A rómaiak nyomában Mikházán

•  Fotó: Gálna Zoltán

Fotó: Gálna Zoltán

Hatodik alkalommal szerveztek Mikházán római fesztivált, ami az idén a szerényebb költségvetés miatt a Régészet Napja nevet viselte. Noha az előző évekhez képest jóval kevesebb pénz jutott az egész napos rendezvényre, sok érdekesség várta azokat, akik kilátogattak a felső-nyárádmenti faluba.

Antal Erika

2018. augusztus 12., 12:232018. augusztus 12., 12:23

2018. augusztus 12., 12:252018. augusztus 12., 12:25

A Csűrszínházban, annak udvarán és kertjében kapott helyet a római kultúra bemutatása, illetve a falu szélén,

az ásatások helyszínén a feltárásokról, a föld mélyéből előkerült leletekről, épületmaradványokról, nyílhegyekről, használati tárgyakról, a római szokásokról meséltek a régészek.

A ferences kolostor kertjében rendezték be a reneszánsz udvart, ahol a gyertyaöntés, papírmerítés középkori módszereivel ismertették meg az érdeklődőket, a templomban régizenekoncertet tartottak, az egykori mikházi ferencesek könyvtáráról beszéltek, de volt idegenvezetés, kriptalátogatás is.

Ötszáz katona és az őket kiszolgáló falu

Mikháza területére nagy valószínűség szerint Líbiából hozták a római katonákat, akiket el kellett látni, hiszen kovácsokra, vízhordókra, kőművesekre, fakitermelőkre, kőfaragókra volt szükségük. A szolgáltatásokat végző emberek, illetve a katonák családjai nem a castrumban laktak, hanem az annak falain kívüli településen. Az itt felhúzott épületeket, kaszárnyát, lakóházakat, fürdőt, a mindezt körülvevő falakat pedig nem kellett védeni, hiszen a harcok nem itt folytak – ismertette Kénesi János régészhallgató a mikházi régészeti park látogatóinak.

Kénesi János régészhallgató •  Fotó: Gálna Zoltán Galéria

Kénesi János régészhallgató

Fotó: Gálna Zoltán

Az ásatások helyszínén magyar, illetve román nyelven magyarázták, hogy milyen volt az élet ott kétezer évvel ezelőtt, milyen körülmények között laktak a katonák, és miket találtak a régészek. Például két szoba alapjaival ismerkedhettek meg az érdeklődők: jól látszottak a földben a falmaradványok, egy korábbi alapozás, egy megégett faoszlop helye, amely valószínűleg amikor kigyulladt, eldőlt, és a nyomai ma is jól kivehetők.

A rablógödörről Götsmann Annabella egyetemi hallgató beszélt, elmondta, hogy az egy olyan gödör, amibe a már nem használatos tárgyakat dobták a rómaiak, nyílhegyeket például – amiből nagyon sokat találtak –, illetve páncéltörő nyílhegyeket, amelyeket úgy készítettek, hogy az erős páncélokat is át tudják szakítani.

A régész itt seprűvel és spaklival dolgozik, minden kis darabot, ami a föld alól felszínre kerül, leporol, megtisztít, megjelöli a helyet, ahol találta, lefényképezi, dokumentálja.

Régészeti lelőhely Mikházán •  Fotó: Gálna Zoltán Galéria

Régészeti lelőhely Mikházán

Fotó: Gálna Zoltán

Érdeklődésünkre, hogy mi történhetett az egykori épületegyüttesekkel, Kénesi János elmondta, a természet rendje szerint, amelynek egyik alapelve, hogy minél kevesebb energiaráfordítással új dolgokat hozzon létre, az évszázadok során építőanyagnak használták a castrum köveit. A rómaiak létesítményeiből épült meg nemcsak Mikháza, de Deményháza is, a templomok is – és ez így volt természetes annak idején, a középkorban.

Nyelvtanulás és a polgárjog megszerzése

Noha a korábbi években bemutatott látványos gladiátorharcok és játékok idén elmaradtak, egy római katonákból álló csapat mégis bemutatót tartott a Csűrszínház kertjében. Pánczél Szilamér régész, a római kor kutatója ismertette a csapat viseletét, amely az egykor Sóváradon állomásozó katonák jellegzetes öltözékét viselte, de volt közöttük egy katona, amely – viselete alapján – a mikházi castrumból „érkezett”. Megtudtuk, hogy

ezek a katonák nem ismerték a latin nyelvet – azt csak a parancsnokaik beszélték –, és nem voltak római polgárok sem.

A nyelvtudásra a 20–25 éves katonai szolgálat során tettek szert, ahogy a polgárjogot is ezzel a két, két és fél évtizedes hadi tevékenységgel nyerték el.

Bemutató a római katonák életéről •  Fotó: Gálna Zoltán Galéria

Bemutató a római katonák életéről

Fotó: Gálna Zoltán

A római polgár a kor esztétikai követelményeinek megfelelően öltözködött. A polgárjoggal rendelkezők számára elengedhetetlen ruhadarab a tunika, amelynek hosszúsága általában térdig érő. Rövid ujjú, ujjatlan, vagy hosszú ujjú tunikát hordtak az időjárásnak megfelelően, illetve afölött tógát, amelynek felöltését szigorú előírások szabályozták.

