Míg a magyar tagozat karain megközelítőleg ketten pályáztak egy helyre, addig a román tagozaton több mint négyen
Fotó: Boda L. Gergely
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar vezetői úgy vélik, a jelenlegi diáklétszám megfelelő az elvárt minőség biztosításához és az igények kielégítéséhez, ennél több hallgatóval valószínűleg „hígulna” a képzés.
2017. augusztus 17., 15:502017. augusztus 17., 15:50
A MOGYE nyári felvételijét július 26-án tartották, alapképzésen magyar nyelven az Általános Orvosi Kar orvosképzésén 135, az általános egészségügyi asszisztensi képzésen pedig 15, a Fogorvosi Kar fogorvosképzési szakán 35, valamint a Gyógyszerészeti Kar gyógyszerészeti képzésén 40 térítésmentes helyet kínáltak.
A fizetős helyeket a felvételi eredmény függvényében lehetett betölteni, ahova „összesítették” a román és a magyar nyelven vizsgázó diákokat. Ez utóbbi helyek kapcsán évek óta visszatérő gondolat, hogy
Ennek adott hangot a közösségi térben az RMDSZ volt ügyvezető elnöke, a marosvásárhelyi származású Kovács Péter is, akinek mindkét szülője orvos.
„Évente visszatérő történet, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem vezérei értelmezésében a román és a magyar helyek fele-fele elosztása csak az államilag támogatott helyekre vonatkozik, a fizetésesekre nem. Mára már »hagyomány«, hogy a nyílt versenyben egyetlen magyar diák sem jut be fizetéses helyre. Aztán kezdődik az RMDSZ mandzsettájának huzigálása, hogy tegyen még néhány apró lépést, és intézze el az oktatási minisztériumban a magyar helyek kiegészítését. És eddig mindig el is intézték, vagy ahogy Székelyföldön mondják, elintéződött. Kinek a mandzsettáját kellene huzigálni azért, hogy a felvételin fiataljainkat kenterbe verik a román fiatalok?” – adott hangot véleményének a volt politikus.
Némely hozzászóló úgy vélte, „egyik legfőbb probléma az, hogy csak magukban versenyeztetik fiataljainkat. Mikor élesbe megy, akkor már nem versenyképesek”, mások szerint az érettségin – amit beszámítanak a felvételi átlagba – „a magyaroknak eggyel több tantárgyuk van, a román meg sokaknak rontja a médiáját”, megint más pedig úgy vélte: „Számtalan példa van arra, hogy alacsony jeggyel bejutó diák kiemelkedő szinten teljesít, és fordítva. A tendencia az, ami probléma. Sokkal riasztóbb, hogy a meghirdetett magyar tannyelvű helyekre nincs legalább kétszer-háromszor annyi jelentkező. Ha csak éppenhogy sikerül betölteni az államilag támogatott magyar tannyelvű helyeket, miért keressük a versenyképes magyar diákokat a fizetéses helyeken?”
A beszélgetéshez hozzászólt az oktatási minisztérium volt RMDSZ-es államtitkára, Király András is, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy
Ezt egészítette ki a beszélgetést kezdeményező Kovács Péter: „az utolsó magyar bejutó jegye is 7,60 körül legyen. Ezzel van nekem bajom, nem azzal, hogy nincsenek újabb helyek”.
A számok azt mutatják, hogy a MOGYE-ra idén 1591-en jelentkeztek, közülük 449-en a magyar tagozatra, és míg a magyar tagozat karain megközelítőleg ketten pályáztak egy helyre, addig a román tagozaton több mint négyen.
Az Általános Orvosi Kar dékánhelyettese, dr. Frigy Attila lapunknak kifejtette, az elmúlt években az egy helyre pályázó 2–2,5 diákkal állandónak mondható a magyar jelentkezők száma.
– elemezte a számokat a Vásárhelyi Hírlap kérésére Frigy Attila, aki szerint egyáltalán nem állja meg a helyét a teljesítményre vonatkozó elmarasztaló felvetés.
„Létezik ugyan egy Gauss-görbe a teljesítményben, de a román tagozat 135 hallgatójának megfelel a magyar tagozat 135 hallgatója, az e feletti szám ugyanis lemorzsolódik. Persze, a magyar tagozat szempontjából is jobb lenne a nagyobb konkurencia, de a felvételi így is egyfajta szelekció, és ha többen jutnának be, nem biztos, hogy nőne a minőség is. A jelenlegi helyzetet jó kompromisszumnak tartom” – fogalmazott a dékánhelyettes.
