég szamarat tenyésztenie, akkor már érdemes lesz levágni azokat, hiszen a húsuknak nagyobb haszna lesz. Örül is, hogy Székelykeresztúron kisvágóhíd épül, mivel így idővel nem kell majd messze vinni az állatokat.
– mondja a családfő, aki úgy véli, egyelőre nem nagy üzlet a szamártartás, ők is csak a fizetésük kiegészítéseként, illetve hobbiként fogtak bele a projektbe.
A csenei gyerekgyilkosságban érintett 13 éves fiú szüleitől megvonták a szülői jogokat, és a kiskorút a Temes megyei Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (DGASPC) képviselői elvitték a családjától.
Méltánytalan a valóban betegszabadságra szorulókkal szemben, hogy ennek első napját nem fizetik, de szükség van az intézkedésre, mert a hatóságok „elvesztették az ellenőrzést” a fiktív betegszabadságok felett – véli az egészségügyi miniszter.
Óriási medveszobrot állítanak Tusnádfürdőn, Szőke Gábor Miklós szobrászművész 3,5 méter magas alkotását jövő héten avatják fel – tájékoztatta az MTI-t pénteken Varga Attila, a szoborállítást kezdeményező tusnádfürdői Szent Kristóf Panzió tulajdonosa.
Az embereket érzékenyen érintő adóemelésről is beszélt Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere a helyi önkormányzati képviselők januári ülésén. Mint mondta, a kormány döntését kellett végrehajtaniuk, az emberek feszültsége mégis rájuk irányul.
Vaddisznótámadásban sérült meg súlyosan és vesztett sok vért egy ember az Argeș megyei Nucșoara község nehezen megközelíthető területén. Megmentésére a hegyimentőket is riasztották.
Egy lehetséges regionális válság súlyosságától függően 50 banitól 4,5 lejig terjedő összeggel nőhet az üzemanyag ára Romániában, és a gázolaj esetében lesz nagyobb a drágulás mértéke – véli az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Nicușor Dan államfő szerint napjainkban két nagy veszély fenyegeti a tizenéveseket: a drogok, illetve az elidegenedés, a közösséghez való tartozás hiánya.
Észszerűtlennek tartja Nicușor Dan államfő, hogy a polgármesterek a jelenlegi helyzetben „többet kérjenek, mint amennyiből 2025-ben gazdálkodhattak”.
Nem lehet tovább várni a csíkszeredai Kalász negyedi köztemető területének bővítésével, a folyamatot idén el kell indítani – tudtuk meg. Azt még nem lehet tudni, hogy melyik irányba lehet kiterjeszteni a sírkertet, erről később születik döntés.
szóljon hozzá!