Az előkelő rómaiak fehér tunikában jártak, míg az alacsonyabb társadalmi rétegek tagjai, illetve a rabszolgák sötét színűben. Ezeket többnyire gyapjúból készítették, amely a legegyszerűbb és legolcsóbb alapanyagnak számított. De használtak még gyapotot, amely Indiából származott, és rendkívül drága volt, vagy selymet, amelyet Kínából importáltak.

Mozaikkészítés az ókori Rómában •  Fotó: Gálna Zoltán Galéria

Mozaikkészítés az ókori Rómában

Fotó: Gálna Zoltán

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 07., hétfő

Az állam a kismamákon spórolna: egészségbiztosítást fizettetnének a gyermeknevelési szabadságon lévő szülőkkel

Ilie Bolojan miniszterelnök megszorító csomagja értelmében ezentúl a gyermeknevelési szabadságon lévő szülőknek is éves 2430 lejes hozzájárulás ellenében kellene fenntartaniuk biztosítotti státuszukat. Az RMDSZ felháborítónak tartja az intézkedést.

Az állam a kismamákon spórolna: egészségbiztosítást fizettetnének a gyermeknevelési szabadságon lévő szülőkkel
2025. július 07., hétfő

Bolojan: a végleges állású tanárok nem veszítik el a munkahelyüket, az ösztöndíjak nem szűnnek meg

Ilie Bolojan kijelentette, hogy a deficitcsökkentő intézkedések hatálybalépése után a végleges állású tanárok nem veszítik el a munkahelyüket, nem csökken a fizetésük, és nem szűnnek meg az ösztöndíjak sem, csupán átszervezik a

Bolojan: a végleges állású tanárok nem veszítik el a munkahelyüket, az ösztöndíjak nem szűnnek meg
2025. július 07., hétfő

Mintha nekimenne: autójával heccelte az útszéli medvét – videó

A Transzfogarason történt halálos medvetámadást követően számtalan reakció érkezett a közösségi oldalakat használók részéről.

Mintha nekimenne: autójával heccelte az útszéli medvét – videó
2025. július 07., hétfő

Különnyugdíj, kisebb államapparátus – részleteket osztott meg a miniszterelnök a második deficitcsökkentő csomagról

Ilie Bolojan miniszterlenök a képviselőház és a szenátus hétfő délutáni együttes ülésén kijelentette, hogy július végéig a második deficitcsökkentő csomaggal is a parlament elé járul, és ezek az intézkedések már a méltányosságra helyezik hangsúlyt.

Különnyugdíj, kisebb államapparátus – részleteket osztott meg a miniszterelnök a második deficitcsökkentő csomagról
2025. július 07., hétfő

Ez a kezdet – így értékelte Bolojan az első deficitcsökkentő csomagot

Vészhelyzetben hozott felelősségteljes döntésnek nevezte hétfőn délután a parlamentben Ilie Bolojan az első deficitcsökkentő csomagról szóló törvénytervezet beterjesztését.

Ez a kezdet – így értékelte Bolojan az első deficitcsökkentő csomagot
2025. július 07., hétfő

Csonka épület az óriáslepel mögött – eltűnőben a Bodok szálló

Napról napra kevesebb marad a sepsiszentgyörgyi városközpont egyik meghatározó épületéből. A valamikori Bodok szálló bontásával járó zaj és por az épület közelében levő vendéglátóegységek számára is megnehezíti a nyári szezont.

Csonka épület az óriáslepel mögött – eltűnőben a Bodok szálló
2025. július 07., hétfő

Általános sztrájk körvonalazódik az egészségügyben

A megszorító intézkedések ellen tiltakoztak hétfőn a parlament melletti Izvor parkban a tanügyi és az egészségügyi alkalmazottak szakszervezetei.

Általános sztrájk körvonalazódik az egészségügyben
2025. július 07., hétfő

Károkat okozott a szélvihar Csíkszéken

Egy fa dőlt ki Csíkszeredában, valamint több mint 2500 felhasználó maradt áram nélkül Csíkszéken a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt hétfőn délután – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelem.

Károkat okozott a szélvihar Csíkszéken
Károkat okozott a szélvihar Csíkszéken
2025. július 07., hétfő

Károkat okozott a szélvihar Csíkszéken

2025. július 07., hétfő

Fát döntött ki a viharos szél a csíkszeredai Márton Áron utcában

Kidőlt fáról küldött fotót csíkszeredai olvasónk hétfő délután, amelyet már a helyszínre kiszállt tűzoltók daraboltak fel.

Fát döntött ki a viharos szél a csíkszeredai Márton Áron utcában
2025. július 07., hétfő

Miután megértettük, hasznosítanunk kell a mesterséges intelligenciát Székelyföldön is

A mezőgazdaságban nagy hasznát lehet venni a mesterségesintelligencia-alkalmazásoknak, de számos más területen is kiaknázható az új technológia. Az MI lehetőségeiről tartottak konferenciát hétfőn Csíkszeredában.

Miután megértettük, hasznosítanunk kell a mesterséges intelligenciát Székelyföldön is