Ennek adott hangot a közösségi térben az RMDSZ volt ügyvezető elnöke, a marosvásárhelyi származású Kovács Péter is, akinek mindkét szülője orvos.

„Évente visszatérő történet, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem vezérei értelmezésében a román és a magyar helyek fele-fele elosztása csak az államilag támogatott helyekre vonatkozik, a fizetésesekre nem. Mára már »hagyomány«, hogy a nyílt versenyben egyetlen magyar diák sem jut be fizetéses helyre. Aztán kezdődik az RMDSZ mandzsettájának huzigálása, hogy tegyen még néhány apró lépést, és intézze el az oktatási minisztériumban a magyar helyek kiegészítését. És eddig mindig el is intézték, vagy ahogy Székelyföldön mondják, elintéződött. Kinek a mandzsettáját kellene huzigálni azért, hogy a felvételin fiataljainkat kenterbe verik a román fiatalok?” – adott hangot véleményének a volt politikus.

Némely hozzászóló úgy vélte, „egyik legfőbb probléma az, hogy csak magukban versenyeztetik fiataljainkat. Mikor élesbe megy, akkor már nem versenyképesek”, mások szerint az érettségin – amit beszámítanak a felvételi átlagba – „a magyaroknak eggyel több tantárgyuk van, a román meg sokaknak rontja a médiáját”, megint más pedig úgy vélte: „Számtalan példa van arra, hogy alacsony jeggyel bejutó diák kiemelkedő szinten teljesít, és fordítva. A tendencia az, ami probléma. Sokkal riasztóbb, hogy a meghirdetett magyar tannyelvű helyekre nincs legalább kétszer-háromszor annyi jelentkező. Ha csak éppenhogy sikerül betölteni az államilag támogatott magyar tannyelvű helyeket, miért keressük a versenyképes magyar diákokat a fizetéses helyeken?”

A beszélgetéshez hozzászólt az oktatási minisztérium volt RMDSZ-es államtitkára, Király András is, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy

Ezt egészítette ki a beszélgetést kezdeményező Kovács Péter: „az utolsó magyar bejutó jegye is 7,60 körül legyen. Ezzel van nekem bajom, nem azzal, hogy nincsenek újabb helyek”.

A számok azt mutatják, hogy a MOGYE-ra idén 1591-en jelentkeztek, közülük 449-en a magyar tagozatra, és míg a magyar tagozat karain megközelítőleg ketten pályáztak egy helyre, addig a román tagozaton több mint négyen.

Az Általános Orvosi Kar dékánhelyettese, dr. Frigy Attila lapunknak kifejtette, az elmúlt években az egy helyre pályázó 2–2,5 diákkal állandónak mondható a magyar jelentkezők száma.

– elemezte a számokat a Vásárhelyi Hírlap kérésére Frigy Attila, aki szerint egyáltalán nem állja meg a helyét a teljesítményre vonatkozó elmarasztaló felvetés.

„Létezik ugyan egy Gauss-görbe a teljesítményben, de a román tagozat 135 hallgatójának megfelel a magyar tagozat 135 hallgatója, az e feletti szám ugyanis lemorzsolódik. Persze, a magyar tagozat szempontjából is jobb lenne a nagyobb konkurencia, de a felvételi így is egyfajta szelekció, és ha többen jutnának be, nem biztos, hogy nőne a minőség is. A jelenlegi helyzetet jó kompromisszumnak tartom” – fogalmazott a dékánhelyettes.

Hasonlóan vélekedik a Fogorvosi Kar dékánhelyettese, dr. Mártha Krisztina is. „Ez sorozatban a harmadik év, hogy a fizetéses helyeket mind román hallgatók »vitték el«, magyarok nem jutottak be. Így az utolsó nagy létszámú magyar csoport idén kezdi a hatodévet, a többi évfolyamon 35–40 diák tanul. A magyar oktatókkal közösen én is úgy vélem, hogy a fogorvosi nem nagy egyetem, a minőségi munkához és az igényekhez elégséges az évente »piacra dobott« 35 magyar fogorvos, akiknek túlnyomó többsége a magyarok által lakott megyékben keres munkát. Az biztos, hogy a fogorvosképzés gyakorlati része tartalmasabb kellene legyen, de ahhoz képest, ami ezelőtt 10–20 évvel volt, amikor én is végeztem, sokkal jobban állunk. Az integrált központban a szakmai gyakorlat biztosított, tehát aki az egyetemi évei alatt akar dolgozni, az tud. Az oktatói közösség átalakulóban van, 11-en vagyunk végleges munkaszerződéssel és 3-an meghatározott időre szóló tanársegédi szerződéssel, jó csapatot alkotunk, és az évfolyamonkénti 35-40 fős csoportot megfelelő szinten tudjuk képezni” – fogalmazott Mártha Krisztina.

A Gyógyszerészeti Kar dékánhelyettese, dr. Donáth-Nagy Gabriella legfőbb célkitűzésének a jelentkezők számának növelését tekinti, amihez elengedhetetlen a szakma fényének emelése.

– mondta a szakember, felvetésünkre pedig kifejtette: „sajnos a jelenlegi gazdasági körülmények közepette a gyógyszerészek eladók lesznek, eltűnt a hagyományos gyógyszerkészítés, erről számolnak be a 10. évfordulókra visszatérő egykori diákok. Azt hiszem, az egyetemre jelentkezők száma is növekedne, ha ez a hivatás visszakapná régi méltóságát. Ami pedig azt a gondolatot illeti, miszerint az egyetemen »nincs meg a régi színvonal«, ez szerintem természetes, ma már nem kell ugyanazt megtanulni, mint 30 évvel ezelőtt, mert változik a világ, változik a társadalmi igény, az elvárások, ehhez pedig nekünk, tanároknak alkalmazkodnunk kell. A mostani diákok nem gyengébbek a régieknél, hanem mások. Ez egy új generáció” – ismertette Donáth-Nagy Gabriella.

Az őszi pótfelvételit szeptember 14-én rendezik, beiratkozni kizárólag online lehet az egyetem honlapján, szeptember 6-7-én. A végzősöknek az egészségügyi rendszerbe való bekerüléséhez elengedhetetlen rezidens-vizsgát november 19-én tartják.