Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

13:07

Szombati ivóvízszünet Székelyudvarhelyen

13:00

Román–magyar viszony, kormányzás, felelősség és magyarországi választások – Kelemen Hunor a Transzilván új podcastjében

12:20

A kettéhasadt hegy között | Erdély kincsei

12:20

Rövidzárlat után súlyos vereség: a magyarok ellen javíthat a romániai válogatott

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Baleset miatt áll a forgalom Szejkefürdőn – frissítve

Autós üldözésbe és balesetekbe torkolló ittas vezetés Hargita megyében

Elhunyt Fancsali Éva, a székelyudvarhelyi Kipi-Kopi Napköziotthon igazgatója

Nyomás alá helyeznek, és már viszik is a pénzed – így vernek át a Revolut nevében

Kéthetes előrejelzés: most jönnek a leghidegebb éjszakák

Nagy Zoltánt megválasztották a gyergyószentmiklósi RMDSZ élére

Bosszúra esküdött George Simion AUR-vezér

Ekkortól csökkenhet az infláció az RMDSZ elnöke szerint

Szombat este is több ezren vonultak utcára az igazságügy függetlenségéért Bukarestben

Az államfő megtámadta az alkotmánybíróságon a Novák-törvényt

A rendőrségek és csendőrségek is kötelesek használni a magyar nyelvet

Árus Zsolt szerint az ítéletek segítenek a nyelvi jogok érvényesítésében

Fotó: Gergely Imre

Sikerekről és részsikerekről számolt be a Székely Figyelő Alapítvány vezetője, Árus Zsolt civil aktivista. A magyarellenes jelenségek ellen jogi úton harcoló szervezet az utóbbi időben lezárult perekben jogerős ítéletekkel ért el eredményeket.

Gergely Imre

2022. december 20., 22:012022. december 20., 22:01

Egy-egy ilyen bírósági eljárás több év alatt zárul le, jelen esetben is három-négy éves perekről van szó. Ilyen per volt az, amikor Dan Tanasă egyesületének, az ADEC-nek a sepsiszentgyörgyi parkolóautomatákkal akadt problémája, mert ezeken a magyar és angol szöveg egy szinten szerepel a románnal, és

Tanasă szerint a románnak mindenképpen a többi fölött kellene lennie.

A 2019-ben indult perben első fokon veszített Sepsiszentgyörgy polgármestere, de fellebbezett, és másodfokon belépett a perbe a Székely Figyelő is. A jogerős ítélet idén novemberben született meg a Bukaresti Ítélőtáblán, kimondva: nincs igaza az ADEC-nek, hiszen

nincs olyan törvény, ami azt mondaná, hogy ilyen feliratoknál milyen kell legyen a sorrend.

Az ADEC által említett jogszabály csakis a középületek névtábláira és a településjelző táblákra vonatkozik, más feliratokra nem. Árus szerint

a mostani ítélet hivatkozási alap lehet más hasonló perekben.

És mivel számos más ügyben ezzel ellentétes döntések születtek, kérni fogják a Legfelsőbb Bíróságot, hogy adjon ki egy kötelező érvényű döntést, hogyan kell eljárni ilyen esetekben.

A rendőrségnek, csendőrségnek is kötelező

Most zárult le az a jogi folyamat is, amelyet 2020-ban azért indított a Székely Figyelő Alapítvány, mert a belügyminisztérium a járvány idején nem tette lehetővé, hogy a lakhely elhagyásához szükséges nyilatkozatot magyar nyelven is ki lehessen állítani.

Az Országos Diszkriminációellenes Tanács ebben az ügyben is megállapította, hogy a minisztérium diszkriminált, ellenben az bírósághoz fordult és nyert is. Azonban a Legfelső Ítélő- és Semmitőszék kimondta, hogy

a rendőrség és a csendőrség megyei parancsnokságai közintézmények, tehát érvényesek rájuk a Közigazgatási Törvénykönyv vonatkozó előírásai.

Árus szerint ez azért lényeges, mert eddig, amikor szóba került, hogy a rendőrség és csendőrség megyei, illetve helyi parancsnokságai kötelesek-e használni a magyar nyelvet ott, ahol a magyarság részaránya meghaladja a 20 százalékot, az elutasító válasz alapja mindig az volt, hogy azok se nem helyi, se nem dekoncentrált közintézmények, hanem egy központi struktúrához (az országos rendőr-, illetve csendőrparancsnoksághoz) tartoznak, esetükben tehát nem érvényesek a Közigazgatási Törvénykönyvnek a nyelvi jogokra vonatkozó előírásai. A mostani ítélet mást mond, vagyis azt, hogy

ezekre az intézményekre is érvényesek a Közigazgatási Törvénykönyv vonatkozó előírásai.

Ez pedig „hivatkozási alapot jelent mostantól minden olyan esetben, amikor bárki vitatná a rendőrség és/vagy csendőrség helyi vagy megyei egységeinek a státusát, illetve ha ez a kérdés egy perben merül fel, akkor a bírónak az ítélet meghozatala során ezt tényként kell figyelembe vennie. Következésképpen

a rendőrségek és csendőrségek igenis kötelesek a magyarok által lakott megyékben, illetve településeken használni a magyar nyelvet is az állampolgárokkal való kommunikációban, szóban is meg írásban is. Tudjunk róla, s éljünk ezzel a jogunkkal,

mert mint köztudott, minden jog annyit ér, amennyit használnak belőle” – fogalmazott Árus Zsolt.