Fotó: Gálna Zoltán
Hatodik alkalommal szerveztek Mikházán római fesztivált, ami az idén a szerényebb költségvetés miatt a Régészet Napja nevet viselte. Noha az előző évekhez képest jóval kevesebb pénz jutott az egész napos rendezvényre, sok érdekesség várta azokat, akik kilátogattak a felső-nyárádmenti faluba.
2018. augusztus 12., 12:232018. augusztus 12., 12:23
2018. augusztus 12., 12:252018. augusztus 12., 12:25
A Csűrszínházban, annak udvarán és kertjében kapott helyet a római kultúra bemutatása, illetve a falu szélén,
A ferences kolostor kertjében rendezték be a reneszánsz udvart, ahol a gyertyaöntés, papírmerítés középkori módszereivel ismertették meg az érdeklődőket, a templomban régizenekoncertet tartottak, az egykori mikházi ferencesek könyvtáráról beszéltek, de volt idegenvezetés, kriptalátogatás is.
Mikháza területére nagy valószínűség szerint Líbiából hozták a római katonákat, akiket el kellett látni, hiszen kovácsokra, vízhordókra, kőművesekre, fakitermelőkre, kőfaragókra volt szükségük. A szolgáltatásokat végző emberek, illetve a katonák családjai nem a castrumban laktak, hanem az annak falain kívüli településen. Az itt felhúzott épületeket, kaszárnyát, lakóházakat, fürdőt, a mindezt körülvevő falakat pedig nem kellett védeni, hiszen a harcok nem itt folytak – ismertette Kénesi János régészhallgató a mikházi régészeti park látogatóinak.
Kénesi János régészhallgató
Fotó: Gálna Zoltán
Az ásatások helyszínén magyar, illetve román nyelven magyarázták, hogy milyen volt az élet ott kétezer évvel ezelőtt, milyen körülmények között laktak a katonák, és miket találtak a régészek. Például két szoba alapjaival ismerkedhettek meg az érdeklődők: jól látszottak a földben a falmaradványok, egy korábbi alapozás, egy megégett faoszlop helye, amely valószínűleg amikor kigyulladt, eldőlt, és a nyomai ma is jól kivehetők.
A rablógödörről Götsmann Annabella egyetemi hallgató beszélt, elmondta, hogy az egy olyan gödör, amibe a már nem használatos tárgyakat dobták a rómaiak, nyílhegyeket például – amiből nagyon sokat találtak –, illetve páncéltörő nyílhegyeket, amelyeket úgy készítettek, hogy az erős páncélokat is át tudják szakítani.
Régészeti lelőhely Mikházán
Fotó: Gálna Zoltán
Érdeklődésünkre, hogy mi történhetett az egykori épületegyüttesekkel, Kénesi János elmondta, a természet rendje szerint, amelynek egyik alapelve, hogy minél kevesebb energiaráfordítással új dolgokat hozzon létre, az évszázadok során építőanyagnak használták a castrum köveit. A rómaiak létesítményeiből épült meg nemcsak Mikháza, de Deményháza is, a templomok is – és ez így volt természetes annak idején, a középkorban.
Noha a korábbi években bemutatott látványos gladiátorharcok és játékok idén elmaradtak, egy római katonákból álló csapat mégis bemutatót tartott a Csűrszínház kertjében. Pánczél Szilamér régész, a római kor kutatója ismertette a csapat viseletét, amely az egykor Sóváradon állomásozó katonák jellegzetes öltözékét viselte, de volt közöttük egy katona, amely – viselete alapján – a mikházi castrumból „érkezett”. Megtudtuk, hogy
A nyelvtudásra a 20–25 éves katonai szolgálat során tettek szert, ahogy a polgárjogot is ezzel a két, két és fél évtizedes hadi tevékenységgel nyerték el.
Bemutató a római katonák életéről
Fotó: Gálna Zoltán
A római polgár a kor esztétikai követelményeinek megfelelően öltözködött. A polgárjoggal rendelkezők számára elengedhetetlen ruhadarab a tunika, amelynek hosszúsága általában térdig érő. Rövid ujjú, ujjatlan, vagy hosszú ujjú tunikát hordtak az időjárásnak megfelelően, illetve afölött tógát, amelynek felöltését szigorú előírások szabályozták.
Az előkelő rómaiak fehér tunikában jártak, míg az alacsonyabb társadalmi rétegek tagjai, illetve a rabszolgák sötét színűben. Ezeket többnyire gyapjúból készítették, amely a legegyszerűbb és legolcsóbb alapanyagnak számított. De használtak még gyapotot, amely Indiából származott, és rendkívül drága volt, vagy selymet, amelyet Kínából importáltak.
Mozaikkészítés az ókori Rómában
Fotó: Gálna Zoltán
Robbanás történt a marosvásárhelyi Köztársaság utcában egy elektronikai szaküzletben. A tűzoltók a helyszínre siettek.
Nagyjából két-három hektáros területen ég a száraz növényzet a csíkszeredai Hargita utcában, a tűzoltók már kiszálltak a helyszínre.
Míg szinte minden erdélyi városnak van sétálóutcája, addig Marosvásárhelynek még mindig nincs egy olyan városi tere, amely csak a gyalogosoké. A polgármester tervei szerint májustól már két sétálóutcája is lehet a városnak.
Lakóházra is átterjedhet a meggyulladt háztartási hulladék okozta vasárnapi tűz a marosvásárhelyi Toldi (Băneasa) utcában, az oltás jelenleg zajlik.
A bárányhús nagyon megosztó tud lenni, és nem csak húsvét tájékán: vagy ínyencségnek tartják, vagy viszolyognak tőle, az átmeneti állapot fölöttébb ritka – pedig nem árt tudni, hogy hajdanán a székelység alapeledelének számított a gyapjas jószág.
Teljesen kiégett egy személyautó szombaton az apoldi vártemplom közelében.
Első alkalommal, hagyományteremtő szándékkal szervezett Tavaszünnepet szombaton a kézdivásárhelyi Waldorf-közösség. A Perkőn megtartott, családias hangulatú eseményen a gyerekek ügyességi játékokon vehettek részt, de volt séta, piknik és magbörze is.
Pincében tárolt szalmabálák kaptak lángra a Zabolához tartozó Páva falurészen szombaton délután. A hivatásos és önkéntes alakulatok jelenleg is dolgoznak az oltáson, személyi sérülés nem történt.
A színház világnapja alkalmából a magyar színjátszás hőskorát megidéző kiállítással tiszteleg a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy, együttműködésben a kassai Thália Színházzal és a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházzal.
Gyergyószék mint Hargita megye energetikai csomópontja, újabb mérföldkőhöz érkezett az infrastrukturális fejlesztések terén. Gyergyóremetén egy 110 ezer voltos villanytelep épül. Jelenleg ez az országban a legnagyobb ilyen típusú beruházás.
szóljon hozzá!