A nyári napfordulóhoz fűződő szokásokkal ismerkedtek a remetei gyerekek

Akárcsak a pünkösdi mulatság alkalmával, ezúttal is a jellegzetesen remetei szokásokra, hiedelmekre kívántak fókuszálni a tanítónők, ezért ismét kérdőívek kitöltésére kérték a diákok családtagjait. A beérkezett válaszokból kiderült,

„A tűzbe dobott alma megvéd a csecsemőhaláltól”; „A Szent Iván-napi tűz megvéd a jégesőtől, a dögvésztől, a gonosztól, bő termést biztosít”; „Szent Iván-napi tűz: minden szomorúság elég ekkor”; „Az ekkor gyújtott tüzeket örömtüzeknek is nevezik, amelyeknek csodás erőt tulajdonítanak”; „Azért gyújtották a dombon, hogy elűzzék a gonosz szellemeket” – olvasható a válaszok között. A tűzugrás szokásairól többek között azt írják a remeteiek: „Nagy tüzet kell rakni, s azt átugrani. A legények átviszik a lányt a tűzön, megtisztulnak, s ha egybekelnek, akkor termékenyek lesznek. Párosító énekeket énekeltek a tűzugrás alatt. Innen származik a mondás: Hosszú, mint a szentiváni nóta”;

Egyfajta beavatás

A csütörtöki foglalkozáson a Szent Iván-éji tűzugrás beavató szerepével ismerkedtek a gyerekek. Kiemelt korosztály volt a harmadikosoké, akik alig pár hete részesültek az elsőáldozás szentségében. Ők állták körül az iskolaudvaron az égő farakást, ők ugorhatták át elsőként a parazsat, amit aztán egy évvel idősebb társaik is megtehettek, lévén, hogy már ők is voltak elsőáldozók. Bár az elgondolás szerint a kisebbek ezúttal csak szemlélői lehettek volna az eseménynek, kérésüknek nem tudtak ellenállni az eseményt koordináló felnőttek és őket is átvezették a parázson.

A ceremóniamester szerepét betöltő Sándor Csaba néptáncoktató tájékoztatta a gyerekeket: a beavatások előtt szükséges a megtisztulás, amit ezúttal a Fehér liliomszál című népi gyermekjáték „mágikus erejével” értek el a szertartás főszereplői; fiúk és lányok a dal más-más változatát énekelték, játszották el.

A Jeles Napok Erdély-szerte program következő remetei állomása augusztusban lesz Kicsibükkben, ahol nyári tábort szerveznek a gyerekeknek és szüleiknek a pedagógusok. Ekkor az államalapító Szent István élete, illetve korának történelmi körülményei kerülnek középpontba – tájékoztatott Balázs Teréz tanítónő, az összesen hat jeles naphoz kapcsolódó, év végéig tartó program felelőse.