Hasonlóan vélekedik a Fogorvosi Kar dékánhelyettese, dr. Mártha Krisztina is. „Ez sorozatban a harmadik év, hogy a fizetéses helyeket mind román hallgatók »vitték el«, magyarok nem jutottak be. Így az utolsó nagy létszámú magyar csoport idén kezdi a hatodévet, a többi évfolyamon 35–40 diák tanul. A magyar oktatókkal közösen én is úgy vélem, hogy a fogorvosi nem nagy egyetem, a minőségi munkához és az igényekhez elégséges az évente »piacra dobott« 35 magyar fogorvos, akiknek túlnyomó többsége a magyarok által lakott megyékben keres munkát. Az biztos, hogy a fogorvosképzés gyakorlati része tartalmasabb kellene legyen, de ahhoz képest, ami ezelőtt 10–20 évvel volt, amikor én is végeztem, sokkal jobban állunk. Az integrált központban a szakmai gyakorlat biztosított, tehát aki az egyetemi évei alatt akar dolgozni, az tud. Az oktatói közösség átalakulóban van, 11-en vagyunk végleges munkaszerződéssel és 3-an meghatározott időre szóló tanársegédi szerződéssel, jó csapatot alkotunk, és az évfolyamonkénti 35-40 fős csoportot megfelelő szinten tudjuk képezni” – fogalmazott Mártha Krisztina.
A Gyógyszerészeti Kar dékánhelyettese, dr. Donáth-Nagy Gabriella legfőbb célkitűzésének a jelentkezők számának növelését tekinti, amihez elengedhetetlen a szakma fényének emelése.
– mondta a szakember, felvetésünkre pedig kifejtette: „sajnos a jelenlegi gazdasági körülmények közepette a gyógyszerészek eladók lesznek, eltűnt a hagyományos gyógyszerkészítés, erről számolnak be a 10. évfordulókra visszatérő egykori diákok. Azt hiszem, az egyetemre jelentkezők száma is növekedne, ha ez a hivatás visszakapná régi méltóságát. Ami pedig azt a gondolatot illeti, miszerint az egyetemen »nincs meg a régi színvonal«, ez szerintem természetes, ma már nem kell ugyanazt megtanulni, mint 30 évvel ezelőtt, mert változik a világ, változik a társadalmi igény, az elvárások, ehhez pedig nekünk, tanároknak alkalmazkodnunk kell. A mostani diákok nem gyengébbek a régieknél, hanem mások. Ez egy új generáció” – ismertette Donáth-Nagy Gabriella.
Az őszi pótfelvételit szeptember 14-én rendezik, beiratkozni kizárólag online lehet az egyetem honlapján, szeptember 6-7-én. A végzősöknek az egészségügyi rendszerbe való bekerüléséhez elengedhetetlen rezidens-vizsgát november 19-én tartják.
Kitűnni a tömegből, vagy éppen elvegyülni? Az Ezer Székely Leány Napján mindkettőnek megvan a jelentősége, hiszen ennyien székely népviseletben lenyűgőzően mutatnak. A mi szemünkben mindenképp. Egyenként és együtt is.
Darvas-Kozma Józsefet, a csíkszeredai Szent Kereszt-plébánia plébánosát megerősítette hivatalában a gyulafehérvári főegyházmegye, Böjte Csaba atyát pedig csíksomlyói lelkésszé nevezte ki. Idén négy új papot fognak felszentelni.
Balesetet okozott szombat reggel a Duna Sulina-ágán, Maliuc falu közelében egy turistákkal teli csónakot ittas állapotban vezető fiatalember.
Több bukaresti hírportál is lehozta azt az elmosódott medvés képet, amiről azt írják, hogy ez volt az utolsó felvétel, amit a támadáskor készített a medve által meggyilkolt olasz motoros.
Ilie Bolojan kormányfő péntek este kijelentette, hogy a világon Románia az egyetlen ország, ahol a bírák 48 éves korukban mennek nyugdíjba.
Tiltakozásra készülnek Parajdon, szombaton délelőtt már kisebb tömeg gyűlt össze a helyi kultúrotthonnál.
Pénteki ülésén a kormány megvitatta és jóváhagyta a deficitcsökkentő intézkedések első csomagjára vonatkozó törvénytervezetet –– számolt be a Facebook-oldalán a pénzügyminiszter.
A kormány deficitcsökkentő csomagja csökkenti a polgárok vásárlóerejét, és a 2010-es években tapasztaltakhoz hasonló negatív társadalmi és gazdasági hatásai lesznek – véli a Gazdasági és Szociális Tanács (CES).
Augusztus elsejétől csak az online foglalt időpontokban lehet felkeresni ügyes-bajos kérdéseinkkel a Hargita megyei nyugdíjpénztárat.
Hivatalból bűnvádi feljelentést tett a Maros megyei környezetvédelmi igazgatóság a parajdi sóbányánál zajló sürgősségi munkálatok nyomán a Kis-Küküllőn bekövetkezett sószennyezés és ökológiai katasztrófa miatt.
szóljon hozzá!